Címke: munkavállalók
Túl sokan betegednek bele a munkába – a szakértők szerint itt a határ
A munkahelyi stressz és a mentális kimerültség soha nem látott szintre emelkedett és a legtöbb hiányzás mögött lelki megterhelés áll. A szakértők szerint a cégek késve reagálnak, miközben a megelőző támogatás nemcsak egészségesebb munkahelyet teremtene, hanem milliárdos veszteségeket is megelőzhetne.
A munkahelyi hiányzások száma olyan mértékben emelkedett meg az Egyesült Királyságban, amire több mint 15 éve nem volt példa. A Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) friss adatai szerint a brit munkavállalók évente átlagosan 9,4 napot töltenek betegszabadságon – és ennek legnagyobb részét mentális egészségi problémák okozzák. A lelki okok ma már a hosszú távú távollétek vezető tényezői, és a rövid távú hiányzások második leggyakoribb kiváltói – írja a workplacejournal.co.uk.
A helyzet gazdasági súlya is egyre nagyobb: a Deloitte becslése alapján a rossz mentális egészség évente 51 milliárd fontjába kerül a brit munkáltatóknak a kieső termelékenység, hiányzások és fluktuáció révén.
A probléma azonban messze nem csak brit jelenség
A Financial Times elemzése szerint világszerte súlyosbodik a mentális egészségválság: a WHO és az ILO adatai alapján évente 12 milliárd munkanap vész el, ami összesen 1 billió dollárnyi gazdasági veszteséget jelent.
Európai szinten is érezhető a probléma: Hollandiában a munkáltatók 2023-ban 8,3 milliárd eurót veszítettek a hiányzások miatt, és ennek több mint fele pszichoszociális megterhelésből – stresszből, kiégésből, túlterheltségből – származott.
A vállalati oldal felkészültsége sem megnyugtató. A CCLA 2025-ös „UK Mental Health Benchmark” értékelése azt mutatja, hogy a 100 vizsgált nagyvállalat közül 44 még mindig a legalacsonyabb kategóriákban teljesít, vagyis nincs valódi, rendszerszintű mentálhigiénés stratégiájuk.
A cégek többsége túl későn avatkozik be, és a hangsúlyt a megelőzésre, a korai jelzések felismerésére és a könnyen elérhető támogatásra kellene helyezni.
Emma Capper, a Howden brit wellbeing vezetője szerint a legtöbb vállalat csak akkor kezd el foglalkozni egy dolgozó mentális egészségével, amikor az már hetek óta betegszabadságon van, ekkorra azonban nemcsak az érintett, hanem az egész csapat leterheltté válik.
A Howden ezért egy négyfázisú mentális egészségügyi támogatási modellt mutatott be, amely a mindennapi jóllét fenntartásától a korai beavatkozáson át egészen a strukturált visszatérésig végigkíséri a dolgozókat. A modell olyan elemeket tartalmaz, mint a rezilienciatréning, stresszkezelési támogatás, rendszeres wellbeing check-in, illetve a vezetők képzése a jelek felismerésére. Nem elég, hogy a szolgáltatás létezik, a dolgozóknak tudniuk kell róla, könnyen elérhetőnek kell lennie, és a cégnek aktívan támogatnia kell a használatát.
A nemzetközi kutatások és a vállalati benchmarkok összképe így ugyanazt erősíti meg: ahol a mentális egészség nem kap megfelelő hangsúlyt, ott a szervezetek nemcsak embereket veszítenek, hanem jelentős összegeket is. A Howden szerint:
„egy megelőzésre épülő, jól felépített támogatási rendszer akár minimális többletköltséggel is csökkentheti a hiányzásokat, mérsékelheti az egészségügyi ellátórendszerre és a biztosítókra nehezedő terheket, miközben ellenállóbb, produktívabb munkahelyeket teremt.”
Miért panaszkodnak a dolgozók? Ezek voltak 2025 első félévének leggyakoribb munkavédelmi bejelentései
Folyamatosan nő a dolgozók tudatossága a munkavédelem terén – legalábbis erre utal, hogy 2025 első félévében közel 500 közérdekű bejelentés és több mint 70 panasz érkezett a munkavédelmi hatóságokhoz. De vajon miért panaszkodnak leggyakrabban a munkavállalók? Hol hibáznak legtöbbet a cégek? Utánajártunk, mit mutatnak az idei számok.
A statisztikák szerint egyre több dolgozó ismeri fel, hogy nem kell eltűrni a veszélyes vagy méltatlan munkakörülményeket. Ugyanakkor a legtöbb hiba továbbra is az alapvető biztonsági és higiénés területeken fordul elő.
A legtöbb közérdekű bejelentés a munkahely kialakítását, a munkavégzés körülményeit, a higiéniai feltételeket és a munkaszervezést érintette. Ez a bejelentések több mint 40%-át (211 esetet) tette ki. Sokan jeleztek problémát az egyéni védőeszközökkel (136 bejelentés) és a személyi feltételekkel (49 bejelentés) kapcsolatban is.
Más szóval: a dolgozók többsége továbbra is az alapvető munkakörülményekkel elégedetlen – legyen szó rossz világításról, hiányos védőfelszerelésről vagy nem megfelelő pihenőidőről – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium friss jelentéséből.
A legtöbb panasz baleset vagy megbetegedés után érkezik
Míg a közérdekű bejelentések általános problémákra hívják fel a figyelmet, a panaszok jellemzően konkrét esetekhez kötődnek.
A legtöbb panasz (40 db) munkahelyi balesettel vagy foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos. Ezekben az esetekben általában maga az érintett dolgozó fordul a hatósághoz – például, ha a munkáltató nem jelenti be vagy nem vizsgálja ki megfelelően a balesetet.
Utánuk következnek a munkaszervezéssel és higiéniával kapcsolatos panaszok (11 db), majd az egyéni védőeszközökkel kapcsolatosak (8 db).
Az építőipar továbbra is „veszélyzóna”
Nem meglepő módon a legtöbb bejelentés az építőiparban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben történt.
Ezek azok az ágazatok, ahol sok a fizikai munka, gyakori a magasból történő munkavégzés vagy a veszélyes anyagok kezelése – vagyis fokozott a munkabaleseti kockázat.
A bejelentések 60%-a e-mailben, 28%-a telefonon érkezett, a többi levélben vagy személyesen. A panaszoknál kicsit más a kép: 61% e-mailben, de már 23% személyesen jelentette a problémát. Ez is azt mutatja, hogy ha valakit személyesen érint egy sérelem – például egy baleset –, akkor szívesebben lép fel saját maga.
Gyakran a bejelentésen túl is találnak hibát
A hatóság tapasztalatai szerint az ellenőrzések során sokszor olyan hiányosságok is előkerülnek, amelyeket a bejelentő nem is említett.
Viszont a megalapozatlan bejelentések sem ritkák – ezek mögött általában személyes sérelmek, például egy megszüntetett munkaviszony áll.
A vizsgálat gyakran azért is zárul eredménytelenül, mert:
- a hatóságnak nincs hatásköre eljárni (pl. nem szervezett munkavégzés esetén),
- névtelen a bejelentés,
- hiányzik a munkáltató vagy a munkahely megnevezése,
- vagy egyszerűen nem folyik tényleges munkavégzés az adott helyszínen.
Bírság csak az esetek kis részében született
A 2025 első félévében indult eljárások során a hatóság 455 döntést hozott.
- 122 esetben azonnali intézkedést rendeltek el,
- 200 esetben hiányosság megszüntetését írták elő,
- 111 esetben figyelmeztetés történt,
- mindössze 16 esetben szabtak ki munkavédelmi bírságot.
A pénzbírságok összege 13,37 millió forint volt – ami jól mutatja, hogy a hatóság inkább a megelőzésre és a javításra, nem pedig a büntetésre helyezi a hangsúlyt.