Fennállhat egyidejűleg több párhuzamos munkaviszony?

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/fennallhat-egyidejuleg-tobb-parhuzamos-munkaviszony_-20220217.html

Vállalhat a munkavállaló több teljes munkaidőre szóló munkát, vagy csak egy teljes idős állása lehet? Megtilthatja a munkáltató a további munkaviszony létesítését? Miként járnak a munkaviszonyból származó juttatások a dolgozónak, ha több munkaviszonya van?

Egy munkavállaló, több párhuzamos munkaviszony

Gyakran lehet találkozni azzal a tévhittel, ha egy munkavállalónak már van egy 8 órás munkaviszonya, akkor ezzel párhuzamosan további munkaviszonyt semmiképpen sem létesíthet, legfeljebb esetleg részmunkaidőre.

A valóság azonban másként néz ki. Nincs olyan általános törvényi korlát, ami korlátozza, hogy a munkavállalónak párhuzamosan hány teljes vagy részmunkaidős munkaviszonya lehet. Általánosságban nem létezik tilalom arra sem, hogy a dolgozó a munkaviszonya mellett egyéb munkavégzésre irányuló tevékenységet folytasson, például saját vállalkozása legyen.

Ám ez nem jelenti, hogy bármit és bármennyit lehetne. Több dologra is oda kell figyelni.

Ha a munkavállalónak több párhuzamos munkaviszonya van, akkor mindegyik munkáltatója irányába terheli a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. Ha a munkahelyén az előírt időben egyáltalán nem jelenik meg, vagy munkavégzésre alkalmatlan állapotban van, akkor nem hivatkozhat arra, hogy a másik munkaviszonya miatt nem ért be a munkahelyre vagy amiatt fáradt. Az ilyen helyzet a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethet.

A további párhuzamos munkaviszony megtiltása

A munkaviszonyban vannak olyan alapvető szabályok, amelyek bizonyos esetben korlátozhatják a vezetőnek nem minősülő munkavállaló lehetőségeit a további munkaviszonyra.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez nem csak a munkaidőre vonatkozik, hanem a munkaidőn kívüli magatartásra is. A további munkavégzés szempontjából ez azt jelenti, hogy korlátozható a dolgozó a további munkaviszony létesítésében, ha ez a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ennek példája, hogy a dolgozó a munkaviszonyával párhuzamosan egy olyan másik munkáltatónál kíván dolgozni, aki a munkáltatójával versenyhelyzetben van. Ilyen esetben a munkáltató megtilthatja a konkurenssel való újabb munkaviszony létesítését. Szintén gyakran előforduló példa, hogy a dolgozó a munkaidején kívül kíván a munkáltatóval versenyző tevékenységet folytatni, például vállalkozóként. A munkáltató ilyen esetben is megtilthatja a konkurens tevékenységet.

A munkáltató tájékoztatása

Köteles jelezni a munkavállaló, ha további munkaviszonyt kíván létesíteni vagy versengő tevékenységet akar folytatni? A dolgozó köteles arra, hogy a munkáltatóval együttműködjön, és minden olyan tényről, körülményről tájékoztassa a munkáltatót, amely a munkaviszony szempontjából lényeges. A munkavállaló köteles a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlásra is. Ezekből következik, hogy a munkavállalónak be kell jelentenie a további munkavégzésre irányuló tevékenység folytatásának szándékát. Ha a dolgozó e kötelezettségének nem tesz eleget, nem jelenti be a munkáltató gazdasági érdekét veszélyeztető tevékenységet, akkor az a munkaviszonyának felmondásához is vezethet.

A vezetőkre más szabályok vonatkoznak

  • vezető állású munkavállaló esetében a Munka Törvénykönyve megtiltja, hogy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen.
  • A vezető nem szerezhet részesedést a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző gazdálkodó szervezetben.
  • A vezetőnek nem lehet részesedése a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben sem. Kivételt csak a nyilvánosan működő részvénytársaság jelent, amelyben a vezető is szerezhet részesedést, például vásárolhat részvényt.
  • A vezető állású munkavállaló abban a tekintetben is korlátozott, hogy nem köthet a saját nevében vagy saját javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet.
  • A vezető köteles bejelenteni a munkáltatójának azt is, ha a hozzátartozója lesz tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.

Munkabér, szabadság, táppénz párhuzamos munkaviszony esetén

A párhuzamos munkaviszonyok önálló munkaviszonyok. Ez nem csak azt jelenti, hogy a munkavállalót a kötelezettségek mindegyik jogviszonyában önállóan terhelik. Azt is jelenti, hogy a munkaviszonyból származó jogok is önállóan megilletik a párhuzamos munkaviszonyokban.

A munkabér a munkavállalót mindegyik jogviszonyában külön-külön megilleti. Tehát több munkaviszony esetén a dolgozóra irányadó minimálbért vagy garantált bérminimumot meg kell kapnia. A munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a másik munkaviszonyában is kap munkabért.

A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy a munkavállalónak a szabadság párhuzamos munkaviszony esetén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár. Nem lehet a szabadságokat összeszámítani a munkaviszonyok között. Így előfordulhat, hogy a dolgozó az egyik munkahelyén a szabadságát tölti, és ugyanekkor a másik munkahelyén dolgozik. Szintén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár a betegszabadság és a táppénz is.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – – A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Távmunka

forrás: https://healthy-workplaces.eu/hu/about-topic/priority-area/telework

Az otthoni távmunka számos előnnyel járhat, mint például az ingázás okozta kevesebb időveszteség vagy stressz, a munka és a magánélet jobb egyensúlya, a termelékenység növekedése és a jobb koncentráció. A hosszan tartó ülés és a mozgásszegény életmód azonban a rossz ergonómiájú otthoni munkaállomással és a kollégáktól való társadalmi elszigeteltséggel együtt hatással lehet a munkavállalók egészségére, és hozzájárulhat a váz- és izomrendszeri megbetegedések kialakulásához vagy súlyosbodásához.

A távmunkával összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedések jellemzően a hát alsó részét, a nyakat, a vállakat, a karokat, a kezeket és a csuklókat érintik. Eredetük többtényezős, és ergonómiai, szervezeti (= A munka megszervezésének módja, azaz az egymást követő munkaórák száma, a szünetek lehetősége, a munka üteme és a munkafeladatok változatossága egyaránt befolyásolja a fizikai munkával járó megterhelést. ), környezeti és pszichoszociális tényezőkhöz kapcsolódnak.

Tudjon meg többet a távmunkával összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedések kockázati tényezőiről (= Különféle tényezőcsoportok járulhatnak hozzá a mozgásszervi megbetegedésekhez, beleértve a fizikai és biomechanikai kóroki tényezőket, a szervezeti és pszichoszociális tényezőket, valamint az egyéni és a személyes tényezőket is. ), és arról, hogyan lehet azokat megelőzni vagy minimalizálni.

A váz- és izomrendszeri megbetegedések és a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésének integrált megközelítése

forrás: https://osha.europa.eu/hu/highlights/integrated-approach-prevention-musculoskeletal-disorders-and-psychosocial-risks-workplace

Egy új vitaanyag a váz- és izomrendszeri megbetegedések és a pszichoszociális kockázatok megelőzésének különböző aspektusait tekinti át. A dokumentum az olasz nemzeti munkahelyi balesetbiztosítási intézettel (INAIL) együttműködésben készült.

 A különösen Olaszországra fókuszáló 2019-es nemzeti felmérés azt mutatta, hogy az olasz munkavállalók körében elsődleges helyen szerepel a munkához kapcsolódó stresszel és pszichoszociális kockázatokkal szembeni kitettség. Az adatok a váz- és izomrendszeri fájdalmak és a munkahelyi pszichoszociális kockázatok közötti kapcsolatra is rávilágítanak.

 A vitaanyag hangsúlyozza az integrált megközelítés rendkívüli fontosságát a pszichoszociális kockázatok és váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésének javítása terén.

 Tekintse meg a vitaanyagot: A váz- és izomrendszeri megbetegedések és a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzése: Európai uniós stratégiák és jövőbeli kihívások

 Tudjon meg többet a váz- és izomrendszeri megbetegedésekről és a munkahelyi pszichoszociális kockázatokról!

A váz- és izomrendszeri megbetegedések és a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők közötti összefüggés

A munka digitalizációja: pszichoszociális kockázati tényezők és a munkával kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedések

Egészséges munkavállalók, virágzó vállalkozások – gyakorlati útmutató a munkahelyi jóléthez