Hogyan mondjunk fel a munkavállalónak home office alatt?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/hogyan-mondjunk-fel-a-munkavallalonak-home-office-alatt-20210114.html

„Békeidőben” a munkáltatói felmondás jellemzően úgy nézett ki, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója által aláírt, papír alapú felmondást vagy ő, vagy a HR-es személyes megbeszélés során átadta a munkavállalónak, egyben – jellemzően – felajánlva a közös megegyezés lehetőségét – írja Fodor T. Gábor munkajogász. Mit lehet tenni most, amikor sokan home office-ban dolgoznak?

a kép forrása: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/megtamadhato-a-kozos-megegyezeses-munkaviszony-megszuntetes_-20210118.html

Magyar munkajogászként egészen különösnek hatott a George Clooney főszereplésével játszódó Egek Ura című filmben az a metódus, hogy online közölnek felmondásokat. (Bár a felmondás átadásakor a munkavállaló az irodában volt, és a felmondás, mint jognyilatkozat papír alapon ki volt nyomtatva a filmben, csak a közlő személy volt online, egy másik városban.)

A „rendes vagy közös a szobában” több évtizedes gyakorlata a covid alatt már nem fenntartható. Ha valaki hosszú hónapokig otthon van, akkor nyilván „kilóg a lóláb”, ha a munkáltató hirtelen látni akarja. Ha a munkavállaló sejti, hogy a munkáltató a munkaviszony megszüntetésére készül, akkor mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elodázza, esetleg szabotálja a felmondás közlését. Ennek még mindig jó módja az, ha a munkavállaló „kiíratja magát” betegszabadságra. A felmondás ugyan az új szabályok alapján közölhető ebben az esetben, tehát postán feladhatjuk, a felmondási idő ugyanakkor nem kezdődik meg, tehát a munkavállaló betegszabadság alatti távolléti díját és a táppénznek a munkáltatóra eső részét fizetnünk kell, másik oldalról a munkavállaló pedig időt – ellátott időt – nyer.

Az adott helyzetnek három megoldása van, de egyik sem tökéletes

Az első, hogy a fent írottak ellenére behívjuk a munkavállalót a céghez a felmondás közlésére. A munkavállaló a legtöbb esetben tudni fogja, hogy miért hívtuk be, a fentiek alapján elképzelhető, hogy szabotálni fogja a találkozót, vagy az is, hogy ügyvéddel érkezik. Ezt el kell fogadnunk, és ennek megfelelően ezekre a lehetőségekre készüljünk fel, lehetőleg mi is hozzunk ügyvédet. Ha sejtjük, hogy a munkavállaló is hoz magával egyet, a szokásosnál jobban készüljünk fel a jogi rizikókra, stb.

A második a postai út használata. Ennek az előnye, hogy a jogszabályok már elég világosan leszabályozzák azt az esetet, ha a munkavállaló nem veszi át a postai küldeményt, vagy az átvételt megtagadja. Ilyenkor azonnal vagy néhány napon belül – a tényállástól függően – kézbesítettnek tekinthető a levél. A megoldásnak két hátránya van. Az egyik a személytelensége. Nem tudjuk a munkavállalóval átbeszélni a helyzetet, nem tudunk számára esetlegesen megoldásokat javasolni. A másik, gyakorlatiasabb probléma az, hogy sokkal nehezebben tudjuk felajánlani neki a közös megegyezés lehetőségét. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a felmondás mellé egy közös megegyezést is mellékeljünk, ügyeljünk azonban arra, hogy egyrészt az aláíratlan legyen, tehát először a munkavállaló írja alá, másrészt rendezve legyen benne a levéllel közölt felmondás felek általi visszavonása.

A harmadik lehetőség a felmondás elektronikus úton történő közlése. Jelen írás terjedelme és témája nem teszi azt lehetővé, hogy részletesen ismertessem, hogy milyen feltételei vannak az elektronikus úton történő közlésnek, már csak azért sem, mert ennek kapcsán komoly szakmai viták bontják táborokra a munkajogászokat, és világos bírói gyakorlat még nem alakult ki ennek kapcsán. Egyesek szerint még az is megfelelő, ha sms-ben mondunk fel, a másik véglet szerint viszont csak fokozott biztonságú elektronikus irat minősül csak írásbelinek. Egyértelmű és világos gyakorlat hiányában minden esetben javasolt ügyvéddel konzultálni, ha iratainkat elektronikusan akarjuk közölni.

Látható, hogy a három felvázolt megoldás közül egyik sem tökéletes és könnyen kivitelezhető. Természetesen felvethetőek még további megoldások is – például mi látogatjuk meg a munkavállalót – azonban ezen megoldások kevésbé életszerűek és praktikusak. Az bizonyos, hogy a covid a felmondások közlése kapcsán sem könnyíti meg az életünket.
Általános tanácsként csak annyi adható, hogy minden egyes esetet külön-külön kell mérlegelni, és nem árt, ha jogásszal is konzultálunk.

kapcsolódó tartalom:

https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/megtamadhato-a-kozos-megegyezeses-munkaviszony-megszuntetes_-20210118.html

Információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzés során biztosítandó munkakörülményekről

forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=776

a kép forrása: https://hvg.hu/kkv/20201112_home_office_veszelyhelyzet_tavmunka_kormany

1. A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. A szűk munkatér nemcsak balesetveszélyes, de pszichés szempontból is megterhelő lehet.

2. A helyiségben az ideális léghőmérséklet hideg évszakban 20-22 °C, meleg évszakban 21-24 °C, a páratartalmat 40-60 százalék között javasolt tartani.

3. A munkahely megvilágításának legoptimálisabb módja a természetes megvilágítás (a helyiség alapterületének legalább 15-20 %-át kitevő ablakfelület). A mesterséges világítás a helyiségben legyen szórt, a munkaasztalon pedig irányított. Asztali lámpa alkalmazása esetén az általános mesterséges megvilágítást is használni kell, mert a jelentős megvilágítási különbségek miatt a szemnek gyakran kell a gyenge és erős fényhez alkalmazkodnia. A természetes és mesterséges fény, illetve a világos színű berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és lehetőleg ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.

4. A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a könnyű, szabad mozgást és a kényelmes testhelyzetet. A széknek támasztania kell a gerincet, felülete olyan legyen, hogy a munkavállaló ne csúszhasson le róla. A szék magassága legyen könnyen állítható, támlája legyen magasságában állítható és dönthető. Amennyiben az ergonómiailag kedvező testtartás nem vehető fel, ajánlott lábtámaszt alkalmazni.

5. A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.

6. A képernyőt úgy kell elhelyezni, hogy a képernyőt néző személy tekintete a képernyőközepére irányuljon. Nagyon fontos a megfelelő monitor-szem távolság, ami a képernyő képátlójától függően kb. 50-75 cm legyen. Ha a távolság túl kicsi vagy túl nagy, a szem túlerőltetését okozhatja. A képernyő legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. A monitor felső széle szemmagasságban vagy kicsivel alatta helyezkedjen el. Akkor kényelmes a fejtartás, ha a tekintet a vízszintestől 35°-kal lefelé irányul, így a képernyő felületével megközelítően derékszöget zár be. A monitor és az iratok lehetőleg egyforma távolságra legyenek, hogy ne kelljen a szemnek állandóan alkalmazkodni.

7. A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes testtartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. A billentyűzet mindig a használó előtt, középen legyen, az asztallap szélétől olyan távolságra, hogy a kezeket és a csuklót meg lehessen támasztani.

8. A laptopok vagy notebookok sajátos konstrukciójuk miatt külön billentyűzettel javasoltak folyamatos, illetve tartós munkára, mivel használatuk kedvezőbb, egymástól független elhelyezést is lehetővé tesz, a kéz, a csukló alátámasztása jobban biztosítható.

9. A munkavégzéshez kizárólag olyan munkaeszközök alkalmazhatók, amelyek gyárilag biztonságos kialakításúak. A számítástechnikai eszközök kialakításukból adódóan biztosítják az áramütés elleni védelmet, sérülésmentes állapotukról azonban rendszeresen meg kell győződni.

10. Az elektromos és hosszabbító kábelek ne legyenek összetekeredve és úgy kell elhelyezni azokat, hogy ne okozzanak botlásveszélyt, illetve ne sérülhessenek meg.

11. Ha van ingatlanban áram-védőkapcsoló, illetve füstjelző, havonta ellenőrizni kell azok helyes működését a teszt gombbal.

12. Rendszeresen, óránként legalább tízperces szünetet szükséges beiktatni, ajánlott felállni, mozogni, nyújtózni.

13. A járványveszély miatt a COVID-19 megbetegedés megelőzése érdekében az otthoni távmunkavégzés során is ajánlott a megelőző járványügyi intézkedések betartása. Fokozottan ügyelni kell a tisztaságra, a rendszeres fertőtlenítő takarítás elvégzésére, különösen az ingatlan elhagyását követően a visszatéréskor vagy ha vendéget fogadtunk. A fertőtlenítő takarítás során kiemelt figyelmet kell fordítani a kézzel gyakran érintett felületek – munkaasztal, számítógép billentyűzet, egér, mobiltelefon, ajtókilincsek, korlátok, villanykapcsolók, mosdók csaptelepei stb. – vírusölő hatású szerrel történő fertőtlenítésére. Ezen kívül javasolt a rendszeres természetes szellőztetés.

14. A távmunka során bekövetkezett balesetet a munkavédelmi törvény értelmében a munkavállalónak jeleznie kell a munkáltató részére, akinek a balesetet meg kell vizsgálnia és döntenie kell a munkabalesetté minősítés kérdésében. Amennyiben a jogszabályban meghatározott kritériumok alapján munkabalesetnek tekinti, a munkáltatónak ki kell vizsgálnia a baleset körülményeit a hasonló balesetek megelőzése céljából.

témához kapcsolódó cikkek:

https://hvg.hu/kkv/20201112_home_office_veszelyhelyzet_tavmunka_kormany
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/12/home-office-valtoztak-szabalyok-veszelyhelyzet/
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/munka-torvenykonyve-kulonbseg-tavmunka-home-office.713481.html

5 tévhit a próbaidő kapcsán, ami nem igaz

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/5-tevhit-a-probaido-kapcsan–ami-nem-igaz-20201015.html

A próbaidő szinte minden munkavállaló és munkáltató előtt ismert. Bár gyakran alkalmazzák, mégis sok a félreértés, féligazság. Melyek a próbaidőt övező téves elképzelések? Mi az igazság a tévhitekkel szemben? A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd

A próbaidő lényege

A próbaidő mind a munkáltató, mind a munkavállaló részére lehetőség arra, hogy megismerjék egymást a munkában, lássák, hogy valójában mit várhatnak el a munkakapcsolatban. Ez alapján eldönthetik, hogy hosszútávon szeretnének-e együttműködni. A próbaidő alatt bármelyik fél egyszerűen és gyorsan megszüntetheti a munkaviszonyt.

1. tévhit: Kötelező próbaidőt kikötni

Mivel igen gyakran kötnek ki próbaidőt, így bizony sokakban kialakulhatott az az elképzelés, hogy a próbaidő automatikusan szerepel minden munkaszerződésben. Ez azonban téves. A próbaidő nem része a munkaszerződésnek.

A Munka Törvénykönyve azt mondja, hogy a felek próbaidőt köthetnek ki. Tehát ez nem egy kötelezettség, hanem egy lehetőség. A felek megállapodása alapján van rá mód.

2. tévhit: A próbaidőhöz nem kell munkaszerződés

A Munka Törvénykönyve kimondja:

„A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki.”

A törvényi megfogalmazásból következik, hogy próbaidőt a munkaszerződésben lehet kikötni. Az tehát nem járható út, hogy a felek majd a próbaidő után kötnek munkaszerződést.

A próbaidőt csak írásban és csak a munkaszerződésben lehet kikötni. További tudnivaló, hogy próbaidőre csak a munkaviszony létesítésekor van mód. Később erre már nincs lehetőség.

3. tévhit: Próbaidő helyett próbanap

A gyakorlatban bizony még mindig él az az elképzelés, hogy a munkaviszony létesítése előtt próbanap alkalmával nézik meg, hogy valóban megfelel-e a jelölt az adott állásra.

Bármennyire is jó ötletnek tűnik a próbanap, a munkajog ezt nem engedi. Jogszerűen nincs rá lehetőség, hogy próbanap keretében döntsenek a felek a munkaviszony létesítéséről.

A próbanap helyett a próbaidő alatt lehet eldönteni, hogy hosszútávú bizalmat szavaznak-e az új dolgozónak. Lényeges feltétel, hogy a próbaidőre a munkaszerződés megkötésével kerülhet sor. A dolgozó a próbaidő alatt is jogosult munkabérre, még ha az csak 1 napig is tartott.

4. tévhit: A próbaidőt tilos meghosszabbítani

Ahogy fent már láthattuk, a próbaidő maximális időtartama 3 hónap. A korábbi Munka Törvénykönyve egyértelműen kimondta, hogy a próbaidő meghosszabbítása tilos. Ez a szabály attól függetlenül élt, hogy eredetileg kihasználták-e a felek a maximális 3 hónapot, vagy annál rövidebb időtartamban állapodtak meg. Amit rögzítettek, azon később már nem tudtak módosítani.

Az új Munka Törvénykönyve némileg változtatott ezen.

A jelenlegi szabályozás alapján a próbaidő maximális időtartama fő szabály szerint 3 hónap. Ezt már nem lehet meghosszabbítani. Viszont abban az esetben, ha a felek eredetileg 3 hónapnál rövidebb időt kötöttek ki, lehetőségük van azt egyszer meghosszabbítani. De csak úgy, hogy összesen a 3 hónapot nem haladhatják meg. Vagyis arra nincs lehetőség, hogy az eredeti 2 hónapos próbaidőt, újabb 2 hónappal hosszabbítsák. Arra sincs lehetőség, hogy az 1 hónapos próbaidőt két alkalommal további 1-1 hónappal hosszabbítsák meg, hiszen hosszabbítani csak egyszer lehet.

5. tévhit: Próbaidő alatt tilos a szabadság

Erősen él a köztudatban az az elképzelés, hogy próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. Ez azonban ebben a formában nem igaz, ez egy tévhit.

A Munka Törvénykönyve nem tiltja meg, hogy a munkavállaló a próbaideje alatt szabadságra menjen. Hogy miért gondolják mégis sokan, hogy a próbaidő alatt tilos a szabadság? Ennek oka, hogy a törvény alapján a munkaviszony első 3 hónapjában a munkáltató nem köteles szabadságot kiadni a munkavállaló kérésére.

Tehát nem tilos, csak a munkáltató nem köteles elengedni szabadságra a dolgozót. Mivel a legtöbb esetben a próbaidő 3 hónapig szokott tartani, ezért ezt a szabályt önkéntelenül összekötötték a próbaidővel. Vagyis egy 3 hónapos próbaidő esetén ez az idő egybeesik azzal az időszakkal, amikor a főnök nem köteles elengedni szabadságra az új munkatársat. Ez a 3 hónapos határidő valójában nincs a próbaidőhöz kötve. Ha valakinek 2 hónapos a próbaideje, akkor is él a szabály, hogy a munkáltató nem köteles a munkaviszony első 3 hónapjában a munkavállaló kérése szerint kiadni a szabadságot.