A váz- és izomrendszeri megbetegedések és a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésének integrált megközelítése

forrás: https://osha.europa.eu/hu/highlights/integrated-approach-prevention-musculoskeletal-disorders-and-psychosocial-risks-workplace

Egy új vitaanyag a váz- és izomrendszeri megbetegedések és a pszichoszociális kockázatok megelőzésének különböző aspektusait tekinti át. A dokumentum az olasz nemzeti munkahelyi balesetbiztosítási intézettel (INAIL) együttműködésben készült.

 A különösen Olaszországra fókuszáló 2019-es nemzeti felmérés azt mutatta, hogy az olasz munkavállalók körében elsődleges helyen szerepel a munkához kapcsolódó stresszel és pszichoszociális kockázatokkal szembeni kitettség. Az adatok a váz- és izomrendszeri fájdalmak és a munkahelyi pszichoszociális kockázatok közötti kapcsolatra is rávilágítanak.

 A vitaanyag hangsúlyozza az integrált megközelítés rendkívüli fontosságát a pszichoszociális kockázatok és váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésének javítása terén.

 Tekintse meg a vitaanyagot: A váz- és izomrendszeri megbetegedések és a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzése: Európai uniós stratégiák és jövőbeli kihívások

 Tudjon meg többet a váz- és izomrendszeri megbetegedésekről és a munkahelyi pszichoszociális kockázatokról!

A váz- és izomrendszeri megbetegedések és a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők közötti összefüggés

A munka digitalizációja: pszichoszociális kockázati tényezők és a munkával kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedések

Egészséges munkavállalók, virágzó vállalkozások – gyakorlati útmutató a munkahelyi jóléthez

Hogyan készülj online állásinterjúra? – tippek 10 pontban

Amióta megjelent a Covid, jelentősen megváltozott a toborzás-kiválasztás. Egyre több munkaadó nem személyesen, hanem online hallgatja meg a pályázókat. Az állásinterjún előforduló témák, kérdések ezzel nem változnak, ám a műfaj speciális készülést igényel a jelöltektől. Most bemutatjuk, mire is figyelj.

forrás: https://karrierplusz.jobline.hu/palyakezdoknek/20220118_Hogyan_keszulj_online_allasinterjura__tip

Az 2020 márciusa előtt is jellemző volt a toborzás-kiválasztásban, hogy a munkaadó a pályázat beérkezése után röviden telefonon egyeztetett az ígéretes anyagot beadó jelöltekkel, majd személyes beszélgetésre hívta őket. Mára ez annyiban módosult, hogy sokkal gyakoribb lett az online állásinterjú, még kékgalléros munkakörökben is. Utána persze jöhet még egy személyes találkozás is, ám akadnak cégek, amelyek már ezt követően döntenek. Főleg nemzetközi hátterű, irodai pozíciókat meghirdető, most is jellemzően home office-ban vagy hibrid formában – részben iroda, részben otthonról – működő szervezetekre igaz ez.  

1. Egyeztess előtte telefonon a részletekről

Általában az online interjút szervező munkaadó telefonon közli, hogy milyen platformon, szoftveren zajlik a beszélgetés, és emailt is küld a részletekről, ami lehet egy meghívó. Ha még nem használtad ezt a csatornát, akkor próbáld ki egy ismerősöddel előtte hogyan működik. Ma már tucatnyi szoftveren lehet videóhívásokat szervezni (például Teams, Zoom, Webex, Google Meet, Messenger, Viber). Ahány szervezet, annyi szokás. A lényeg, hogy próbáld ki előtte, hogy kapcsolatba tudsz-e lépni egy másik féllel a megadott csatornán. Érdemes egy B tervet is felállítani: elkérheted az interjúztató telefonszámát, ha az még az emailből nem derült volna ki.

2. Ellenőrizd a technikai hátteret

Azt is nézd meg, hogy a digitális eszközöd alkalmas-e videóhívásra, van-e elég sávszélesség ehhez az otthoni neten. Ha csak mobilnetet használsz, akkor nézd meg hol tartasz a havi keret lehívásában, ha kell vásárolj hozzá 1-2 gigabyte-ot, vagy kérd meg helyben levő ismerősödet, ossza meg a mobilnetjét, hogy zavartalan legyen a beszélgetés. Ha otthon többen használtok a beszélgetés idején netet, akkor kérd meg a családtagokat, hogy az interjú alatt ne nézzenek videókat vagy ne végezzenek a sávszélességet lefoglaló tevékenységet.


3. Iktasd ki a zavaró tényezőket, figyelj a háttérre

Személyzeti szakemberektől hallani történeteket az interjú alatt ágyban fekvő, kutyával-macskával foglalkozó pályázókról. Ha van saját szobád, akkor erre az időre csukd be az ajtót és kérd meg a veled egy lakásban élőket, ne zavarjanak és ne hangoskodjanak. A telefont némítsd le. Figyelj a háttérre is. Nyitott ruhásszekrény helyett inkább könyvespolc vagy festmény. Ha ezt nem tudod megoldani, akkor keress valamilyen üzleties vagy kellemes háttérképet a videóhívás-alkalmazásban, és állítsd be azt.

4. Öltözz fel úgy, mintha személyesen ott lennél

Mackóalsó és póló helyett férfiaknak szövetnadrágot és inget, nőknek szoknyát és blúzt! Elsőre lehet, hogy furcsán hangzik, de jobban teljesítünk a gép előtt ebben az éles helyzetben, ha úgy öltözünk, mintha az irodában lennénk. Komolyabb benyomást keltünk, mi is jobban érezzük a helyzet tétjét.

5. Legyél 5 perccel korábban készenlétben

Ne az interjú előtt 2 perccel kapcsold be a gépedet, hanem 5 perccel korábban már legyél online, a beszélgetésre készen. Ellenőrizd, hogy minden rendben van-e.  

6. Ne a képernyőre, hanem a kamerába nézz, amikor beszélsz

A legtöbben videóhíváskor a saját képernyőjüket nézik. Ami azt jelenti, hogy másik fél egy lefelé néző partnert lát. Sokkal jobb hatást gyakorolsz, ha beszéd közben a kamerába nézel. Érdemes persze időnként a tekintetet levinni, hogy lásd a másik oldal reakcióját, de alapjában véve a kamerának beszélj. Így szemkontaktust érez az interjúztató.

7. Ha nem értesz valamit, azt jelezd

Előfordul, hogy akadozik, elcsúszik, begyorsul a hang, és a felét sem érted annak, amit a másik fél kérdez. Ilyenkor ezt feltétlenül jelezd, ne a hallottak alapján próbálj meg válaszolni. Ha folyamatos a technikai zűr, kezdhettek új hívást vagy telefonos folytatást is lehet kérni.

8. Mosolyogj, legyen pozitív hozzáállásod

Még ha nehéz is a saját szobádban üzleti helyzetet szimulálni, a mosoly, a konstruktív hozzáállás fontos eszközöd lehet abban, hogy elnyerd a másik oldal szimpátiáját.

9. Legyenek kérdéseid

Ahogyan a személyes interjúnál, itt is fontos, hogy érdeklődést mutass, felkészülj a munkaadóból és egy-két kérdést feltegyél. A beszélgetés végén pedig kérdezz rá a következő lépésre (ki, kit keres, nagyjából mikor)

10. Csak a kilépés után engedd el magad

Ha vége a beszélgetésnek és a résztvevők elköszönnek egymástól, akkor – mielőtt elengeded magad – győződj meg róla, hogy kiléptél a beszélgetésből. Több résztvevő esetén hiába látod, hogy némelyek távoztak, ameddig nem lépsz ki, addig elérhető vagy.

Ha ezekre figyelsz, máris nagy lépést teszel az új állás felé és a digitális világban felkészült jelentkező képét sugárzod magadról.

A 3 leggyakoribb felmondási tévhit

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/a-3-leggyakoribb-felmondasi-tevhit-20220112.html

A munkaviszony megszüntetése, a felmondás nem egyszerű pillanat sem a munkáltató, sem a munkavállaló oldaláról. Talán ez lehet az oka, hogy felmondási tévhitekkel is bőven találkozhatunk. Mi a három leggyakoribb felmondási tévhit? Mi a valóság a tévhitekkel szemben?

Tényleg igaz, hogy a táppénz alatt nem lehet felmondani?

Az egyik legelterjedtebb téves elképzelés, hogy a táppénz alatt nem lehet felmondani. Ez azonban már évek óta nem így van. Mi hát az igazság?

A korábbi Munka Törvénykönyve valóban nem engedte, hogy a munkáltató a táppénzen lévő munkavállalónak felmondjon. Ez azonban 2012-vel megváltozott. Ma már a munkavállaló keresőképtelensége alatt is jogszerű a felmondás, ám ennek megvannak a maga szabályai.

A felmondás a keresőképtelenség ideje alatt is közölhető, de a felmondási idő csak később kezdődik. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a keresőképtelenség megszűnését követően, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődik.

Felmondási tévhit, hogy az indoklás mindig kötelező

Makacs tévhit, hogy a felmondás indoklása mindig kötelező. Ez azonban nem így van. Persze nem mindegy, hogy melyik oldal, mikor és hogyan mondja fel a munkaviszonyt. Nézzünk néhány példát, amikor nem kell a felmondást indokolni.

  • A határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkavállalónak nem kell megindokolnia. Arra azonban fontos figyelni, hogy ez a felmondásra igaz. Az azonnali hatályú felmondást, ha erre nem a próbaidő alatt kerül sor, már a munkavállalónak is indokolnia kell.
  • próbaidő alatt egyik félnek sem kell indokolnia, hogy miért nem kívánja a munkaviszonyt fenntartani.
  • A vezető állású munkavállaló esetén nem kötelező a felmondás indoklása.

A 3. felmondási tévhit, hogy bármikor visszavonható a felmondás

Bizony előfordul, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló visszavonná a felmondást. De ez valóban lehetséges?

Sajnos nem.

A felmondás fő szabály szerint nem vonható vissza. Ennek oka, hogy a felmondás egyoldalú nyilatkozat. A másik fél hozzájárulása, elfogadása, beleegyezése nem szükséges a felmondáshoz. Ami lényeges, hogy a másik felet megfelelő módon kell értesíteni. Ha a felmondást a másik fél már megkapta, akkor az fő szabály szerint egyoldalúan már nem vonható vissza. Ha utóbb mégis meggondolná magát a felmondást közlő fél, akkor ehhez már a másik fél hozzájárulása is kell.

Van azonban kivétel is a visszavonási tilalommal kapcsolatban. A munkáltató írásban visszavonhatja a felmondást, ha a munkavállaló a felmondást követően tájékoztatja a munkáltatót a felmondási védelmet jelentő várandósságáról, vagy emberi reprodukciós eljárásban való részvételéről. A visszavonás a tájékoztatástól számított 15 napon belül történhet. Miért van ekkor lehetőség a felmondás visszavonására?

A várandósság és az emberi reprodukciós eljárásban történő részvétel akkor jelentenek felmondási tilalmat, ha erről a munkavállaló tájékoztatta a munkáltatót. Előfordulhat azonban, hogy maga a munkavállaló is csak a felmondást követően szerez tudomást például a várandósságáról. Ezért is szükséges annak biztosítása, hogy a felmondási tilalomba ütköző, vagyis jogellenes felmondást korrigálni tudja a munkáltató, a felmondást vissza tudja vonni. Egyébként a felmondás a közlés után már csak a munkavállaló hozzájárulásával lenne visszavonható vagy módosítható. Ezt a felmondás visszavonására vonatkozó szabályt a 2016. június 18-a után közölt felmondásokra lehet alkalmazni.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikóügyvéd