Címke: COVID-19

forrás: https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozlemenyek/931-tajekoztato-foglalkozas-egeszsegugyi-alapszolgalatok-es-szakellato-helyek-reszere

Megjelent: 2020. december 31.

Tájékoztatjuk a munkáltatókat, az önkormányzati közfoglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatalokat, az illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyeket és a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokat, hogy megjelent az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Foglalkozás-orvostan Tagozatának módosított eljárásrendje a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok járvány kapcsán ellátandó feladatairól. Az Eljárásrend megtalálható és letölthető az alábbi elérhetőségen.

Az Eljárásrend az új koronavírus által okozott veszélyhelyzet megszüntetését követően az elhalasztott időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok (ideértve a járványügyi érdekből elvégzett tüdőszűrő vizsgálatokat is) érvényességének időtartamát a veszélyhelyzet megszüntetését követő 90 napig meghosszabbítja, azzal, hogy a vizsgálatokat be kell ütemezni, és legkésőbb 90 napon belül el kell végezni.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/kirughatnak–ha-nem-oltatom-be-magam-covid-ellen-20201202.html

A vakcinagyártás és -engedélyezés is rohamléptékben halad előre, így hamarosan a munkáltatóknak már az oltásokkal kapcsolatos dilemmákkal kell szembenézniük: kötelezővé tehetik esetleg az oltást egyes munkakörökben vagy kötelesek oltást biztosítani, alkalmazhatók munkajogi szankciók, ha a munkavállaló nincs beoltva?

A munkahelyi oltásokkal kapcsolatban részletszabályokat a fertőző betegségek terjedésével, és így a kötelező és ajánlott oltásokkal kapcsolatos minisztériumi rendelet (18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (Rendelet)) tartalmaz.

A Rendelet meghatározza, hogy milyen esetekben rendelhető el általában kötelezően védőoltás (általában, ha csoportos fertőzés veszélye áll fenn, illetve fertőzött személyekkel kontaktusba kerülők esetén). A munkakörhöz kapcsolódó védőoltásokkal kapcsolatban a Rendelet azt mondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi egészségügyi veszélyeket megfelelően felmérni, és ezeknek a veszélyeknek a csökkentése érdekében köteles biztosítani a veszélyeztetett munkakörben dolgozók védőoltását. A Rendelet emellett külön is kiemeli, hogy bizonyos egészségügyi munkakörökben a munkáltató köteles felajánlani az influenza elleni védőoltást.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) emellett évente kiad egy védőoltásokkal kapcsolatos módszertani levelet, amely meghatározza, hogy mely munkakörökben milyen védőoltások kötelezőek.

Kötelezővé tehető-e a COVID-19 elleni oltás a munkahelyen?

Az NNK 2020-as módszertani levele még nyilvánvalóan nem tartalmazhatott ezekkel a védőoltásokkal kapcsolatban iránymutatást, a 2021-es levelet pedig még nem adták ki. Jelenleg, elegendő információ hiányában a módszertani levél a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatban nem is tud még ajánlásokat megfogalmazni.

A hatályos szabályozás szerint a munkáltató abban az esetben tehet kötelezővé védőoltást a munkavállalók számára, ha ezt jogszabály, ideértve az NNK módszertani levelét is, kötelezővé teszi. Tekintettel arra, hogy a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatban még nincs konkrét iránymutatás, egyelőre csak a vonatkozó jogszabályok (Egészségügyről szóló törvény, Munka Törvénykönyve, Munkavédelmi Törvény, a Rendelet) általános szabályaira hagyatkozhatunk. Ezek alapján a munkáltatók nem tehetik kötelezővé védőoltások alkalmazását, leszámítva az olyan kivételes helyzetek, mint pl. az olyan egészségügyi munkaköröket, ahol csökkent immunrendszerű betegekkel foglalkoznak vagy ahol az egészségügyi dolgozók kitettsége magas.

A COVID-19-re várhatóan reagálni fognak a jogszabályok is, vagy legalább az NNK ajánlásai, ezért nem zárható ki, hogy a jövőben a fentiek változni fognak és a munkáltatóknak esetleg szélesebb jogkörük lesz a munkahelyen alkalmazandó védőoltásokkal kapcsolatban.

Sok munkajogi vitára számíthatunk a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatban. A kérdés ugyanis az, hogy a munkáltató kötelessége biztosítani a munkahelyen az egészéges és biztonságos munkavégzés feltételeit, és bőven előfordulnak olyan munkahelyek, ahol egyéb védőintézkedésekkel (távolságtartás, maszk, tesztelés) ezek a feltételek hatékonyan és hosszú távon nem biztosíthatóak. Így elképzelhető, hogy a jogszabályban védőoltáshoz kötött munkakörökön, munkahelyeken túl lesznek olyan munkáltatók, akik a védőoltás meglétét az adott cégnél munkába lépési vagy munkában maradási feltételként fogják meghatározni. Ezekben az esetekben arról fogunk vitatkozni, hogy egyáltalán kérhet-e a jelentkezőktől ilyen információt a munkáltató; nem diszkriminatív-e így szűrni a munkavállalókat; ez a személyiségi jogi korlátozás feltétlenül szükséges és arányos-e, és ha egyáltalán szabhat ilyen feltételt a munkáltató, milyen kivételeket kell tennie. Nem is beszélve azokról az esetekről, ha a védőoltásnak esetleg egyeseknél mellékhatásai lesznek. A jövőbeli viták száma akkor csökkenthető, ha az állam körültekintően határozza majd meg, hogy milyen munkakörökben kötelező, vagy tehető kötelezővé, illetve ajánlott a védőoltás.

Köteles-e biztosítani a COVID-19 elleni védőoltást a munkáltató?

Feltételezhetően elég szűk körben lesz majd kötelező a COVID-19 elleni védőoltás. A kérdés másik oldala, hogy egyes munkahelyeken a munkáltatónak fel kell-e ajánlania a védőoltás lehetőségét a munkavállaló számára. A Munkavédelmi Törvény alapján a munkáltató kötelessége az egészséges és biztonságos munkakörnyezet biztosítása. A munkáltató felelőssége meghatározni azt, hogy az adott munkahelyi környezetben hogyan tudja ezt biztosítani. A jelenlegi helyzetben látható, hogy a munkáltatók változó eredményességgel tudják garantálni a biztonságos munkahelyi környezetet, különösen az olyan munkakörökben, ahol a távmunka nem jöhet szóba. Ezért úgy gondoljuk, hogy speciális körülmények között a munkáltatónak kötelessége lehet a védőoltás lehetőségének biztosítása, de ehhez alaposan fel kell mérni, hogy milyen munkakörökről van szó, és hogy más eszközökkel nem biztosítható-e a biztonságos munkavégzés (pl. tesztelésekkel, távolságtartással).

A mostani hírek szerint ingyenes lesz a védőoltás (bár az ingyenesség feltételei és részletei egyelőre nem ismertek), ezért számíthatunk arra, hogy sok munkáltató dönt majd úgy, hogy a munkahelyen beszerzi és biztosítja a munkavállalóknak az oltási lehetőséget az üzemorvoson keresztül.

Szankcionálható, ha a munkavállaló nem oltatja be magát?

Ahol a munkáltató kötelezően nem rendelheti el a védőoltás alkalmazását, ott nem is szankcionálható önmagában az, ha egy munkavállaló nem szeretné magát beoltatni. Ugyanakkor azt szankcionálhatja a munkáltató, ha a munkavállaló nem tartja be a munkáltató által elrendelt egyéb egészségügyi védőintézkedéseket (pl. nem jelenti be, ha fertőzésgyanú áll fenn; nem tartja be a higiéniai és távolságtartási előírásokat; nem hord maszkot stb.). Ezeket a munkáltatói elvárásokat mindenképpen belső szabályzatban kell lefektetni, és a Munka Törvénykönyve által keretek között alkalmazhatóak a szankciók (pl. figyelmeztetés, azonnali hatályú felmondás).

Móricz Ildikó, ügyvéd, OPL Ügyvédi Iroda