Címke: munkavállalók

forrás: https://cimlap.blog.hu/#bloghu/ajovomunkahelye/2022/03/09/a_munkavallalok_lazadasa_a_beagyazottsag_szerepe_a_munkavallalok_megtartasaban

Mostanra már biztosan szembejött valahol a „The Great Resignation”, azaz a „Nagy felmondás” kifejezés. Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala szerint csak 2021. augusztusában rekordszámú, 4,3 millió alkalmazott hagyta ott munkahelyét saját döntéséből, miközben a betöltetlen állások száma ebben az időszakban elérte a 10,4 milliót.

Bár a fluktuáció ágazatonként eltérő, a tendenciák azt mutatják, hogy sok munkavállaló veszi fontolóra a váltást karrierjében. Ami korábban komoly visszatartó erő volt, már sokkal kevésbé befolyásolja a döntést egy váltás során. A Kincentric ezt a jelenséget a “Talent Uprising”, azaz “A munkavállalók lázadása” névre keresztelte. Ebben az újfajta felállásban az alkalmazottak megváltozott elvárásokat támasztanak munkahelyük felé a rugalmasság, a társadalmi felelősségvállalás, a szervezeti kultúra és célok területén. És, ha elvárásaik nem teljesülnek, könnyebben szánják rá magukat, hogy új munkahely után nézzenek.

Annak érdekében, hogy megértsük, miért távoznak az alkalmazottak, érdemes először megvizsgálni, miért maradnak munkahelyükön az emberek és mit lehet tenni a megtartásuk érdekében. A munkakörrel való elégedettségen kívül a fluktuációt előrejelző, kulcsfontosságú tényező a munkahelyi beágyazottság.
A beágyazottságot az alábbi jelenségeken figyelhetjük meg:

1. Kapcsolat – formális vagy informális kapcsolat a munkatársakkal, a csapattal vagy a vállalattal
2. Illeszkedés– a munkavállalók komfortérzete és kompatibilitása a szervezettel vagy a munkahelyi környezettel
3. Áldozathozatal – milyen vélt anyagi vagy pszichológiai költségekkel járna az adott munkahely elhagyása

Mivel korábban a munkahelyváltás gondolata sok alkalmazott számára általánosan visszatartó erő volt, a cégek kevés erőfeszítést tettek a beágyazottság megteremtésére, mélyítésére vagy fenntartására. A járvány és a távmunka megjelenése azonban gyorsan írta újra, amit a hagyományos munkahelyekről és munkamódszerekről tudtunk, ez pedig érezhetően hatással volt a munkahelyi beágyazottságra is. A cégeknek ezért most minden eddiginél nagyobb felelőssége van a munkavállalók elköteleződésének megerősítésében és tehetségeik megtartásában.

 Kapcsolat

A fizikai közelség, a gyakori személyes interakciók, a közös irodai étkezések vagy akár a munkaidő utáni összejövetelek révén létrejött interperszonális kapcsolatok nagyrészt megszűntek vagy átalakultak a járvány miatt.
Az alkalmazottak kollégáikkal és munkájukkal összekötő kapcsolatok gyengülésére a digitális technológiák és az újonnan kialakított munkamódszerek kínálhatnak megoldást.

 Egyre fontosabbá válik továbbá a home office-ban dolgozó csapattagok integrációja is, ez a vezetők részéről kíván nagyobb odafigyelést. Akár virtuálisan, akár személyes találkozások alkalmával, de a kétoldali őszinte kommunikáció, a gyakori bejelentkezések, a személyes hírek és sikerek megosztása és a kapcsolatteremtés szerepe még fontosabbá vált és még nagyobb szerepet tölt be a munkahelyi beágyazottság kérdésében.
 
Illeszkedés

A világjárvány sok munkavállalónak megváltoztatta az életről és a kapcsolatokról alkotott nézetét és sokan másképp látják saját munkájuk jelentőségét is. A személyes fejlődés és céltudatosság iránti igény megerősödése mellett megjelent továbbá a nagyobb autonómia és a kollégáikkal való erősebb kapcsolat iránti vágy is. A cégeknek most mindennél fontosabb időben megérteni a megváltozott munkavállalói hozzáállás hátterét és kezelni azt, ezért a beágyazottság erősítése érdekében érdemes feltenni az alábbi kérdéseket:

• Ismerem-e az alkalmazottaim személyes és szakmai céljait?
• Olyan lehetőségeket biztosítok-e csapatom tagjainak, amelyek alkalmasak karrierjük előrelépésére?
• Befogadó vezető vagyok-e, aki lehetőséget ad arra, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, és kihozza magából a maximumot a mindennapi munkában?
• Figyelem-e a csapatom / szervezetem légkörét? Érzékelhető-e befogadó kultúra és a méltánnyosság? Építünk-e a szevrzeten belüli sokszínűségre?

Áldozathozatal

Sok munkavállaló számára a munkahelye iránti elköteleződés gyakran bizonyos fokú áldozattal jár. Előfordulhat, hogy valaki egy alacsonyabb fizetésű pozícióban marad annak érdekében, hogy közel maradhasson szeretteihez, vagy épp a munkahelye által képviselt szervezeti kultúra és jövőkép miatt megéri hosszú órákat ingázni nap mint nap.

 A távmunka, a versenyképes kezdő fizetések, a fejlett munkáltatói stratégiák, a sokszínű, méltányos és befogadó kultúra kialakítására tett erőfeszítések azonban egyre jobban megkönnyítik a személyes és szakmai elvárásoknak megfelelő munkahely kiválasztását a munkavállalók számára.A munkavállalók lázadása jelen korunk lenyomata, és egyre kevésbé a pandémia mellékhatása. A munkavállalói beágyazottság növeléséért és az alkalmazottak megtartásáért most kell a vezetőknek újraértékelni munkáltatói szemléletüket, és gyakorlataikat. Most kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyek alkalmazkodnak a megváltozott munkavállalói elvárásokhoz és finomhangolni a szervezeti kultúrát. Az is köztudott, hogy a lemorzsolódás sokba kerül a munkáltatóknak: egy, a szervezeti hierarchia középső szintjén dolgozó alkalmazott helyettesítésének költsége nagyjából az éves fizetése 150%-a, a legmagasabban képzett alkalmazottak esetében a pótlás akár az éves fizetés 400%-át is elérheti.

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/fennallhat-egyidejuleg-tobb-parhuzamos-munkaviszony_-20220217.html

Vállalhat a munkavállaló több teljes munkaidőre szóló munkát, vagy csak egy teljes idős állása lehet? Megtilthatja a munkáltató a további munkaviszony létesítését? Miként járnak a munkaviszonyból származó juttatások a dolgozónak, ha több munkaviszonya van?

Egy munkavállaló, több párhuzamos munkaviszony

Gyakran lehet találkozni azzal a tévhittel, ha egy munkavállalónak már van egy 8 órás munkaviszonya, akkor ezzel párhuzamosan további munkaviszonyt semmiképpen sem létesíthet, legfeljebb esetleg részmunkaidőre.

A valóság azonban másként néz ki. Nincs olyan általános törvényi korlát, ami korlátozza, hogy a munkavállalónak párhuzamosan hány teljes vagy részmunkaidős munkaviszonya lehet. Általánosságban nem létezik tilalom arra sem, hogy a dolgozó a munkaviszonya mellett egyéb munkavégzésre irányuló tevékenységet folytasson, például saját vállalkozása legyen.

Ám ez nem jelenti, hogy bármit és bármennyit lehetne. Több dologra is oda kell figyelni.

Ha a munkavállalónak több párhuzamos munkaviszonya van, akkor mindegyik munkáltatója irányába terheli a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. Ha a munkahelyén az előírt időben egyáltalán nem jelenik meg, vagy munkavégzésre alkalmatlan állapotban van, akkor nem hivatkozhat arra, hogy a másik munkaviszonya miatt nem ért be a munkahelyre vagy amiatt fáradt. Az ilyen helyzet a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethet.

A további párhuzamos munkaviszony megtiltása

A munkaviszonyban vannak olyan alapvető szabályok, amelyek bizonyos esetben korlátozhatják a vezetőnek nem minősülő munkavállaló lehetőségeit a további munkaviszonyra.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez nem csak a munkaidőre vonatkozik, hanem a munkaidőn kívüli magatartásra is. A további munkavégzés szempontjából ez azt jelenti, hogy korlátozható a dolgozó a további munkaviszony létesítésében, ha ez a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ennek példája, hogy a dolgozó a munkaviszonyával párhuzamosan egy olyan másik munkáltatónál kíván dolgozni, aki a munkáltatójával versenyhelyzetben van. Ilyen esetben a munkáltató megtilthatja a konkurenssel való újabb munkaviszony létesítését. Szintén gyakran előforduló példa, hogy a dolgozó a munkaidején kívül kíván a munkáltatóval versenyző tevékenységet folytatni, például vállalkozóként. A munkáltató ilyen esetben is megtilthatja a konkurens tevékenységet.

A munkáltató tájékoztatása

Köteles jelezni a munkavállaló, ha további munkaviszonyt kíván létesíteni vagy versengő tevékenységet akar folytatni? A dolgozó köteles arra, hogy a munkáltatóval együttműködjön, és minden olyan tényről, körülményről tájékoztassa a munkáltatót, amely a munkaviszony szempontjából lényeges. A munkavállaló köteles a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlásra is. Ezekből következik, hogy a munkavállalónak be kell jelentenie a további munkavégzésre irányuló tevékenység folytatásának szándékát. Ha a dolgozó e kötelezettségének nem tesz eleget, nem jelenti be a munkáltató gazdasági érdekét veszélyeztető tevékenységet, akkor az a munkaviszonyának felmondásához is vezethet.

A vezetőkre más szabályok vonatkoznak

• A vezető állású munkavállaló esetében a Munka Törvénykönyve megtiltja, hogy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen.
• A vezető nem szerezhet részesedést a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző gazdálkodó szervezetben.
• A vezetőnek nem lehet részesedése a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben sem. Kivételt csak a nyilvánosan működő részvénytársaság jelent, amelyben a vezető is szerezhet részesedést, például vásárolhat részvényt.
• A vezető állású munkavállaló abban a tekintetben is korlátozott, hogy nem köthet a saját nevében vagy saját javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet.
• A vezető köteles bejelenteni a munkáltatójának azt is, ha a hozzátartozója lesz tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.

Munkabér, szabadság, táppénz párhuzamos munkaviszony esetén

A párhuzamos munkaviszonyok önálló munkaviszonyok. Ez nem csak azt jelenti, hogy a munkavállalót a kötelezettségek mindegyik jogviszonyában önállóan terhelik. Azt is jelenti, hogy a munkaviszonyból származó jogok is önállóan megilletik a párhuzamos munkaviszonyokban.

A munkabér a munkavállalót mindegyik jogviszonyában külön-külön megilleti. Tehát több munkaviszony esetén a dolgozóra irányadó minimálbért vagy garantált bérminimumot meg kell kapnia. A munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a másik munkaviszonyában is kap munkabért.

A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy a munkavállalónak a szabadság párhuzamos munkaviszony esetén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár. Nem lehet a szabadságokat összeszámítani a munkaviszonyok között. Így előfordulhat, hogy a dolgozó az egyik munkahelyén a szabadságát tölti, és ugyanekkor a másik munkahelyén dolgozik. Szintén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár a betegszabadság és a táppénz is.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – – A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.