Kategória: Aktuális Információk

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4041-tuznek-ellenallo-epuletek-es-a-fenntarthatosagi-celok-–-akkor-biztonsagos-ha-ki-tudunk-belole-menekulni

Tűznek ellenálló épületek és a fenntarthatósági célok – Akkor biztonságos, ha ki tudunk belőle menekülni?

A nagy nemzetközi célokat mindig távolinak érezzük. Pláne, ha az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Bizottsága ilyen mondatokat ír: „A fejlődés, a fejlesztések, akkor megfelelőek, ha a jelen kor igényeinek a kielégítése mellett, figyelemmel vannak arra, hogy ne sodorják veszélybe a jövő generációit.” Pedig ennek a mondatnak a tűzvédelemre is jelentős hatása van.

Energiahatékonyság és építési anyagok éghetősége

Talán mindenki halott már az ENSZ által elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszerről és a célokról. A 17 célból 9-re közvetlen hatással vannak az épületeink és az építési tevékenység.

A jelenlegi egyik legnagyobb globális veszélyt az átlaghőmérséklet emelkedés okozta környezeti és éghajlat változási problémák jelentik. Ezek kiváltó okainak minimalizálása érdekében világviszonylatban klíma-és környezetvédelmi intézkedéseket hoznak, különös tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásában (pl. szén-dioxid, freon). A klímakutatók 97%-a egyetért abban, hogy a globális felmelegedés nagy részét emberi tevékenység okozza, amelyért döntő mértékben a fosszilis tüzelőanyagok elégetése a felelős. Ebben a folyamatban az épületek tűzbiztonsága több szempontból is a környezet- és tűzvédelmi szervezetek figyelmének fókuszába került. 

• Egyrészt a tűz és annak negatív következményei jelentős környezeti és társadalmi károkat okozhatnak, sőt növelhetik az indokolatlan erőforrás és nyersanyag felhasználást is. Ezek nem egyeztetetők össze a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer célkitűzéseivel.
• Másrészt a klímavédelmi célok elérése, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése érdekében az utóbbi évtizedekben a fókusz az épületek energiahatékonyságára helyeződött. Ugyanakkor ebben a folyamatban nem vizsgáltak meg számos olyan szempontot, melyek jelentős kockázatot hordozhatnak. Ilyen kockázatot jelenthet, hogy az építésnél, a technológiákban, berendezési- és használati tárgyakban jelentősen megnövekedett az éghető, szintetikus termékek, anyagok használata a tradicionális nem éghető, vagy természetes éghető termék és anyaghasználattal szemben.

Biztonság kontra fenntarthatóság

A FIRE SAFE EUROPE tűzvédelmi szervezet kampányai rávilágítanak arra, hogy az EU területén bekövetkező évi több mint 2 Millió tűzeset mellett nem lehet elmenni tettek nélkül. Itt két eltérő szemléletmódról beszélhetünk:

• Az egyik szerint épület „biztonságos” ha „tervezetten” talpig ég is, amennyiben számított módon ki tudnak belőle menekülni a bent lévő emberek. Ez semmi esetre sem nevezhető fenntarthatónak.
• Fenntarthatósági szempontból a fő kérdés, hogy egy épület milyen módon képes ellenállni a tűznek.

Ezért a szervezet fő üzenete:

A tűzbiztonság a fenntarthatóság része, kezdeményezik az EU döntéshozóknál, szabályozás során a tűzbiztonság és fenntarthatóság kapcsolatának a figyelembevételét. Ennek érdekében az épületek fenntarthatósági minősítési rendszereiben a tűzbiztonságnak is meg kell jelennie.

A tűznek ellenálló (fire resilience) épületek elősegítik a zöld, fenntartható, rugalmas, biztonságos és innovatív városok fejlesztését. A tűzbiztonságnak és a fenntarthatóságnak nem szabad ütközniük, mindkettő közös cél.

A fenntartható épületnek nem csak környezetvédelmi fenntarthatóságot, hanem a gazdaságilag és társadalmilag fenntartható jövőt is biztosítani kell. Ennek részeként figyelembe kellene venni (jelenleg nem veszik figyelembe), hogy a tűz, mint kockázat semmissé teheti a „zöld” építkezés előnyeit.

Tűz és hatásai

Az Európai Unióban

• naponta 5000 tűzeset következik be
• évente 4 ezer ember hal meg,
• 70 000 ember kerül kórházba tűz okozta súlyos sérülések miatt.
• A tűzkárok évente 126 milliárd euró összeget emésztenek fel. Ez az európai országok GDP-ének 1%-át teszi ki.

Ideje mérlegelni, hogy milyen negatív hatási vannak a tűzeseteknek és ezek, hogy függenek össze a fenntarthatósági célokkal és a társadalmi, gazdasági érdekekkel? Egy építési tevékenységet nem lehet csak az építtető gazdasági szemszögéből megítélni, közben, majd ha leég, fizet a biztosító alapon eljárni, mert az ilyen károknak és szennyezéseknek mindig vannak társadalmat érintő kapcsolódási is.

Az egyik ilyen minden esetben fellépő negatív hatás a tűz során környezetbe kerülő anyagok szennyező és káros hatása. Az ábrán láthatjuk, hogy egy épület életciklusra vetített karbon lábnyoma mennyivel emelkedik meg tűzeset hatására.

Természetesen ebben a kimutatásban nincsenek benne az egyéb környezetet szennyező veszélyes és toxikus anyagok.

A tűz legjellemzőbb negatív hatásai a fenntarthatóságra:

• Környezetszennyezés mértéke
  • Veszélyes, toxikus anyagok környezetbe jutása
  • Nagy mennyiségű CO² környezetbe jutása
  • Levegő szennyezés
  • Talaj szennyezés
  • Vizek szennyezése
• Oltás, beavatkozás erőforrás igényei és az elhasznált oltóvíz mennyisége
• Károsult épület kezelése
  • Veszélyes hulladék keletkezése
  • Bontás és bontási hulladék kezelés
  • Ártalmatlanítás
• Újjáépítés – a megvalósítás ökológiai lábnyoma valamint az újbóli nyersanyagigény többlet erőforrás használatot eredményez
• Infrastruktúra kiesés
• Gazdasági károk
• Értékek elvesztése (pl. muzeális)
• Pótolhatatlan veszteségek (pl. emberélet)
• Hosszú távú helyrehozhatatlan veszteségek (környezeti károk)
• Emberek sérülése, kezelése

Ha az egyes területeket végiggondoljuk, láthatóvá válik, hogy egy tűzesetnek mindig nagy a társadalomra gyakorolt negatív hatása, miközben a szennyező fizessen elv ebben az esetben megvalósíthatatlan. A tűz nagyságától függően ez a hatás lehet lokális, de akár globális is pl. egy erdőtűz kapcsán. Ezért sem lehet figyelmen kívül hagyni a tűzeseteket akkor, amikor a Fenntarthatósági Célok elérésének és biztosításának a lehetőségeiről beszélünk, igazítjuk hozzájuk a jogi környezetet vagy az ösztönző rendszereket.

Lestyán Mária
ROCKWOOL Hungary Kft.

forrás: https://katasztrofavedelem.hu/29/hirek/279984/ulesezett-a-tuzvedelmi-muszaki-bizottsag

On-line videokonferencia keretében, november 27-én tartotta meg éves rendes ülését a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság. A 2014 decemberében megalakult testület olyan tűzvédelmi műszaki irányelveket dolgoz ki, amelyek segítik a tervezőket, kivitelezőket, üzemeltetőket az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tűzvédelmi követelményeinek teljesítésében.

A bizottság ülésén részt vett Fülep Zoltán tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő, a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság elnöke, Badonszki Csaba tű. alezredes, a BM OKF tűzvédelmi főosztályának helyettes vezetője, valamint a tűzmegelőzési főosztálytól Wagner Károly tű. alezredes. 

A bizottságban mindazon szakterületek és szakmai szervezetek képviseltetik magukat, amelyek érintettek a megoldások (irányelvek) kidolgozásában. A szakmai bizottság tagja a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség, a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszéke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, a Magyar Szabványügyi Testület, az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft., valamint az Országos Atomenergia Hivatal egy-egy képviselője.

Az ülést Fülep Zoltán, a bizottság elnöke nyitotta meg, aki a bizottságban folyó munka fontosságát hangsúlyozta, majd az ülés napirendi pontjait ismertette. A bizottsági ülésen részt vevő tagok egybehangzóan elfogadták a bizottság 2023-re vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámolóját. Idén a Li-ion akkumulátor gyártásával, tárolásával, valamint elektromos gépjárművek töltésével és tárolásával kapcsolatos tűzvédelmi létesítési megoldások, a kórházak kialakításával kapcsolatos tűzvédelmi létesítési megoldások és az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területén előforduló porok robbanás elleni védelmével kapcsolatos megoldások kidolgozásán négy munkaműhely dolgozott. Összesen hatvanhárom alkalommal üléseztek, a munkában százhuszonnyolc fő vett részt, és nyolc tűzvédelmi műszaki irányelv módosult. 

A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság 2024 első félévére három téma kidolgozását szavazta meg. Ez alapján az elektromos autóbuszok, tehergépjárművek és egyéb elektromos közlekedési eszközök töltésével kapcsolatos tűzvédelmi létesítési megoldások; az akkumulátoros energiatároló rendszerek tűzvédelmi létesítési megoldásainak; valamint az élelmiszeripar területén előforduló porok robbanás elleni védelmével kapcsolatos megoldások kidolgozása (a 2023. évi feladat folytatása) lesz a feladat. A tervek szerint az almunkacsoportok, vagyis munkaműhelyek 2024. július 1-ig dolgozzák ki a témákat. 

2024 második félévére a Tűzterjedés elleni védelem, a Hő és füst elleni védelem, továbbá a Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint menekülési szimuláció tűzvédelmi műszaki irányelv módosítását, bővítését határozta meg a bizottság.

A bizottság elnöke végezetül ismertette a munkacsoporti vezetők terén bekövetkezett változásokat, majd az ülésen résztvevők megvitatták a hozzászólásait, észrevételeit.