A munkavédelmi hatóság idei jelentése szerint tovább nőtt a munkahelyi egészségügyi szabálytalanságok száma. 2025 első hat hónapjában több mint 3600 munkáltatónál tartottak ellenőrzést, és közel 1900 esetben kellett valamilyen intézkedést hozni. Ezek ötödét a hatóság kiemelten súlyosnak minősítette.
A 2025 első félévi adatokból látszik, hogy bár a legtöbb munkahelyen törekednek a szabályok betartására, még mindig sok a hiányosság a munkavállalók egészségvédelmében. A megelőző vizsgálatok, a zaj- és kórokozó-ellenőrzések, valamint a veszélyes anyagok pontos nyilvántartása nem papírmunkát jelentenek, hanem a dolgozók egészségének megőrzését.
Elmaradt vizsgálatok, hiányzó orvosi felügyelet
A legtöbb probléma abból adódott, hogy a cégek nem vizsgálták megfelelően a munkakörülmények egészségkárosító hatásait, vagy egyszerűen nem biztosították a foglalkozás-egészségügyi ellátást.
Pedig ezek a vizsgálatok segítenének megelőzni, hogy a dolgozókat hosszú távon károsítsa a zaj, a por, a vegyi anyagok vagy épp a hőterhelés. A munkavédelmi orvos feladata lenne, hogy ezeket a kockázatokat feltárja, és javaslatot tegyen a csökkentésükre – de sok helyen ez elmaradt.
Túl sok a zaj, kevés a védelem
A hatóság a legtöbb intézkedést zajexpozícióval kapcsolatos szabálytalanságok miatt hozta.
Sokan nem is gondolnák, de a tartós zaj nemcsak a hallást teszi tönkre: növeli a stresszt, a fáradtságot, és fokozza a munkabalesetek kockázatát is.
A vizsgálatok szerint sok munkahelyen nem történt meg a zajterhelés mérése, vagy nem kaptak megfelelő hallásvédőt a dolgozók.
Láthatatlan veszélyek: vírusok, baktériumok, rákkeltő anyagok
A hatóság a biológiai kóroki tényezők – vagyis a vírusok, baktériumok, gombák – miatt is számos intézkedést hozott. Az utóbbi években egyre több foglalkozási eredetű megbetegedést okoznak mikroorganizmusok, különösen az egészségügyben, a mezőgazdaságban vagy az állattartásban dolgozók körében.
A klímaváltozás ráadásul növeli a fertőző betegségek terjedésének esélyét, mivel egyre több kórokozó állati közvetítőkön – például rovarokon vagy rágcsálókon – keresztül juthat el az emberhez.
Bár a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos intézkedések száma csökkent, ez továbbra is kiemelt kockázat: a daganatos betegségek az EU-ban a foglalkozással összefüggő halálesetek vezető okai.
A gond sokszor az, hogy a munkáltatók és a dolgozók sem érzékelik közvetlenül a veszélyt, hiszen a hatás évtizedekkel később jelentkezhet. A hatóság ezért kiemelten ellenőrzi a veszélyes anyagok nyilvántartását és a biztonsági előírások betartását.
Veszélyben a legérzékenyebbek
A jelentés szerint a hatóság külön figyelmet fordított a sérülékeny munkavállalói csoportokra is – például fiatalokra, várandós nőkre, idősebb dolgozókra vagy megváltozott munkaképességűekre.
Az ő esetükben a munkáltatóknak még körültekintőbben kellene eljárniuk, hiszen egészségkárosodásukra sokkal nagyobb az esély. Az ilyen esetek a kiemelt intézkedések 5 százalékát tették ki.