Kategória: Aktuális Információk

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/a-bedolgozoi-munkaviszony-legfontosabb-tudnivaloi–20211028.html

A bedolgozói munkaviszony a munkaviszony egyik speciális formája, amely meglehetősen elterjedt bizonyos típusú munkavégzés esetén. Sok tekintetben hasonlít a „rendes” munkaviszonyhoz. Vannak azonban olyan sajátosságai, amelyek miatt részben eltérő szabályok vonatkoznak rá. Mit érdemes tudni a bedolgozói munkaviszonyról?

A bedolgozói munkaviszony alapjai

A bedolgozói munkaviszony egyrészt a távmunkával rokon, másrészt a munkajogon kívüli vállalkozási viszonnyal is mutat hasonlóságokat. Nem véltetlen, hogy sokáig nem is minősült munkaviszonynak. A 2012-es Munka Törvénykönyve emelte be a munkajogviszony körébe.

A bedolgozói munkaviszonyt önállóan végezhető munkára lehet létesíteni, amely munkát a dolgozó a lakóhelyén vagy a felek által meghatározott más helyen végzi.

A bedolgozói munkaként végzett munka rendszerint egyszerűbb munkákra, például összeszerelésre, csomagolásra, címkézésre vonatkozik, amelyet a dolgozó önállóan is el tud látni. A távmunkához teszi hasonlatossá, hogy a munkavállaló nem a munkáltató telephelyén, hanem tipikusan a saját otthonában vagy esetleg más helyen végzi a munkát. Szemben a távmunkával, itt nem számítástechnikai eszközzel végzett munkáról van szó.

A bedolgozó munkavállaló a munkát rendszerint a saját eszközeivel végzi. Azonban megállapodhat a munkáltatóval abban is, hogy az eszközöket részben vagy teljesen a munkáltató biztosítja.

A bedolgozóval szemben a munkáltató utasítási joga korlátozott. A munkáltató utasítása a munkavállaló által alkalmazandó technika és a munkavégzés módjának meghatározására terjed ki, kivéve, ha a felek másként állapodtak meg.

A bedolgozó munkavállaló munkarendje – eltérő megállapodás hiányában – kötetlen. Tehát saját maga osztja be a munkaidejét. A munkáltató nem adhat utasítást a munkakezdés és befejezés időpontjára vonatkozóan. A kötetlen munkarendben dolgozó munkavállaló esetén rendkívüli munkaidőről nem lehet szó, ezért a bedolgozó munkavállaló sem követelhet díjazást a túlóráért.

A bedolgozó teljesítménybére

A bedolgozói munkaviszony lényeges eleme, hogy a bedolgozó munkabérét a felek kizárólag teljesítménybérben határozzák meg. A bedolgozói munkaviszony esetén az időbér nem jöhet szóba.

A munkáltató által meghatározott teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt ezek alkalmazása előtt írásban kell közölni a bedolgozóval. A teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy az objektív mérésen és számításon alapuljon. Fontos, hogy olyan követelmény kerüljön meghatározásra, amely rendes munkaidőben történő munkavégzéssel száz százalékban teljesíthető.

Teljesítménybérezés esetén a külső körülmények (pl. alapanyaghiány), illetve a munkáltató miatt is előfordulhat, hogy a dolgozó a teljesítménybér teljes összegét nem tudja elérni. Ezért vannak olyan szabályok, amelyek a teljesítménybérrel foglalkoztatott dolgozót védik.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott bedolgozó munkavállalóra vonatkozó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér/garantált bérminimum összegét elérje. Kötelező megállapítani a bedolgozónak járó garantált bért is, amelynek legalább az alapbér felét el kell érnie. A garantált bérre a bedolgozó akkor is jogosult, ha a teljesítménye alapján ennél kevesebb járna neki.

Fontos, hogy a bedolgozónak nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Csökkentett díjazás és költségtérítés jár, ha a teljesítés nem felelt meg a követelményeknek, de a munkáltató a munka eredményét részben vagy egészben felhasználhatja.

Költségtérítés, ellenőrzési jog, szabadság bedolgozói munkaviszony esetén

A bedolgozó a munkát általában a saját eszközeivel és saját lakóhelyén végzi. Ezért a törvény előírja, hogy a dolgozó által viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült költségeket a munkáltató köteles megtéríteni. A költségek megtérítése történhet a ténylegesen felmerült költségek tételes elszámolásával, vagy ha ez nem lehetséges, akkor átalányköltség fizetésével.

Mivel a bedolgozó a munkát nem a munkáltató szervezetében végzi, ezért a munkáltató jogosult őt ellenőrizni. Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén az ellenőrzés bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

A bedolgozó munkavállaló is jogosult szabadságra. Mégpedig ugyanazon szabályok szerint, amelyek a „rendes” munkavállalókra vonatkoznak.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/jobangel/hogyan-irjunk-fizetesi-igenyt_-20210104.html

Jó, ha tudjuk: Nem azért kérik, mert a legolcsóbb embert keresik… és ha nem kérik, akkor is be szabad írni az álláspályázati anyagba.

Álláshirdetések egy része kér fizetési igényt, és ennek többféle oka is lehet. TÉVHIT A fizetési igény bekérése nem azért történik, mert a legolcsóbb embert keresik.

Miért kérik?

– Azért, mert tudni akarják, milyen profilú ember „mennyibe kerül a piacon”. Lehet, hogy ez alapján fognak büdzsét készíteni a pozícióhoz. Lehet, hogy már van egy keretük, amiben muszáj gondolkodniuk. És lehet, hogy ez a keret nem elég, és vissza kell menni a vezetőséghez, hogy adjanak több pénzt erre a pozícióra. – Azért, mert tudni akarják, hogy tudod-e mit ér a tudásod. Bizony, a 100.000 forintért árult Mercedes hiába olcsó, gyanús is. – Azért, mert már ezzel is mérik a precizitásodat: ha kérdeznek valamit, tudni kell rá válaszolni. Aki nem teszi, azt mutatja, hogy még erre sem hajlandó/képes. Ha kollégát keresünk, ez elfogadhatatlan hozzáállást mutat.

Itt emelném ki egyes botcsinálta tanácsadók „nagyszerű” tanácsát, hogy fizetési igényt akkor se írj, ha kérnek. Ebben az a „jó”, hogy azonnal ki is zárod magad a pályázók közül, más értelme nincs, bár ezen tanácsadók az alkupozíció fenntartására hivatkoznak. Ami persze megint balfékség, mert üzleti körökben nem úgy tartjuk fenn az alkupozíciónkat, hogy mismásolunk az árral.

És ha nem kérik?

Van az a helyzet, [fblike]amikor azt feltételezhető rólad az önéletrajzod alapján, hogy nagyon drága ember vagy, így inkább le sem ülnek veled tárgyalni. Az igazán profi, “feketeöves” emberek szembesülnek leginkább azzal, hogy hiába az erőteljes szakmai múlt, hiába a komoly kapcsolatrendszer, senki sem hívja őket. Az ő CV-jük általában rendkívül erős kompetenciákat mutat, viszonylag jól is van megírva, így ez nem lehet az oka a sikertelenségnek. Marad az, hogy azt feltételezzük, hogy azt feltételezik, hogy megfizethetetlenül drága ember. Hogy e feltételezés ne zárja el az utat az állásinterjúk elől, beírjuk a fizetési igényt. Ezzel meglepően nagy arányban (kb. 80%-ban azok közül, akik ezzel küzdenek) meg is oldódik minden problémája az álláskeresőnek.

Mennyit kérjek?

Ahogy régebben írtam volt, nagy port kavart cikkecskémben, alapvetően kérj többet! Léteznek a neten salary guide-ok, azok kb. megmutatják, hol is van az a fizetési sáv, ami a te tapasztalatodra alkalmazható. Jut eszembe, fizetési sáv: régebben volt a mondás, jól bele is verték az álláskeresők fejébe, hogy intervallumot kell megadni, egy „tól-ig” értéket. Ami elég vicces már józan ésszel nézve is, hiszen mit is jelent az „ig”? Hogy annál többet ne is ajánljanak, az már nem fér fel a bankszámládra? A „tól-ig” a munkáltatónak jó, márpedig mi úgy keresünk állást, ahogy nekünk jó, igaz? Meg még legyen meg az alkupozíciónk is… A tól-ig megadásával be is zártad magad egy keretbe, amiből már nincs kitörés. A minimum összeg megadásával viszont a munkáltatónak szabtál egy határt. Azaz, nem „tól-ig”, hanem minimum értéket írunk. Bruttóban, mert a munkáltatók azt tudják értelmezni. Azért minimum, mert az alatt nem mennél el dolgozni, de afölé bármikor mehetnek. És azért minimum, mert pontosan tudod, hogy ezzel a minimummal is boldog tudnál lenni, de a feladatok, felelősségi kör és egyéb még ismeretlen elvárások mentén nyitva kell hagyni a lehetőséget az alkudozásra.

Hová kerüljön ez az álláspályázatban?

A motivációs levélben a levél „tárgyalás” szekciójába. Az árat szépen körbevesszük érvekkel, miért is kerülünk annyiba, amennyibe. Ha értékesítőként tekintek rá, ez a kifogáskezelés szakasza. A CV-ben a végére kerül, amikor már tudják, mit viszünk, mit kapnak ezért az összegért, és értik, miért annyi, amennyi.

Tájékozódj!

Problémás lehet kitalálni, mit is kérhetsz azért, amit tudsz, de van segítség. A salary guide-okon túl kérdezz ismerőst, szakmai csoportokban is érdeklődhetsz közösségi oldalakon: ez a profilod, ez szerintük mennyit ér? Kapni fogsz mindenféle választ, de egy trend látszani fog.

Formai követelmények újra

Tegyük egyértelművé az árazást: – havi, bruttó minimum X fabatka + juttatások – azért így, mert ha neked havi 1000 fabatka nettó összegre van szükséged, ők meg a juttatásokkal együtt értik ezt, akkor belefuthatsz abba, hogy lesz egy csomó juttatásod, de a banknak akkor is pénzben kell fizetni a lakáshitelt, az uszodabérlet, BKV-bérlet, beiskolázási támogatás nem lesz jó nekik. Ezeket jó, ha adják, de akkor is van egy minimum összeg, amit látnod kell a bankszámládon. – Milyen munkaidőre szól a megnevezett összeg? 4-6-8 órás, nem mindegy! – Alkuképes vagy: ezt jelezni kell. Erre vannak mindenféle frázisok: „a pontos feladatkör ismeretében” pl., „mivel az Önöknél alkalmazott juttatási csomagot nem ismerem pontosan, így min. bruttó X fabatka fizetési igényt jelölök meg, amelyet a részletek ismeretében pontosíthatunk”. Vagy hasonló… – Ha valamilyen adó- vagy járulékkedvezmény jár a munkáltatónak az alkalmazásod mentén, akkor azt érdemes beírni. Aki állásból keres állást minimum plusz 30%-ért (nettóban), de inkább plusz 50%-ért váltson, ha csak a pénz miatt váltana. Ez kb. fedezi a váltás kockázatait. Ha egyébként menekülne a cégtől, mert rossz a főnök, bizonytalan a pozíció, de még van munkahelye, akkor is tartsa magát ehhez, amíg teheti.

Ugyanannyiért elmenni máshová nem épp a legjobb döntés: évekre bebetonozod azt a fizetési szintet, ahol most vagy, és majd szembesülsz a következő nehézséggel: hogy hogyan kérj fizetésemelést… majd szembesülsz azzal is, hogy fizetésemelést leginkább állásváltással lehet elérni. Körbe is értünk…