Címke: munkavállalók

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/egyre-tobb-dolgozo-ker-segitseget-megszaporodtak-a-panaszok-a-munkahelyeken

Egyre több dolgozónál telik be a pohár: nem adják ki a papírokat, nem jön a fizetés, és még be sem jelentik őket. A munkavállalók már nem hallgatnak, hanem lépnek – és a hatóság vizsgál.

Az idei év első három hónapjában már több mint ezer panasz és közérdekű bejelentés érkezett a hatóságokhoz – ez a szám még a tavalyi hasonló időszaknál is magasabb – derül ki a Foglalkoztatás-felügyelet első negyedéves ellenőrzési adataiból. Az esetek többsége nem általános jelzés, hanem konkrét, személyes sérelem miatt érkezik, vagyis egyre több munkavállaló érzi úgy, hogy nincs rendben valami a munkahelyén, és inkább szakértői segítséget kér.

Egyre többen tesznek panaszt a munkahelyükre

A beérkezett 1088 beadványból 770 volt panasz, és 318 közérdekű bejelentés – ez azt jelenti, hogy tízből hét ember saját jogsérelme miatt fordult a hatósághoz. A leggyakoribb problémák között továbbra is az alábbiak szerepelnek:

• A kilépéskor járó igazolások és elszámolások hiánya,
• A feketefoglalkoztatás, vagyis ha valakit bejelentés nélkül alkalmaznak,
• Valamint a munkabérrel kapcsolatos visszaélések – például ha késik vagy elmarad a fizetés.

Feketefoglalkoztatás és elmaradt bér – két konkrét példa

Az egyik esetben a Csongrád-Csanád vármegyében dolgozó ellenőrök kaptak egy bejelentést egy vállalkozásról, amely a város szélén működik. A helyszínen hat ember dolgozott, de egyikük sem volt bejelentve – sem munkaviszonyban, sem más formában. A vállalkozó ezt a helyszínen el is ismerte. Néhány héttel később az ellenőrök visszatértek, és azt tapasztalták, hogy a dolgozók egy része még mindig bejelentés nélkül végzi a munkát.

Egy másik esetben egy mezőgazdasági szövetkezet került a hatóság célkeresztjébe. Harminc ember kapcsán derült ki, hogy nem adták ki nekik a kilépéskor szükséges papírokat és nem is számoltak el rendesen. Volt, aki csak több havi csúszással vagy részletekben jutott hozzá a béréhez. Az elmaradt fizetések végül a bérgarancia alapból kerültek kifizetésre – tehát az állam segített be, de ez sem történt meg azonnal.

A tanulság: jobb szólni időben

A hatóságok arra biztatnak mindenkit, hogy ne féljenek segítséget kérni. Ha valaki úgy érzi, hogy igazságtalanul bánnak vele, vagy nem kapja meg, ami jár, bátran tegyen bejelentést – akár névtelenül is. A tapasztalatok szerint az ellenőrzések eredményesek, a szabálytalanságok feltárhatók, és sok esetben így lehet megvédeni a dolgozók érdekeit

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/stressz-csend-kieges-miert-a-mentalis-egeszseg-a-munkahelyi-biztonsag-egyik-kulcsa

A munkavédelem fogalma ma már nem merülhet ki a védősisakban és a csúszásmentes padlóban. A lelki egészség ugyanolyan fontos része a biztonságos munkakörnyezetnek, mint a fizikai kockázatok megelőzése – sőt, gyakran ezek okozói is lehetnek.

A „munkahelyi egészség” fogalma új értelmet nyer

– Amikor az egészség szóról hallunk, a legtöbben a testünkre gondolunk – mondja Nathan Shearman, a Red Umbrella nevű mentálhigiénés szervezet vezető terapeutája. – A munkahelyeken is jellemzően a fizikai kockázatokra fókuszálunk: balesetmegelőzésre, ergonómiára, biztonsági táblákra. Pedig az egészség definíciójához a mentális és szociális jólét is hozzátartozik. Ideje, hogy a munkahelyek ezt tükrözzék is.

A mentális egészség hiánya nemcsak egyéni probléma

A brit Munkahelyi Egészségvédelmi Hivatal (HSE) adatai szerint 2023/24-ben az összes munkahelyi megbetegedés több mint fele stresszre, szorongásra vagy depresszióra volt visszavezethető. Ezek az állapotok több mint 17 millió kiesett munkanapot eredményeztek – ami nemcsak az érintett munkavállalók életére, de a cégek termelékenységére és a gazdaság egészére is komoly hatással van.

A lelki megterheltség növeli a baleseti kockázatot

Shearman arra is felhívja a figyelmet, hogy a rossz mentális állapot a fizikai biztonságot is veszélyezteti. Egy 2023-as brit kutatás egyértelmű összefüggést talált a mentális megterheltség és a megnövekedett kockázatvállalási hajlam között. Egyszerűen fogalmazva: aki fejben nincs jól, az könnyebben szenved balesetet is.

A kulcs: bizalom és őszinte szervezeti kultúra

Mitől lesz egy munkahely mentálisan is biztonságos? A válasz a kultúrában rejlik. – Hiába van tréning és edukáció, ha a szervezeti kultúra nem támogatja a nyitottságot, akkor az egész nem ér semmit – fogalmaz Shearman.

A stressz, a kiégés, az állandó túlórázás sok helyen még mindig tabutéma vagy a gyengeség jelének számít, amit vagy elhallgatnak, vagy kinevetnek. Ez mérgező környezetet teremt.

A vezetők szerepe kulcsfontosságú

Egy 2024-es kutatás szerint a közvetlen vezetők nagyobb hatással vannak a dolgozók mentális egészségére, mint az orvosuk, a terapeutájuk vagy akár a párjuk. Ennek ellenére sok vezető nincs felkészítve arra, hogyan ismerje fel a problémákat, és hogyan nyújtson segítséget.

– A vezetők az első vonalban vannak, és ha ők nem érzik magukat kompetensnek, akkor a dolgozók sem fogják megkapni a szükséges támogatást – hangsúlyozza Shearman. Ezért is fontos, hogy a vezetők mentálhigiénés képzést kapjanak, és megtanulják, hogyan kezeljék az ilyen jellegű helyzeteket.

Segítséget kérni nem gyengeség – hanem jogos elvárás

A szakértő szerint még a legjobban működő munkahelyeken is természetes, hogy időnként valaki nehezebb időszakon megy keresztül. A fontos az, hogy ilyenkor elérhető legyen számára a segítség – például pszichológus, tanácsadás vagy akár rugalmasabb munkavégzés formájában.

– Nincs olyan munkahely, ahol soha senki nem küzd mentális problémával – mondja Shearman. – De létezhetnek olyan munkahelyek, ahol nem marad egyedül a nehézségekkel.

A mentális egészség is munkavédelmi kérdés

Ideje, hogy a mentális egészség ne háttérbe szorított téma, hanem a munkavédelem szerves része legyen. Ahogy felmérjük az irodák fizikai kockázatait, úgy kell feltérképezni a lelki terheket is: túlzott nyomás, irreális elvárások, rossz kommunikáció, mérgező légkör – ezek mind veszélyt jelenthetnek.