Címke: munkavállalók

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/hogyan-valtozott-a-tavmunka-szabalyozasa_-20211223.html

Az Országgyűlés decemberben módosította a Munka Törvénykönyvének távmunkavégzésre vonatkozó szabályait. Ezzel összefüggésben a munkavédelemről szóló törvény is változott. A módosítás célja, hogy a távmunkára vonatkozóan a veszélyhelyzet alatt kialakult és alkalmazott távmunka szabályok a veszélyhelyzet megszüntetését követően is alkalmazhatók legyenek. Melyek a legfontosabb változások?

A távmunka fogalmának bővülése

A korábbi törvényi szabályozás szerint csak olyan munkavégzés számított távmunkának, amelyet számítástechnikai eszközzel végeztek, és amelynek eredményét elektronikusan továbbítják. A törvénymódosítás után már nem csak a számítástechnikai eszközzel végzett munka, hanem bármilyen munkavégzés minősülhet távmunkának. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Természetesen továbbra is fennmarad, hogy a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásban a munkáltatónak és a munkavállalónak a munkaszerződésben kell megállapodnia.

A törvénymódosítás megengedi, hogy a felek úgy állapodjanak meg, hogy a munkavállaló csak a munkaidő egy részében végzi a munkát a munkáltató telephelyétől elkülönült telephelyen. Ezzel lényegében lehetővé vált a részbeni távmunkában való foglalkoztatás. A törvénymódosítás kitér arra is, hogy a felek eltérő megállapodása hiányában a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát.

Ellenőrzési jog

Jelentős könnyítés a munkáltató számára, hogy a munkáltató főszabály szerint az ellenőrzési jogát távolról, számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja. Természetesen a feleknek van arra lehetőségük, hogy ettől eltérve más módon szabályozzák az ellenőrzési jog gyakorlását, mert például a munka jellegéből vagy a körülményekből eredően nem állnak fenn a számítástechnikai eszközzel való ellenőrzés feltételei.

Amennyiben az ellenőrzés jogát a munkáltató helyben gyakorolja, akkor továbbra is ügyelnie kell arra, hogy az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

Munkavédelem távmunka esetén

A távmunkavégzés a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet, ha a munkáltatóval így állapodtak meg. Erre az esetre a törvénymódosítás előírja, hogy a munkáltató köteles kockázatértékelést végezni. Ennek során meg kell győződni a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. Ha a dolgozó eszközével történik a munkavégzés, akkor az eszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról a munkavállaló köteles gondoskodni.

Ha a távmunkavégzés számítástechnikai eszközzel történik, akkor a munkáltató köteles a dolgozót írásban tájékoztatni a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól. A munkavállaló ez esetben úgy választhatja meg a munkavégzés helyét, hogy a tájékoztatásban foglalt munkakörülmények teljesüljenek. A munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról is ellenőrizheti, ha eltérően nem állapodtak meg a munkavállalóval.

Nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a távmunkavégzés helye csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített hely lehet. Ebben az esetben a feleknek írásban kell megállapodniuk a távmunkavégzés helyéről. A munkavállaló pedig a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket a munkavégzés helyén.

A munkavédelmi szabályok ellenőrzése

Ha a munkavégzés nem számítástechnikai eszközzel történik, akkor a munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Ebből a célból a munkáltató vagy megbízottja a távmunkavégzés helyére beléphet. Az ellenőrzés elvégzésén túl a munkáltató/megbízott a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása céljából is beléphet és tartózkodhat a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.

A munkavédelmi előírások megtartását a munkavédelmi hatóság is ellenőrizheti a helyszínen. Az ellenőrzés a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. Hatósági ellenőrzés esetén a hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkáltató köteles legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerezni.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/2022.-januar-1-tol-igy-modosulhatnak-a-tavmunka-szabalyai-meg-iden-elfogadhatjak-a-munka-torvenykonyvenek-valtozasat-20211210.html

A Munka törvénykönyve és a Munkavédelmi törvény végleges módosítását tervezi a jogszabályalkotó, a vészhelyzet során alkalmazott szabályokkal összhangban. A tervezet lényegét, 2022. január 1-jétől a távmunka szabályaira tekintettel, Dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda munkajogi szakértője foglalja össze.

A törvényjavaslat szerint, melyet jó eséllyel még idén elfogadnak, távmunkavégzésnek minősül, ha a munkavállaló akár részben, akár egészben a munkát a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Tehát újdonságként akár a részbeni otthoni munkavégzés is távmunkavégzésnek minősül.

A távmunkavégzés szerinti munkavégzésben a munkaszerződésben kell megállapodni.

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, úgy a távmunkavégzés során

• a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátott feladatok meghatározására terjed ki, 

• a munkáltató az ellenőrzési jogát számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja,

• a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, és

• a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.

Azaz, ha a felek másként nem állapodnak meg, a fenti szabályok alkalmazandók, ettől eltérő rendelkezések alkalmazásához (pl. az otthoni és irodai munkavégzés eltérő aránya, a munkáltató utasítási jogának terjedelme) a felek külön megállapodása szükséges. 

A munkavédelmi szabályok is változnának

A munkavédelmi szabályok tekintetében a távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján –a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. Ennek az állapotának fenntartásáról ebben az esetben azonban a munkavállaló gondoskodik.

Ha a távmunkavégzés információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történik, 

• a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól,

• a munkavállaló a munkavégzés helyét a fenti munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg, és

• a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.

Azaz fontos szabály és változás, hogy a munkavédelmi követelményeket a munkáltatónak kell a munkavállalóval írásban közölnie, azonban magát a munkavégzés helyét már a munkavállaló választhatja meg ezen körülmények teljesítésére figyelemmel.

A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban állapodnak meg a munkavégzés helyéről.

„A fenti szabályokkal – álláspontunk szerint – a távmunka és az otthoni munkavégzés közötti eltérés kezd eltűnni, hiszen a részbeni otthoni munkavégzés is távmunkavégzésnek minősül” – hangsúlyozza a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda munkajogi szakértője.

Tekintettel arra, hogy ezek a szabályok a Munka törvénykönyvébe és a Munkavédelmi törvénybe épülnek be, így a veszélyhelyzet megszűnésével is véglegesnek tekintendők. „Úgy gondoljuk, hogy a veszélyhelyzettől függetlenül ez egy szükséges és hatékony módosítás, mivel a technika fejlődésével a rugalmasabb munkavégzési szabályok iránti igény megnőtt és így a felek hatékonyabban tudják szabályozni a munkajogi és munkavédelmi kérdéseket”.

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/a-bedolgozoi-munkaviszony-legfontosabb-tudnivaloi–20211028.html

A bedolgozói munkaviszony a munkaviszony egyik speciális formája, amely meglehetősen elterjedt bizonyos típusú munkavégzés esetén. Sok tekintetben hasonlít a „rendes” munkaviszonyhoz. Vannak azonban olyan sajátosságai, amelyek miatt részben eltérő szabályok vonatkoznak rá. Mit érdemes tudni a bedolgozói munkaviszonyról?

A bedolgozói munkaviszony alapjai

A bedolgozói munkaviszony egyrészt a távmunkával rokon, másrészt a munkajogon kívüli vállalkozási viszonnyal is mutat hasonlóságokat. Nem véltetlen, hogy sokáig nem is minősült munkaviszonynak. A 2012-es Munka Törvénykönyve emelte be a munkajogviszony körébe.

A bedolgozói munkaviszonyt önállóan végezhető munkára lehet létesíteni, amely munkát a dolgozó a lakóhelyén vagy a felek által meghatározott más helyen végzi.

A bedolgozói munkaként végzett munka rendszerint egyszerűbb munkákra, például összeszerelésre, csomagolásra, címkézésre vonatkozik, amelyet a dolgozó önállóan is el tud látni. A távmunkához teszi hasonlatossá, hogy a munkavállaló nem a munkáltató telephelyén, hanem tipikusan a saját otthonában vagy esetleg más helyen végzi a munkát. Szemben a távmunkával, itt nem számítástechnikai eszközzel végzett munkáról van szó.

A bedolgozó munkavállaló a munkát rendszerint a saját eszközeivel végzi. Azonban megállapodhat a munkáltatóval abban is, hogy az eszközöket részben vagy teljesen a munkáltató biztosítja.

A bedolgozóval szemben a munkáltató utasítási joga korlátozott. A munkáltató utasítása a munkavállaló által alkalmazandó technika és a munkavégzés módjának meghatározására terjed ki, kivéve, ha a felek másként állapodtak meg.

A bedolgozó munkavállaló munkarendje – eltérő megállapodás hiányában – kötetlen. Tehát saját maga osztja be a munkaidejét. A munkáltató nem adhat utasítást a munkakezdés és befejezés időpontjára vonatkozóan. A kötetlen munkarendben dolgozó munkavállaló esetén rendkívüli munkaidőről nem lehet szó, ezért a bedolgozó munkavállaló sem követelhet díjazást a túlóráért.

A bedolgozó teljesítménybére

A bedolgozói munkaviszony lényeges eleme, hogy a bedolgozó munkabérét a felek kizárólag teljesítménybérben határozzák meg. A bedolgozói munkaviszony esetén az időbér nem jöhet szóba.

A munkáltató által meghatározott teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt ezek alkalmazása előtt írásban kell közölni a bedolgozóval. A teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy az objektív mérésen és számításon alapuljon. Fontos, hogy olyan követelmény kerüljön meghatározásra, amely rendes munkaidőben történő munkavégzéssel száz százalékban teljesíthető.

Teljesítménybérezés esetén a külső körülmények (pl. alapanyaghiány), illetve a munkáltató miatt is előfordulhat, hogy a dolgozó a teljesítménybér teljes összegét nem tudja elérni. Ezért vannak olyan szabályok, amelyek a teljesítménybérrel foglalkoztatott dolgozót védik.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott bedolgozó munkavállalóra vonatkozó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér/garantált bérminimum összegét elérje. Kötelező megállapítani a bedolgozónak járó garantált bért is, amelynek legalább az alapbér felét el kell érnie. A garantált bérre a bedolgozó akkor is jogosult, ha a teljesítménye alapján ennél kevesebb járna neki.

Fontos, hogy a bedolgozónak nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Csökkentett díjazás és költségtérítés jár, ha a teljesítés nem felelt meg a követelményeknek, de a munkáltató a munka eredményét részben vagy egészben felhasználhatja.

Költségtérítés, ellenőrzési jog, szabadság bedolgozói munkaviszony esetén

A bedolgozó a munkát általában a saját eszközeivel és saját lakóhelyén végzi. Ezért a törvény előírja, hogy a dolgozó által viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült költségeket a munkáltató köteles megtéríteni. A költségek megtérítése történhet a ténylegesen felmerült költségek tételes elszámolásával, vagy ha ez nem lehetséges, akkor átalányköltség fizetésével.

Mivel a bedolgozó a munkát nem a munkáltató szervezetében végzi, ezért a munkáltató jogosult őt ellenőrizni. Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén az ellenőrzés bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

A bedolgozó munkavállaló is jogosult szabadságra. Mégpedig ugyanazon szabályok szerint, amelyek a „rendes” munkavállalókra vonatkoznak.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd