Ebben az iparágban találták a legtöbb súlyos munkavédelmi kihágást tavaly

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/ebben-az-iparagban-talaltak-a-legtobb-sulyos-munkavedelmi-kihagast-tavaly

A Munkavédelmi Hatóság 2023-as vizsgálatainak eredménye alapján az építőiparban volt a legtöbb súlyos jogsértés, de a feldolgozóipar, a gépipar és a mezőgazdaság területe is bővelkedik hasonló kihágásokban. 

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az építőipar még mindig kritikus terület és fokozott figyelmet igényel munkavédelmi szempontból, ezt alátámasztják a tavalyi ellenőrzések is A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 33%-a (32 618 fő) volt súlyos szabálytalansággal érintett, ők nagyrészt ezen a területen dolgoznak. 

Érintett a feldolgozóipar is

Az építőiparban a legtöbb súlyos jogsértés az építés alatt álló épületek emeleti szintjein és a munkaállványokon történő munkavégzés során jelentkezik. A leesés elleni védelem hiányával és az egyéni védőeszközök nem megfelelő használatával is több esetben találkoztak a hatóságok. Gyakori volt, hogy a védőeszköz használatához szükséges kikötési pontokat nem jelölték ki.

Emellett a mélyépítési munkák során a beesési veszély is komoly kockázatot jelent, különösen a munkaárkok és aknák közelében. A bontási munkák során a hullámpala héjazat eltávolítása jelentős veszélyforrás, hiszen a hiányos leesés elleni védelem súlyos sérüléseket okozhat a munkavállalóknak.

feldolgozóipar, gépipar és mezőgazdaság területén szintén gyakoriak voltak a súlyos veszélyhelyzetek, melyeket a védőburkolatok elmaradása, illetve a biztonsági berendezések hiánya, működésképtelensége okozott.  A villamos berendezések használatával kapcsolatos súlyos szabálytalanságok főként a megfelelő rögzítés hiánya és a villamos vezetékek mechanikai védelmének elhanyagolása miatt következtek be. A gépkezelői jogosultság hiánya vagy nem megfelelő használata is jellemző kihágásnak bizonyult különösen az emelő- és rakodógépek esetében.

A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elmulasztására is számos alkalommal volt példa, ahogy az egyéni védőeszközök hiányára is. Mindkettő súlyos veszélyekkel járhat a veszélyes anyagokkal való érintkezés vagy a magas zajszint miatt.

Az említett veszélyforrásokra való odafigyelés és megfelelő intézkedések megtétele elengedhetetlen a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében. A szabályozások szigorítása és a szakszerű felügyelet kulcsfontosságú a munkahelyi balesetek és sérülések minimalizálása érdekében. A megfelelő munkavédelmi kultúra kialakítása és fenntartása minden szereplő felelőssége, és hozzájárul a munkahelyek biztonságának növeléséhez.

Hogyan hat az ingázás a dolgozók mentális egészségére?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/hogyan-hat-az-ingazas-a-dolgozok-mentalis-egeszsegere-20240404.html

A reggeli csúcsforgalom okozta bosszankodás mellett számos tényező nehezíti meg a mindennapjait azoknak, akik ingáznak a munkahelyükre. A szakértő összeszedte, melyek ezek és hogyan hatnak a mentális egészségünkre.

Mindenki állt már a kocsival a hosszú sorban a dugóban, és azon tűnődött, vajon időben odaér-e a munkahelyére, lekési-e a gyereke fekvési idejét, vagy hogy lesz-e energija vacsorát főzni. A munkába járás gyakran megviseli a mentális egészségünket.

A nagy többségünk még mindig autóval jár munkába, és ez azt jelentheti, hogy gyakoriak a dugók és a balesetek. Ezek próbára teszik a türelmünket és szorongani kezdünk, még mielőtt megérkeznénk a munkahelyünkre.

HR News cikkében Tracy Hill, a Car Mats UK marketingmenedzsere azt vizsgálta meg, hogy a napi ingázás milyen hatással van a mentális egészségünkre, és hogyan tudjuk ezt minimalizálni.

Szorongás

A szorongás az egyik legnagyobb probléma a munkába járással kapcsolatban. Még ha ez olyasmi is, amit minden egyes nap megteszünk, akkor is gyötörhet a bizonytalanság: mi van, ha dugó lesz, késni fog a vonat, lerobban az autó?

Egyszerű és rutinszerű feladatnak kellene tűnnie, de minden alkalommal, amikor elhagyjuk a házat, szembesülünk ezekkel a kérdésekkel, és ezek aztán hatással lehetnek a nap további részére.

Gondot okozhat a munkahelyen, elveheti az értékes családi időt, vagy tönkreteheti az egyéb terveket, így érthető, hogy nagy hatással van az emberekre. Még ha nem is használunk tömegközlekedést, akkor is úgy érezhetjük, hogy az ingázás során nem mi irányítunk, mert annyi minden befolyásolja, hogy mikor érünk be munkahelyünkre.

Depresszió

A depresszió részben az ingázás okozta küzdelmekből is fakadhat, mivel nagyon gyakran veszteségérzettel nézünk szembe. Elveszítjük a családunkkal töltött időt, lemaradhatunk egy megbeszélésről, vagy elveszíthetjük a saját magunkra szánt időt, amikor pihenhetnénk vagy elmehetnénk az edzőterembe.

A stresszes ingázás azt is eredményezheti, hogy kimerültnek érezzük magunkat, és csökkentheti a morált, márpedig ezek mind hozzájárulhatnak a depresszió érzéséhez.

Magányosság

A legtöbben egyedül utazunk munkába, és ez nagyon magányos élmény lehet, még egy zsúfolt vonaton is. Nincs kivel beszélgetnünk, és nagyon kevés a figyelemelterelő tényező, így ez negatív érzésekhez és magányhoz vezethet. Naponta akár több órát is ingázhatunk, így természetes, hogy ezeket a hangulatokat nagyon nehéz lesz lerázni magunkról.

Termelékenység

Mind a munkáltatók, mind a munkatársak is nyomon követhetik az ingázás és a termelékenység csökkenése közötti kapcsolatot. Az emberek órákat tölthetnek a napjukból azzal, hogy a munkahelyükre utaznak, amikor más, produktívabb dolgokat is csinálhatnának, különösen, ha emiatt aztán elkésnek.

A stresszes ingázás azt is jelenti, hogy a munkavállalók zaklatottan, fáradtan vagy dühösen érkeznek a munkahelyükre, és eltarthat egy ideig, amíg el tudnak kezdeni foglalkozni a napi teendőikkel.

Távmunka

A távmunka egy olyan megoldás, amely mindenki számára megoldást jelenthet. A munkavállalók jobb lelkiállapotban kezdhetnek bele a munkába, egész nap dolgozhatnak anélkül, hogy aggódnának a késés miatt, és a lehető legtöbbet hozhatják ki a személyes idejükből is.

Ugyanakkor a távmunkának is megvannak a hátrányai. Ha az alkalmazottak olyan hibrid modellben dolgoznak, amely megköveteli, hogy legalább az idő egy részében bemenjenek az irodába, az fokozhatja az ingázás okozta stresszt, mivel ez egy kevésbé megszokott minta.

Autós kényelem

Ha a munkába járás mégis szükséges, akkor fontos, hogy az utazás a lehető legkényelmesebb és legélvezetesebb legyen. A zene nagy szerepet játszhat ebben, mivel számos tanulmány kimutatta, hogy képes csökkenteni a depresszió és a szorongás hatását. A hallgatott zene típusa is befolyásolhatja a hangulatot, így ha valami megnyugtatót választunk, az csökkentheti a stressz-szintet.

A koronavírus miatti lezárások alatt sokan megszokták, hogy otthon vannak a kutyáikkal, és a kutyák is nagyon élvezték, hogy velük vagyunk. Kutatások bizonyítják, hogy a kutyák nagyon hatékonyan csökkentik a szorongást és a stresszt, és elősegítik a pozitív  közérzetet okozó hormonok termelődését, így a kutyák munkába hozatala nagyszerű módja lehet a mentális egészség erősítésének.

Akinek kellett már rendszeresen ingáznia, tudja, mennyire nehéz feladat lehet. Fontos, hogy megtaláljuk azokat a módokat, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy az ingázás minél kevesebb negatív élményt okozzon és ne befolyásolja munkahelyi teljesítményünket, se a személyes életünket.

Irányelvváltozások a tűzvédelmi konferencián Budapesten

forrás: https://www.langlovagok.hu/13390/iranyelvvaltozasok-a-tuzvedelmi-konferencian-budapesten/

A közelmúlt változásait és a jövőbeli terveket tekintették át a tűzvédelmi szakemberek.

Irányelvváltozások a tűzvédelmi konferencián Budapesten
forrás: langlovagok.hu

Tervezést érintő jogszabályi és Tűzvédelmi Műszaki Irányelvi változások címmel rendezett konferenciát a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség több más szakmai szervezettel együtt április 19-én Budapesten, a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban.

Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára áttekintette, hogy a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény milyen változásokat eredményezett, és milyen változásokat hoz még a jövőében. Előrevetítette az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet teljes megújulását, amelynek definícióira a tűzvédelem is alapoz.

Badonszki Csaba tű. alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzvédelmi főosztályának helyettes vezetője a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek kapcsán a munkacsoportok elmúlt egy évi munkájáról számolt be, melynek eredményeképpen 2024. február 1-jétől több irányelv módosítása lépett hatályba.

Idén az első félévben az elektromos autóbuszok, tehergépjárművek és egyéb elektromos közlekedési eszközök töltésével kapcsolatos tűzvédelmi létesítési megoldások, akkumulátoros energiatároló rendszerek tűzvédelmi létesítési megoldásainak, valamint az élelmiszeripar területén előforduló porok robbanás elleni védelmével kapcsolatos megoldások kidolgozása van napirenden. A második félévben a Tűzterjedés elleni védelem, a Hő és füst elleni védelem, illetőleg a Számítógépes tűz és füstterjedés, valamint menekülési szimuláció témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv módosítását, bővítését tervezik.

Wagner Károly tű. alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzmegelőzési Főosztályának munkatársa az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokról számolt be. Előadásában konkrét példákkal illusztrálta, hogy meglévő épületeket érintő átalakításoknál az OTSZ 2. § (4) bekezdésében előírtak alapján hogyan kell az alkalmazandó követelményeket megválasztani.

Érces Gergő tű. őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tűzvédelmi Mérnöki Tanszékének megbízott vezetője arról tartott előadást, hogy az elvárt biztonsági szintnek való megfelelő tervezés hogyan valósítható meg a változó jogi környezetben. Felhívta a figyelmet, hogy a tűzvédelmi helyzet változásai témakörben május 23-án lesz nemzetközi katasztrófavédelmi tudományos konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Takács Lajos Gábor, a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozatának elnöke ismertette, hogy a Tűzterjedés elleni védelem témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelvhez tavaly milyen javaslatok érkeztek, amikkel idén már mindenképpen foglalkozni kell. Ilyen például a klímaberendezések kültéri egységének az elhelyezése, és az OTSZ 177. § (5) bekezdésében a tűztávolságon belüli tárolás betartására való iránymutatás.

A konferencia több előadója ismertette, hogy milyen főbb változások léptek érvénybe február 1-jétől a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben, egyebek között az elektromos járművek töltésével és a kórházakkal kapcsolatban.