Címke: COVID-19

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mit__nem__tehet_meg_a_munkaado__munkajogaszok_a_covid-oltas_kotelezove_tetelerol__1._-20211102.html

A magyar kormány nemzetközi viszonylatban is komoly lépésre szánta el magát az október 28-án kihirdetett kormányrendeletekben: lehetővé tette a magánszférában a munkáltatók számára a Covid-oltások kötelezővé tételét, illetve az állami szférában már magában a rendeletben kötelezővé tette az oltást a foglalkoztatottak számára. Oláh Zsófia és Móricz Ildikó, az OPL Ügyvédi Iroda munkatársainak összefoglalója.

Az új rendelkezések 2021. november 1-jén léptek hatályba, és a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig maradnak hatályban (ez jelenleg 2022. január 1-jét jelenti, de  szinte biztosra vehető, hogy meg fogja hosszabbítani a jogalkotó a törvény hatályát).

Kik számára tehető kötelezővé az oltás?

A magánszférában dolgozókra vonatkozó rendelet célja, hogy a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírhassák a védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára. Értelmezési nehézséget vet fel, hogy a rendelet nem munkavállalókat, hanem foglalkoztatottakat említ. A rendelet hatálya minden foglalkoztatottra kiterjed, akiket nem állami vagy önkormányzati intézményeknél foglalkoztatnak.

A rendelet nem munkajogviszonyról, munkáltatóról és munkavállalóról szól, hanem annál sokkal tágabban, cégről és vállalkozásról, illetve foglalkoztatottakról. A „foglalkoztatott” fogalmát nem határozza meg a rendelet, és nem utal olyan jogszabályra, ami ezt definiálná, ezért  többekben felmerülhet, hogy nemcsak a munkaviszonyban foglalkoztatottakra terjeszthető ki a kötelezettség, hanem az egyéb foglalkoztatási formákra is, pl. állandó megbízottakra, gyakornokokra, diákszövetkezek által közvetített foglalkoztatottakra. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény alapján foglalkoztatottnak minősül, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. Ezért ha a társadalombiztosítási fogalomból indulunk ki, akkor például állandó megbízottak esetén nem kerülhet sor a kormányrendelet szabályainak alkalmazására. Álláspontunk szerint érdemes lenne a kormányrendeletben a foglalkoztatott definíciót pontosítani, akár egyértelmű jogszabályhelyre utalással, mert a jelen formájában ez félreértésekhez vezethet.
Mentesül az a foglalkoztatott, aki számára a védőoltás egészségügyi okból nem javasolt, és ezt orvosi szakvéleménnyel igazolja (üzemorvos, ennek hiányában a munkaegészségügyi alkalmasság elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a háziorvos).

Mi alapján rendelhető el a kötelező oltás?

A munkáltató az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel írhatja elő a védőoltás felvételét. A koronavírushoz kapcsolódóan a foglalkoztatottak személyiségi jogainak a korlátozása kapcsán általában arra kellett eddig is figyelni, hogy az adott munkavégzés és a munkakör körülményei határozzák meg a munkáltatói intézkedések szükségességét és arányosságát. Például aki folyamatosan távmunkában dolgozik, az nem jelent veszélyt a munkatársai számára, ezért számára nem rendelhetőek el ugyanolyan korlátozások, mint a munkahelyen dolgozók számára.

Ez igaz a kötelező oltásokkal kapcsolatban is, minimum egy belső kockázatértékelés alapján kell meghatározni, hogy mely munkakörök, és milyen munkahelyi viszonyok indokolják az oltás elrendelését. Egy ilyen kockázatelemzés hiányában a munkáltató nehezen tudná igazolni utólag, hogy döntése indokolt és átgondolt volt.

A jelen cikkben nem elemezzük az esetleges alkotmányjogi aggályokat, de valószínűsíthető, hogy ahogy az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltását előíró jogszabály, úgy a két új kormányrendelet ellen is fognak többen alkotmányjogi panasszal élni.

Hogyan rendelhető el a védőoltás felvétele?

A munkáltatónak kötelező meghatározni a védőoltás felvételének határidejét, ami legalább 45 nap kell, hogy legyen (kétdózisú védőoltás esetén a határidő az első dózisra vonatkozik).

A munkáltató elektronikus úton (praktikusan e-mailben vagy valamilyen belső céges platformon) vagy írásban tájékoztatja a foglalkoztatottat a kötelező védőoltás elrendeléséről, annak határidejéről és a felvétel elmaradásának jogkövetkezményeiről.

A védőoltás felvételének igazolása személyazonosító igazolvánnyal és az alábbi dokumentumok valamelyikének a bemutatásával történik: uniós digitális COVID-igazolvány; védettségi igazolvány, illetve applikáció; az oltást igazoló orvos által kiállított igazolás (NNK honlapján közzétett minta szerint); WHO által kiadott nemzetközi oltási igazolvány, ha az oltást igazoló orvos bejegyzését tartalmazza; olyan állam által kiállított védettségi igazolás, melyet Magyarország elismer.

Csak az EU-ban vagy Magyarországon engedélyezett oltóanyag vehető figyelembe az igazolás során.

Milyen következmények alkalmazhatóak?

Ha nem veszi fel határidőben az oltást a foglalkoztatott, fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a munkáltató. Az oltás felvételére adott határidő leteltét meg kell várni a fizetés nélküli szabadság elrendelésével, akkor is, ha a munkavállaló már előre kijelenti, hogy nem fogja az oltást felvenni.

Ha a fizetés nélküli szabadság az elrendelésétől számított egy évig fennáll, és a munkavállaló nem igazolja a védőoltás felvételét, vagy nem igazolja a mentesülésre való jogosultságot, a munkáltató felmentéssel vagy felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti a foglalkoztatott jogviszonyát. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal.

Ha a fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló felveszi a védőoltást, és ezt igazolja, a fizetés nélküli szabadságot azonnal meg kell szüntetni. A rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülés ideje alatt a védőoltás nem rendelhető el, csak ennek megszűnte után.

Adatkezelési kérdések

Az új rendelkezések alapján a munkáltató kezeli a személyazonosító igazolvány és az oltási igazolás dokumentumainak a védőoltás felvételére vonatkozó adatait, illetve mentesülés esetén az orvosi szakvéleménynek az ellenjavaltságra vonatkozó adatait. Csak a szükséges mértékben és ideig kezelheti a munkaadó az adatokat, de maximum a veszélyhelyzet megszűnéséig. Látható, hogy a munkáltató nemcsak az igazolás bemutatását kérheti, hanem annak az adatait meg is őrizheti.

Az adatkezeléssel kapcsolatos általános kötelezettségek betartására ebben az esetben is figyelni kell (pl. tájékoztatás adása, az érintettek jogainak a biztosítása stb.). Nem javasolt, hogy az igazolásokat a munkáltatók lemásolják, az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érdekében csak a szükséges adatok rögzítése célszerű.

Állami alkalmazottak

Az állami intézmények alkalmazottaira a fentieknél szigorúbb rendelkezések vonatkoznak. Az így foglalkoztatottak kötelesek felvenni az oltást 2021. december 15-ig, ha ügyfelekkel rendszeresen találkoznak, illetve 2022. január 31-ig minden más esetben. A munkáltató dönt arról, hogy melyik kategóriába tartozik a foglalkoztatott, és erről november 15-ig értesíti emailben vagy írásban a foglalkoztatottat.

Önkormányzati intézmények esetén a polgármester dönt arról, hogy alkalmazza-e a rendeletet a kötelező oltásról.

Az oltás felvételének igazolására, a mulasztás következményeire ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint a magánszférában alkalmazottakra, azzal a különbséggel, hogy a fizetés nélküli szabadságot a munkáltató köteles elrendelni az oltás felvételének elmulasztása esetén, és ez nem csupán egy lehetőség.

Az új rendelkezések visszhangja

Az új magyar szabályok a szigorúbbak közé tartoznak nemzetközi viszonylatban, de különösen Európán belül. A legtöbb európai ország a tömeges rendezvények vagy vendéglátóhelyek, szórakozóhelyek látogatását korlátozzák a beoltottakra, illetve a kötelező oltások legfeljebb az egészségügyi dolgozókra, időseket gondozó intézményekben dolgozókra terjednek ki. Ez alól Olaszország kivétel, ahol általánosan kötelező a munkavállalók számára az oltás felvétele, vagy rendszeres tesztelés.

Ehhez képest hazánkban az állami szférában dolgozók számára kötelezővé vált az oltás, a magánszférában pedig a munkáltató hozhat erről döntést. A következő hetekben érdemes figyelni, hogy hogyan döntenek a nagyobb munkáltatók a bevezetéssel kapcsolatban. Az óvatosság érthető részükről, hiszen az új jogszabályok alapján is a munkáltató felelőssége, hogy csak az érintett munkakörök esetében rendeljék el az oltás felvételét, és ez megfelelően indokolt legyen a munkáltató saját kockázatelemzése kapcsán. A munkáltatók az új jogszabályok mellett sem mentesülnek a felelősség alól, ha jogszerűtlenül korlátozzák a munkavállalók személyiségi jogait, és figyelembe véve az erős ellenérzéseket az oltással, és az egészségügyi dolgozók által eddig támasztott alkotmányjogi panaszokat,  számíthatunk az új kormányrendeleteket érintő alkotmányjogi panaszokra is.

A munkáltatók és munkavállalók szempontjából is egyelőre tisztázatlan, de fontos kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy munkavállalónak bizonyítottan baja lesz a munkáltató által előírt védőoltástól. Vélhetően a súlyos esetekben állami kártalanítást lehet majd igényelni, ahogy az államilag kötelezően előírt védőoltásokkal kapcsolatban a hatályos jogszabályok szerint is. Remélhetőleg ezt a kérdést is rendezi majd a jogalkotó.

Oláh Zsófia
Móricz Ildikó
A szerzők ügyvédek, az OPL Ügyvédi Iroda munkajogászai

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/vallalati_covid_szures_-_hogyan_valasszunk_tesztet_-20211020.html

Ahogy a koronavírusról egyre többet tudunk és tapasztalatot szerzünk az újabb mutánsokról, úgy fejlődik a tesztelés is. A piacon ma már számos megoldás közül választhatunk a fertőzöttség kimutatására. Míg Ázsiában már azzal kísérleteznek, hogy egy izzadt pólóból is kiderüljön, koronavírusosak vagyunk-e, a hazai piacon egyelőre az antigén gyorstesztek széles választéka okoz kihívást, amikor tesztelni szeretnénk.

Míg korábban a PCR tesztek beszerzésért folyt a küzdelem, ma már inkább túlkínálat mutatkozik a tesztpiacon és sokszor nehéz kiigazodni hogyan is válasszuk ki a megfelelőt. Abban viszont egyetértünk, hogy a drasztikusan növekvő esetszámok miatt a vállalatoknak tesztelési stratégiát kell felállítaniuk követve a nyugat európai példákat. Németországban például azon munkáltatóknál, ahol a home office nem biztosított heti kétszer van gyorsteszt, de Ausztriában is gyakori a rendszeres tesztelés és a betegség után gyorsteszttel való visszatérés a munkába. Hazánkban is az a tapasztalat, hogy ahol a korábban jól betárazott drága PCR már nincs raktáron, ott szívesen próbálkoznak más, kevésbé drasztikus, mégis megbízható teszt alkalmazásával. De vajon mitől megbízható egy gyorsteszt és hogyan válasszuk ki a megfelelőt? 

A megbízhatóságot két érték jelzi: a szenzitivitás mellett fontos a specificitást is nézni, hiszen így lesz teljes a kép. A szenzitivitás a pozitív teszt valószínűsége egy olyan páciensnél, ahol fennáll a fertőzöttség. Ezzel szemben a specificitás azt az értéket jelzi, hogy a teszt milyen megbízhatóan tudja azonosítani azokat a pácienseket, akikben a vizsgált paraméter nem kóros; vagyis annak a valószínűsége, hogy a teszt értéke negatív lesz egy olyan páciensen, akinél nem áll fenn a betegség. Mindkét értéket százalékban adják meg, melyet a PCR-hoz képest kell értelmezni. 

A hazai piacon a vállatoknak több professzionális termék közül van lehetőségük válogatni.  Akad köztük orr- ill. garatmintás, köptetős, illetve egyre nagyobb a kereslet nemcsak a gyerekek körében, hanem a felnőtteknél is a nyalókás gyorstesztre. Ez utóbbi használata gyors, egyszerű és ma már akár olyan tesztet is választhatunk, ami egyetlen egy eszközből áll, és percek alatt eredményt produkál. Azonban nem ritka az sem, hogy 2-3 különböző típust kombinálva használ egy vállalat és azokat felváltva alkalmazzák, ezzel is biztosítva azt, hogy a lehető legmegbízhatóbb eredmény szülessen. 

„Egészségügyi dolgozóként az elsők között kaptam meg az oltást, igaz a harmadikat még nem vettem fel; azt gondoltam, hogy a viszonylag magas antitest számom miatt még kicsit ráérek vele. Tévedtem. Így is pozitív covidos lettem, bár a tüneteim nem rendkívül erősek, mégis, az egész betegség nagyon elhúzódik, nehezen gyógyulok és jóval intenzívebb mint egy megfázás, pedig rendszeresen sportolok is.” – mesélte Dóra, aki gyógyszerészként dolgozik. Szakmai ártalomból nagyon érdeklik a különböző tesztek, így hát kíváncsiságból számos fajtát kipróbált: volt köztük orrbedugós, köptetős és több nyalókás is. „A nyalókás antigén teszttel szkeptikus voltam, pedig Ausztriában is a lollipop test-el szűrik az óvodásokat. Mégis megbízhatónak bizonyult.” – mondta Dóra, aki a képen látható 7 különböző gyorstesztet próbálta. Az eredmény ugyanaz – bár az egyik teszt érvénytelen lett, így újra kellett csinálnia -, mindegyik pozitív eredményt mutatott, hol halványabban rajzolódott ki, hol erősebben.

Tévhitek a gyorstesztekről

Ha nagyon halványan jelenik meg a csík, akkor nem vagyok fertőzött.

Ez ebben a formában nem igaz, mint ahogy egy terhességi teszt esetében sincs olyan, hogy ha halvány a második csík, akkor csak kicsit vagyok terhes. A halvány csík ugyanúgy fertőzést jelent, mint az egyértelműen erős csík.

Az orrbedugós tesztek hatékonyabbak, mint a nyáltesztek.

Nem feltétlenül. Ezt semmilyen tanulmány nem bizonyítja. Fontos kérdés, hogy a gyakorlatban ki végzi a tesztet. Magunknak, vagy szülőként nem biztos, hogy szakszerűen és kellő rutinnal dugunk fel az orrunkba – esetleg a gyerekünk orrába – 2-3 cm mélyen, majd forgatunk meg néhány alkalommal egy pálcát. Érdemes olyan tesztet választani, amiben biztosak vagyunk, hogy az előírásnak megfelelően, az előírásokat betartva pontosan el tudjuk végezni. 

Minél újabb egy teszt a piacon annál hatékonyabb.

Az idő előrehaladtával egyre innovatívabb tesztek léteznek, mint például a csupán egy eszközös nyálteszt, ahol nagyon egyszerűen, rövid időn belül, mindenféle egyéb eszköz vagy folyadék használata nélkül azonnali eredményt kapunk. Ez nem egyenlő a teszt hatékonyságával. A tesztek megbízhatóságánál két értéket érdemes figyelembe venni: a specificitást és az érzékenységet. Az viszont általánosságban elmondható, hogy minél újabb egy teszt a piacon, annál valószínűbb, hogy a legújabb mutánsok kimutatására is alkalmas. Erről azonban érdemes vásárlás előtt meggyőződni és beszerezni a forgalmazótól a gyártó által kiállított mutációs igazolást. 

Nem feltétlen az ár határozza meg a teszt minőségét. Sőt! Egy teszt lehet olcsó is ha régóta van a piacon, ha a szavatossága hamarosan lejár vagy például, ha több eszköz tartozik hozzá, ezáltal kicsit bonyolultabb a teszt használata. De akkor is, ha a forgalmazó több terméket hoz be az országba, és nagyon nagy tételbe vásárolta fel a teszteket hazai eladásra. Érdemes ilyen esetben utánajárni, hogy az adott termék rendelkezik e mutációk kimutatásával.