Címke: munkavállalók

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/a-3-leggyakoribb-felmondasi-tevhit-20220112.html

A munkaviszony megszüntetése, a felmondás nem egyszerű pillanat sem a munkáltató, sem a munkavállaló oldaláról. Talán ez lehet az oka, hogy felmondási tévhitekkel is bőven találkozhatunk. Mi a három leggyakoribb felmondási tévhit? Mi a valóság a tévhitekkel szemben?

Tényleg igaz, hogy a táppénz alatt nem lehet felmondani?

Az egyik legelterjedtebb téves elképzelés, hogy a táppénz alatt nem lehet felmondani. Ez azonban már évek óta nem így van. Mi hát az igazság?

A korábbi Munka Törvénykönyve valóban nem engedte, hogy a munkáltató a táppénzen lévő munkavállalónak felmondjon. Ez azonban 2012-vel megváltozott. Ma már a munkavállaló keresőképtelensége alatt is jogszerű a felmondás, ám ennek megvannak a maga szabályai.

A felmondás a keresőképtelenség ideje alatt is közölhető, de a felmondási idő csak később kezdődik. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a keresőképtelenség megszűnését követően, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődik.

Felmondási tévhit, hogy az indoklás mindig kötelező

Makacs tévhit, hogy a felmondás indoklása mindig kötelező. Ez azonban nem így van. Persze nem mindegy, hogy melyik oldal, mikor és hogyan mondja fel a munkaviszonyt. Nézzünk néhány példát, amikor nem kell a felmondást indokolni.

• A határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkavállalónak nem kell megindokolnia. Arra azonban fontos figyelni, hogy ez a felmondásra igaz. Az azonnali hatályú felmondást, ha erre nem a próbaidő alatt kerül sor, már a munkavállalónak is indokolnia kell.
• A próbaidő alatt egyik félnek sem kell indokolnia, hogy miért nem kívánja a munkaviszonyt fenntartani.
• A vezető állású munkavállaló esetén nem kötelező a felmondás indoklása.

A 3. felmondási tévhit, hogy bármikor visszavonható a felmondás

Bizony előfordul, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló visszavonná a felmondást. De ez valóban lehetséges?

Sajnos nem.

A felmondás fő szabály szerint nem vonható vissza. Ennek oka, hogy a felmondás egyoldalú nyilatkozat. A másik fél hozzájárulása, elfogadása, beleegyezése nem szükséges a felmondáshoz. Ami lényeges, hogy a másik felet megfelelő módon kell értesíteni. Ha a felmondást a másik fél már megkapta, akkor az fő szabály szerint egyoldalúan már nem vonható vissza. Ha utóbb mégis meggondolná magát a felmondást közlő fél, akkor ehhez már a másik fél hozzájárulása is kell.

Van azonban kivétel is a visszavonási tilalommal kapcsolatban. A munkáltató írásban visszavonhatja a felmondást, ha a munkavállaló a felmondást követően tájékoztatja a munkáltatót a felmondási védelmet jelentő várandósságáról, vagy emberi reprodukciós eljárásban való részvételéről. A visszavonás a tájékoztatástól számított 15 napon belül történhet. Miért van ekkor lehetőség a felmondás visszavonására?

A várandósság és az emberi reprodukciós eljárásban történő részvétel akkor jelentenek felmondási tilalmat, ha erről a munkavállaló tájékoztatta a munkáltatót. Előfordulhat azonban, hogy maga a munkavállaló is csak a felmondást követően szerez tudomást például a várandósságáról. Ezért is szükséges annak biztosítása, hogy a felmondási tilalomba ütköző, vagyis jogellenes felmondást korrigálni tudja a munkáltató, a felmondást vissza tudja vonni. Egyébként a felmondás a közlés után már csak a munkavállaló hozzájárulásával lenne visszavonható vagy módosítható. Ezt a felmondás visszavonására vonatkozó szabályt a 2016. június 18-a után közölt felmondásokra lehet alkalmazni.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/hogyan-valtozott-a-tavmunka-szabalyozasa_-20211223.html

Az Országgyűlés decemberben módosította a Munka Törvénykönyvének távmunkavégzésre vonatkozó szabályait. Ezzel összefüggésben a munkavédelemről szóló törvény is változott. A módosítás célja, hogy a távmunkára vonatkozóan a veszélyhelyzet alatt kialakult és alkalmazott távmunka szabályok a veszélyhelyzet megszüntetését követően is alkalmazhatók legyenek. Melyek a legfontosabb változások?

A távmunka fogalmának bővülése

A korábbi törvényi szabályozás szerint csak olyan munkavégzés számított távmunkának, amelyet számítástechnikai eszközzel végeztek, és amelynek eredményét elektronikusan továbbítják. A törvénymódosítás után már nem csak a számítástechnikai eszközzel végzett munka, hanem bármilyen munkavégzés minősülhet távmunkának. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Természetesen továbbra is fennmarad, hogy a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásban a munkáltatónak és a munkavállalónak a munkaszerződésben kell megállapodnia.

A törvénymódosítás megengedi, hogy a felek úgy állapodjanak meg, hogy a munkavállaló csak a munkaidő egy részében végzi a munkát a munkáltató telephelyétől elkülönült telephelyen. Ezzel lényegében lehetővé vált a részbeni távmunkában való foglalkoztatás. A törvénymódosítás kitér arra is, hogy a felek eltérő megállapodása hiányában a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát.

Ellenőrzési jog

Jelentős könnyítés a munkáltató számára, hogy a munkáltató főszabály szerint az ellenőrzési jogát távolról, számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja. Természetesen a feleknek van arra lehetőségük, hogy ettől eltérve más módon szabályozzák az ellenőrzési jog gyakorlását, mert például a munka jellegéből vagy a körülményekből eredően nem állnak fenn a számítástechnikai eszközzel való ellenőrzés feltételei.

Amennyiben az ellenőrzés jogát a munkáltató helyben gyakorolja, akkor továbbra is ügyelnie kell arra, hogy az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

Munkavédelem távmunka esetén

A távmunkavégzés a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet, ha a munkáltatóval így állapodtak meg. Erre az esetre a törvénymódosítás előírja, hogy a munkáltató köteles kockázatértékelést végezni. Ennek során meg kell győződni a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. Ha a dolgozó eszközével történik a munkavégzés, akkor az eszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról a munkavállaló köteles gondoskodni.

Ha a távmunkavégzés számítástechnikai eszközzel történik, akkor a munkáltató köteles a dolgozót írásban tájékoztatni a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól. A munkavállaló ez esetben úgy választhatja meg a munkavégzés helyét, hogy a tájékoztatásban foglalt munkakörülmények teljesüljenek. A munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról is ellenőrizheti, ha eltérően nem állapodtak meg a munkavállalóval.

Nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a távmunkavégzés helye csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített hely lehet. Ebben az esetben a feleknek írásban kell megállapodniuk a távmunkavégzés helyéről. A munkavállaló pedig a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket a munkavégzés helyén.

A munkavédelmi szabályok ellenőrzése

Ha a munkavégzés nem számítástechnikai eszközzel történik, akkor a munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Ebből a célból a munkáltató vagy megbízottja a távmunkavégzés helyére beléphet. Az ellenőrzés elvégzésén túl a munkáltató/megbízott a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása céljából is beléphet és tartózkodhat a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.

A munkavédelmi előírások megtartását a munkavédelmi hatóság is ellenőrizheti a helyszínen. Az ellenőrzés a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. Hatósági ellenőrzés esetén a hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkáltató köteles legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerezni.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/2022.-januar-1-tol-igy-modosulhatnak-a-tavmunka-szabalyai-meg-iden-elfogadhatjak-a-munka-torvenykonyvenek-valtozasat-20211210.html

A Munka törvénykönyve és a Munkavédelmi törvény végleges módosítását tervezi a jogszabályalkotó, a vészhelyzet során alkalmazott szabályokkal összhangban. A tervezet lényegét, 2022. január 1-jétől a távmunka szabályaira tekintettel, Dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda munkajogi szakértője foglalja össze.

A törvényjavaslat szerint, melyet jó eséllyel még idén elfogadnak, távmunkavégzésnek minősül, ha a munkavállaló akár részben, akár egészben a munkát a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Tehát újdonságként akár a részbeni otthoni munkavégzés is távmunkavégzésnek minősül.

A távmunkavégzés szerinti munkavégzésben a munkaszerződésben kell megállapodni.

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, úgy a távmunkavégzés során

• a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátott feladatok meghatározására terjed ki, 

• a munkáltató az ellenőrzési jogát számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja,

• a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, és

• a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.

Azaz, ha a felek másként nem állapodnak meg, a fenti szabályok alkalmazandók, ettől eltérő rendelkezések alkalmazásához (pl. az otthoni és irodai munkavégzés eltérő aránya, a munkáltató utasítási jogának terjedelme) a felek külön megállapodása szükséges. 

A munkavédelmi szabályok is változnának

A munkavédelmi szabályok tekintetében a távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján –a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. Ennek az állapotának fenntartásáról ebben az esetben azonban a munkavállaló gondoskodik.

Ha a távmunkavégzés információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történik, 

• a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól,

• a munkavállaló a munkavégzés helyét a fenti munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg, és

• a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.

Azaz fontos szabály és változás, hogy a munkavédelmi követelményeket a munkáltatónak kell a munkavállalóval írásban közölnie, azonban magát a munkavégzés helyét már a munkavállaló választhatja meg ezen körülmények teljesítésére figyelemmel.

A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban állapodnak meg a munkavégzés helyéről.

„A fenti szabályokkal – álláspontunk szerint – a távmunka és az otthoni munkavégzés közötti eltérés kezd eltűnni, hiszen a részbeni otthoni munkavégzés is távmunkavégzésnek minősül” – hangsúlyozza a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda munkajogi szakértője.

Tekintettel arra, hogy ezek a szabályok a Munka törvénykönyvébe és a Munkavédelmi törvénybe épülnek be, így a veszélyhelyzet megszűnésével is véglegesnek tekintendők. „Úgy gondoljuk, hogy a veszélyhelyzettől függetlenül ez egy szükséges és hatékony módosítás, mivel a technika fejlődésével a rugalmasabb munkavégzési szabályok iránti igény megnőtt és így a felek hatékonyabban tudják szabályozni a munkajogi és munkavédelmi kérdéseket”.