Címke: munkavállalók
Munkavállalói felmondás
forrás: https://www.hrportal.hu/hr/munkavallaloi-felmondas-20171004.html
A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni, míg a határozott idejű munkaviszonyának felmondását köteles.
A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.
A Munka törvénykönyvének 67. § (1) szerint a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni. A (2) szerint a határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
A 78. § (1) szerint a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Munkavállalói felmondás próbaidő alatt
A próbaidő alatt mindkét fél – vagyis a munkavállaló és a munkáltató – egyaránt megszüntetheti a munkaviszonyt, azonnali hatállyal, indoklás nélkül. A Muna törvénykönyvének alábbi kitétele vonatkozik rá:
A 79. § (1) alapján azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti
a) a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt.
A próbaidő éppen ezt a célt szolgálja: ha valamelyik fél bármilyen okból nem elégedett a munkaviszonnyal, lehetősége legyen könnyen megszüntetni azt.
Munkavállalói felmondás: felmondási idő
A felmondási idő a felmondás közlését, benyújtását követő napon veszi kezdetét.
Felmondási idő mértéke: Amennyiben a munkavállaló mond fel, a felmondási idő 30 nap, kivéve abban az esetben, ha a munkaszerződés vagy kollektív szerződés azt ennél hosszabb tartamban állapítja meg. Munkavállalói felmondás esetén a munkavállalónak le kell dolgoznia a felmondási idejét. A gyakorlatban azonban sokszor előfordul, hogy a munkavállaló kérelmezi a munkáltatótól a felmondási idő részleges elengedését. Ha a munkáltató engedélyezi a felmondási idő (részleges) elengedését, úgy természetesen jogszerűvé válik a felmondási idő (részleges) le nem töltése. Ebben az esetben ugyanakkor kérdésessé tehető, hogy a munkaviszony megszüntetésének jogcíme felmondás marad-e, vagy közös megegyezéssé változik.
Ha a munkavállaló nem hajlandó letölteni a felmondási idejét, akkor a munkaviszony megszüntetés módja jogellenes lesz, és az Mt. 84. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló köteles a rá irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni (határozott tartamú munkaviszony esetén a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni a munkavállaló). Sőt, a 84. § (3) bekezdése alapján a munkáltató az ezt meghaladó kárát is érvényesítheti azzal, hogy a fentiek együttes összege nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
Jár-e végkielégítés munkavállalói felmondás esetén?
Munkavállalói felmondás esetén járhat végkielégítés a munkavállalónak, ha a munkavállaló a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna. Ezen felmondását a munkavállaló köteles megindokolni és a felmondás jogát a munkáltató személyében bekövetkezett változás időpontját követő 30 napon belül gyakorolhatja.
Munkavállalói felmondás: távolléti díj
Munkavállalói felmondás esetén, ahogy fentebb is írtuk, nincsen kötelező felmentési idő, vagyis főszabály szerint a munkavállaló a teljes felmondási idejét köteles ledolgozni.
Annak azonban nincsen akadálya, hogy a munkáltató egyoldalú döntésével vagy a munkavállalóval kötött megállapodása alapján mentesítse a munkavégzés alól a munkavállalót a felmondási időre vagy annak egy részére. Ha a munkavállalót a munkáltató egyoldalú döntése alapján mentesíti, akkor a munkavállalót távolléti díj illeti meg, míg megállapodás esetén ettől eltérő díjazást is kiköthetnek. A ténylegesen ledolgozott napok után természetesen ebben az esetben is rendes munkabére illeti meg a munkavállalót. Annak sincs akadálya, hogy a felek a felmondási idő alatt közös megegyezéssel megszüntessék a jogviszonyt.
Munkavállalói felmondás: felmondó levél minták
Felmondó levél minta: határozatlan idejű munkaviszony munkavállalói felmondása
Felmondó levél minta: határozott idejű munkaviszony munkavállalói felmondása
Felmondó levél minta: azonnali hatályú felmondás
Kilépő papírok felmondás esetén
A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
Amennyiben az Mt. 80.§-a szerint a „kilépő papírok” kiadása nem történik meg, – a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet alapján – a foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz lehet fordulni. A 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján a foglalkoztatás felügyeleti hatóság a foglalkoztatásügyért felelős miniszter (jelenleg: ITM), valamint a kormányhivatalok megfelelő szervezeti egységei.
Fentieken túl a „kilépő papírokkal” kapcsolatos igény munkajogi igénynek minősül, amely bírói úton érvényesítő.
Felmondási idő alatt táppénz
A munkaviszony annak megszűnéséig változatlan tartalommal áll fenn és nem állapíthatók meg a törvény szerinti kizáró okok, nincsen jogi akadálya annak, a felmondási ideje alatt valaki betegszabadságot, illetve táppénzt vegyen igénybe. Amíg a jogviszony a felmondási idő utolsó napjának elteltével meg nem szűnik, mind a munkáltatót, mind pedig a munkavállalót a munkaviszony kapcsán ugyanazon jogok illetik meg , illetve kötelezettségek terhelik, mint a felmondás közlését megelőzően.
Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás az idősödő munkaerő tükrében
forrás: https://osha.europa.eu/hu/themes/osh-management-context-ageing-workforce
Az idősebb munkavállalók a munkaerő egyre nagyobb csoportját alkotják. Mivel az emberek egyre tovább dolgoznak, az idősödő munkaerőt érintő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás kiemelt kérdéssé vált.
A foglalkoztatási szintek emelése és a munkában töltött idő kitolása az 1990-es végétől a tagállami és az európai szintű politika fontos célkitűzése volt. Az Unió 28 tagállama esetében a foglalkoztatási ráta az 55–64 évesek körében 2003 és 2013 között 39,9%-ról 50,1%-ra emelkedett, ugyanakkor ez még mindig jelentősen elmarad a 22–64 éves korosztály foglalkoztatottságától. A munkaerőpiacról való kikerülés átlagos életkora is emelkedett, a 2001. évi 59,9 évről 2010-ben 61,5 évre.
Az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási célja – azaz hogy 75%-ra emelje a foglalkoztatottságot a 20–64 évesek körében – azt jelenti, hogy az európai polgároknak tovább kell dolgozniuk.
Az idősödéssel járó változások egyaránt lehetnek pozitívak és negatívak.
Számos tulajdonság, így például a bölcsesség, a stratégiai gondolkodás, a holisztikus érzékelés és a mérlegelési képesség fejlődik a korral, vagy csak idősebb korban jelentkezik. A munkatapasztalat és a szakértelem szintén gyarapodik a korral.
Ugyanakkor elsősorban a fizikai és az érzékeléssel kapcsolatos funkcionális képességek némelyike hanyatlásnak indul a természetes öregedési folyamatok következtében. A lehetséges funkcionális képességcsökkenést figyelembe kell venni a kockázatértékelés során, és a munkát, illetve a munkakörnyezetet e változásoknak megfelelően kell átalakítani.
A korral járó funkcionális képességcsökkenés nem azonos minden személy esetében az életmód, a táplálkozás, az edzettség, a betegségre való genetikus hajlamok, az iskolázottsági fok, a munka és az általános környezet különbségei miatt.
Az idősebb munkavállalók nem alkotnak homogén csoportot; az azonos életkorúak között jelentős eltérések lehetnek.
Idősödés és munkavállalás
A korral járó hanyatlás elsősorban azokat a fizikai és az érzékeléssel kapcsolatos képességeket érinti, amelyek a nehéz fizikai munka során szükségesek leginkább. Az iparral kapcsolatos változások – különösen a termelő- és gyártóipar térvesztése a szolgáltató és tudásalapú ipar javára, valamint a feladatok egyre fokozottabb automatizációja és gépesítése a géppel hajtott eszközökkel – ahhoz vezettek, hogy csökkent a nagy fizikai erőt igénylő munkák száma.
Ezzel összefüggésben az idősebbekre jellemző számos készségnek és képességnek, például az emberekkel való megfelelő bánásmódnak, az ügyfélszolgálati feladatokkal kapcsolatos képességeknek, illetve a minőségtudatosságnak egyre nagyobb értéket tulajdonítanak.
Számos korral járó változás ezenkívül sokkal fontosabb egyes szakmai tevékenységek, mint mások szempontjából. Az egyensúlyérzék romlása például érinti a tűzoltók és a katasztrófaelhárítók munkáját, mivel ők szélsőséges körülmények között dolgoznak, nehéz felszerelést viselnek, miközben embereket emelnek fel és szállítanak; a távolságok és a mozgó tárgyak sebességének kevésbé pontos megítélése érinti az éjszakai vezetést, de nem befolyásolja az irodai munkát.
Korérzékeny kockázatértékelés
Az életkor a munkaerő sokféleségének csak az egyik tényezője. A korérzékeny kockázatértékelés azt jelenti, hogy a kockázatok értékelése során figyelembe vesszük a különféle korcsoportokra vonatkozó, korral kapcsolatos tényezőket, így a funkcionális képességek és az egészségi állapot lehetséges változását.
Az idősebb munkavállalókra nézve különösen a következő tényezők jelenthetnek kockázatot:
- Erős fizikai munkaterhelés
- A váltott műszakban végzett munkával kapcsolatos veszélyek
- A meleg, hideg vagy zajos munkakörnyezetek
Mivel az egyéni különbségek a kor előrehaladtával nőnek, kizárólag az életkor alapján nem szabad feltételezésekkel élni. A kockázatértékelés során a munkára vonatkozó követelményeket az egyéni funkcionális képességek és egészségi állapot fényében kell megvizsgálni.
További információk az aktuálisan elérhető online interaktív kockázatértékelési (OiRA) eszközökről, a korérzékeny kockázatértékelésekről és a mindenkire kiterjedő kockázatértékelésről.