Szabadság járványügyi helyzetben – a munkáltató és a munkavállaló lehetőségei, kötelezettségei

2020. július 15-től a kormány olyan járványügyi intézkedéseket rendelt el, amelyek a most szabadságra menő munkavállalókat is érinteni fogják, ennek megfelelően közvetett módon kihatnak a munkáltató működésére is.

forrás és a teljes cikk a következő linken érhető el: https://www.hrportal.hu/hr/szabadsag-jarvanyugyi-helyzetben—a-munkaltato-es-a-munkavallalo-lehetosegei–kotelezettsegei-20200730.html

Ha a fennálló járványhelyzetben a munkavállalók külföldön nyaralnak, ez munkajogi szempontból egy fokozott veszélyhelyzetet jelenthet a munkáltató számára. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalóknak ebben a rendkívüli helyzetben.

a munkáltató:

  • adhat ajánlást munkavállalói számára arra vonatkozóan, hogy ebben az évben a szabadságukat ne külföldön, hanem belföldön töltsék el
  • még a piros besorolású országok esetén sem tilthatja meg, továbbá ezzel kapcsolatosan sem felmondást, sem pedig egyéb hátrányos következményt nem alkalmazhat
  • kötelezheti arra a munkavállalóit, hogy előzetesen tájékoztassák, amennyiben szabadságukat külföldön kívánják tölteni, megjelölve a célországot és az esetleges tranzitországokat is. Ezt többek között azért teheti meg, mert biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési körülményeket.
  • kötelezheti munkavállalóit arra is, hogy haladéktalanul tájékoztassák, amennyiben szabadságuk alatt vagy a visszaérkezéskor koronavírus-fertőzés tüneteit észlelik akár magukon, akár hozzátartozóikon, akár a velük közös háztartásban élők esetében
  • ha a visszatérést követően a munkavállalóval szemben karantén intézkedést rendelnek el, úgy a munkáltatónak a karantén tartamára betegszabadságot nem kell biztosítani, azonban a munkavállaló ezalatt az időszak alatt táppénzre jogosult – ha azonban a munkavállaló a karantén időtartama alatt is tud otthonról dolgozni, akkor ilyen esetben a munkavállaló továbbra is a rendes munkabérét kapja a munkáltatótól

Ha a munkavállaló piros vagy sárga besorolású országból tér vissza, akkor a karantént csak akkor tudja elkerülni, ha hoz magával külföldről két negatív tesztet, amit a visszautazás előtt legfeljebb öt napon belül végeztek el. Ha ilyen teszttel nem rendelkezik, akkor visszatértekor a karantén nem kerülhető el, csupán a tartama csökkenthető le. A karantén akkor oldható fel legkorábban, ha a munkavállaló szintén két negatív teszttel igazolja állapotát; a sárga országok esetében a karantén feloldása már az első negatív teszt bemutatásakor kérhető, a piros országok esetében viszont meg kell várni mindkét negatív tesztet a karantén feloldásához. A koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos tesztek költségét augusztus 1-jétől a szabadságról visszatérő munkavállaló maga köteles viselni. A teszt elvégzésének költsége még akkor sem hárítható át a munkáltatóra, ha egyébként a munkáltatónak nyomós érdeke fűződne a karantén feloldásához, és az eredeti feltételek szerinti munkavégzéshez.

A szabadság leteltét követően, az ismételt munkába álláskor a munkáltató az alacsony fertőzési kockázat fenntartása érdekében további intézkedéseket is előírhat a munkavállalókkal szemben. Ilyen intézkedés lehet a soron kívüli orvosi vizsgálat elrendelése, további adatszolgáltatás vagy indokolt esetben teszt elkészíttetése. Ez utóbbi esetben a teszt elkészítését a munkáltató rendeli el, ezért annak a költségét a munkáltató viseli.

Kérhetek-e a plusz pénzt a munkahelyemtől, mert otthonról a saját eszközeimmel dolgozom?

A cégtől lehet-e kérni plusz eszközhasználati díjat, illetve az áramra valamennyit? A cég kötelezhető-e ezek kifizetésére? Mivel vidékről járok dolgozni, kérhetek-e üzemanyag hozzájárulást vagy utazási, bérlet támogatást?

a teljes cikk az alábbi linken érhető el: https://www.hrportal.hu/hr/kerhetek-e-a-plusz-penzt-a-munkahelyemtol–mert-otthonrol-a-sajat-eszkozeimmel-dolgozom-20200722.html

A munka törvénykönyve általános munkáltatói kötelezettségként nevesíti, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ez esetben lényegében a munkavállaló által előlegezett, a munkáltató érdekében vállalt költség utólagos megtérítéséről van szó. Ide tartozhat pld. az otthoni munkavégzés miatt felmerült telefon- és áramdíj.


Az ilyen juttatás pontos jogcíme és mértéke megállapítása adózási szempontból is lényeges. Ugyanis az elnevezésében költségtérítésként juttatott összeg is munkabér valójában, ha a ténylegesen felmerült költségek mértékét meghaladja. Ilyenkor a tényleges költségeket kompenzáló rész felett juttatott összeget munkabérnek kell tekinteni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a munkáltató által fizetett ilyen költségtérítés nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amelyből levonható – legfeljebb annak mértékéig – a törvény 3. számú melléklete szerint elismert költség. Ilyen költség a törvény melléklete szerint a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax használati díja azzal, hogy ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek (nap, m2, m3 stb.) alapulvételével (a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla alapján is). A költségtérítésnek az a része, amely az igazolt, arányosított költségeket meghaladja, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. A költségelszámolás mértékére azért kell nagyon odafigyelni, mert a jogszerűtlenül elszámolt költség után 39 százalék bírságot kell fizetni, és ha emiatt a befizetendő adó több mint 10 ezer forint, azt 12 százalék bírsággal növelten kell megfizetni.

Külön jogszabály rendelkezik a munkába járással kapcsolatban megtérítendő költségekről. E jogszabály szerint a munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának megfelelő mértékét, amennyiben a munkavállaló országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton, elővárosi vasúton (HÉV-en) utazik a munkavégzés helyére. A munkavállaló részére e térítés helyett a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. Minden más juttatásra csak a munkáltatóval való megállapodás alapján lehet jogosult.

Megjegyezzük, hogy a rendelkezésre bocsátott információk alapján kialakított fenti jogértelmezésnek, tanácsadásnak csak tájékoztató jellege van, a jelen tájékoztatás nem mentesíti a kérdezőt a tények teljességén alapuló álláspontja kialakításának szükségessége és felelőssége alól.

A dohányzásról és a dohányzáshoz kapcsolódó feliratokról

forrás: https://fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/content/nemdohanyzok-vedelme

FONTOS VÁLTOZÁS!
A leszokáshoz segítséget nyújtó, valamint a nemdohányzók védelméről szóló törvény előírásainak betartásával kapcsolatos észrevételek fogadására szolgáló telefonszám a korábbi 40-es kék szám helyett 80-as zöld számra változott:   06 80 200 493  
A jogszabály-módosítás 2018. január 1-jétől hatályba lépett. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket megjelölő feliratokon is módosításra kerül a telefonszám legkésőbb 2019. december 31-ig.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól  a 1999. évi XLII. törvény  rendelkezik.

A nemdohányzók védelméről szóló törvényben (Nvt.) előírt felirat illetve jelzés

Az Nvt. már 2012.01.01-től hatályos módosítása szerint a dohányzási korlátozással érintett helyet vagy helyiséget valamint közterületeket, illetve a dohányzásra kijelölt helyet, illetve a nemdohányzó intézményt vagy munkahelyet, „szembetűnő”, illetve „jól látható”, továbbá „egyértelmű” módon az oda érkezők számára felirat vagy jelzés alkalmazásával kötelező megjelölni:

„2. § (7) A dohányzási korlátozással és az elektronikus cigaretta, valamint a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának korlátozásával érintett, valamint a dohányzásra, elektronikus cigaretta és dohányzást imitáló elektronikus cigaretta használatára kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni.”

„4. § (6) A közforgalmú intézmény üzemeltetője – a 2. § (5) bekezdés a)-c) pontjában foglalt közforgalmú intézmények kivételével – az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben az intézményben dohányzóhelyet nem zárt térben sem kell kijelölni. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitva álló bejáratánál, valamint a nyilvánosság számára nyitva álló valamennyi helyiségében fel kell tüntetni.”

„4/A. §[1] (1) A munkáltató a munkahelyet – külön telephely esetén telephelyenként – a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával (…) fel kell tüntetni.”

A 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerint:

11. § (1) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket, valamint a nemdohányzó intézményeket a 7. mellékletben meghatározott tartalmú és formájú felirat vagy jelzés alkalmazásával kell megjelölni. A felirat vagy jelzés mérete legalább A/4-es nagyságú. A feliraton vagy jelzésen szereplő „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS” szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük.

Fontos!

A Korm. rendelet nem érinti a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló  2/1998. (I. 16.) MüM rendelet szerinti, a munkahelyekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi jelzések alkalmazásának kötelezettségét.

Nemzetközi és hazai adatok

A környezeti dohányfüstöt az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége 1993-ban, az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége 2002-ben ismert emberi rákkeltő anyagnak minősítette. Ennek kiegészítéseként a finn kormány 2000-ben, a német kormány pedig 2001-ben munkahelyi rákkeltő anyagként határozta meg. A Kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség mérgező, légszennyező anyagnak minősítette.

A dohányfüstmentes környezethez mindenkinek joga van, ez következik a testi és szellemi egészség lehető legmagasabb elérhető színvonalához való jogból, mint alapvető emberi jogból2

Az EVSz irányításával létrejött a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény, melyet a mai napig 172 ország ratifikált (2010.12.29.), köztük Magyarország és az Európai Közösség is. A Keretegyezmény egyik fontos területe a nemdohányzók védelme a passzív dohányzástól.

A hazai hatályos törvény a dohányzási korlátozással érintett helyiségekben (közforgalmú intézménynek a szolgáltatást igénybevevők számára nyitva álló zárt légterű helyiségeiben, tömegközlekedési eszközön, zárt térben megtartott rendezvényen és munkahelyen) csak az arra kijelölt helyeken engedi meg a dohányzást.

  • nem jelölhető ki dohányzóhely a jellemzően gyermekek fekvőbeteg-szakellátását végző egészségügyi szolgáltatók épületeiben, óvodák teljes területén (Nvt. 2.§ (2))
  • munkáltatók lehetőségeinek bővítése a nemdohányzó munkahelyek kialakítása tekintetében (Nvt. 4/A. §)
  • az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi szék és az általános művelődési központi szék az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja (Nvt. 4. § (7))
  • az automatákból történő árusítás tilalma (Nvt. 6.§ (6))
  • egészségvédelmi bírság összegének felemelése (Nvt. 7. § (4)):

–          a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén 2006. IX. 1-től a legfeljebb 30 000 Ft-ról legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft-ra;

–          a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást, illetőleg a dohánytermékek forgalmazását érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén 2006. IX. 1-től a minimum 50 000, legfeljebb 100 000 Ft-ról legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft-ra az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft-ra az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében

A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása szerint dohányzási tilalom vonatkozik valamennyi zárt légterű közforgalmú helyiségre, azaz valamennyi munkahelyre, egészségügyi szolgáltatóra, vendéglátóipari egységre, beleértve a közintézményeket, szórakozóhelyeket, kocsmákat, bárokat, tömegközlekedési eszközöket, buszmegállókat, a gyalogosok által használt aluljárókat, játszótereket és azok 5 méteres körzetét is.

A magyar társadalomban a nemdohányzók és dohányzók többsége egyetért a zárt légterű munkahelyek dohányfüstmentessé nyilvánításának fontosságában.

a kép forrása: http://www.szeretemazeletem.hu/hu/valtsunk-eletmodot/a-dohanyzasrol-le-lehet-szokni-hasznos-tanacsok-a-fustmentes-elethez/

A Nvt. értelmében az ÁNTSZ helyi illetékességű szervei végzik a törvény betartásának ellenőrzését, illetve a törvény megszegésének szankcionálását. Szükség esetén rendőri segítséget is hívhatnak.

Ma már a leszokáshoz számos helyen kaphatunk tanácsokat és segítséget. Néhány további hasznos honlap:

https://www.leteszemacigit.hu/leszokas-pozitiv-kovetkezmenyei.html
http://www.szeretemazeletem.hu/hu/valtsunk-eletmodot/a-dohanyzasrol-le-lehet-szokni-hasznos-tanacsok-a-fustmentes-elethez/
http://www.dohanyzasnelkul.hu/?view=04&id=8