Címke: munkavédelem

Aktuális Információk

Vegyi anyagok a munkahelyeken

Vegyi anyagok a munkahelyeken: Az idei munkavédelmi vizsgálat aggasztó eredményei

forrás: https://mubi.hu/hirek/kemiai-anyagok-biztonsaga/vegyi-anyagok-a-munkahelyeken-az-idei-munkavedelmi-vizsgalat-aggaszto-eredmenyei

A vizsgált cégek több mint kilencven százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot a hatóságok az idén tavasszal elvégzett munkavédelmi ellenőrzések során.

A 2024 április-május időszakban átfogó munkavédelmi ellenőrzést tartottak, amelynek célja a vegyi anyagokkal dolgozó munkahelyek biztonsági helyzetének feltérképezése volt. Az ilyen anyagok súlyos veszélyeket jelenthetnek, ha nem megfelelően kezelik őket – és sajnos, az ellenőrzések szerint a legtöbb helyen ez nem volt rendben.

Miért fontos ez?

A vegyi anyagokkal való munka különösen veszélyes lehet, ha nem tartják be a szigorú munkavédelmi előírásokat. Az elmúlt 10 évben 15 halálos, 4 életveszélyes és 6 maradandó sérüléssel járó baleset történt veszélyes anyagok miatt. Bár 2023-ban kevesebb ilyen esetet jelentettek, mint 2022-ben, még mindig túl sok a kockázat.

A munkavédelmi vizsgálat legfontosabb eredményei

Az ellenőrzések alapján a következő számok rajzolják ki a valóságot:

  • 399 munkáltató közül 365-nél találtak szabálytalanságot (91,5%).
  • 11 munkáltató kapott bírságot összesen 20 445 000 Ft értékben.
  • 1088 veszélyes anyaggal végzett tevékenység került azonosításra.
  • Az ellenőrzött munkahelyek több mint 32 ezer munkavállalót érintettek, közülük 8827 fő volt kitéve szabálytalanságnak.

A szabálytalanságok következtében több munkahelyen kellett ideiglenesen felfüggeszteni a tevékenységet vagy munkaeszközöket. Például:

  • 2570 dolgozót érintett tevékenységfelfüggesztés, és 428 tevékenységet tiltottak be.
  • 219 munkaeszközt vontak ki ideiglenesen a forgalomból.
  • 91 dolgozót eltiltottak a munkavégzéstől.

Leggyakoribb hiányosságok

A vizsgálat több ponton is kirívó problémákat tárt fel. Íme a leggyakoribb szabálytalanságok, amelyekkel a munkavédelmi szakemberek találkoztak:

  • Veszélyes anyagok nem megfelelő tárolása: Sok helyen nem tartották be a vegyi anyagok tárolására vonatkozó szabályokat. Például vegyi anyagok kerültek forgalmi útvonalakra, ezzel akadályozva a szabad mozgást.
  • Nem megfelelő feliratozás: A munkáltatók egynegyedénél nem volt biztosítva, hogy a veszélyes anyagok helyesen fel legyenek címkézve, ezáltal nehezen volt azonosítható, milyen anyagokkal dolgoznak a munkavállalók.
  • Élelmiszerek tárolása veszélyes anyagokkal együtt: Több munkahelyen azt tapasztalták, hogy veszélyes anyagok mellett élelmiszert is tároltak, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent.
  • Hiányos takarítás: Különösen a por állagú anyagok esetében gyakori probléma volt, hogy nem takarítottak megfelelően, így a munkahelyeken szennyezett felületek maradtak, további expozíciós veszélyt okozva.
  • Szellőztető rendszerek hiánya: 11 munkahelyen nem volt megfelelő helyi elszívó berendezés, amely a veszélyes anyagokkal dolgozó munkavállalókat védené.
  • Rákkeltő anyagok kezelése: Az ellenőrzött munkáltatók 35%-a használt valamilyen rákkeltő vagy mutagén anyagot, de sok helyen nem biztosították a megfelelő elválasztást a tiszta és szennyezett területek között.
  • Nem megfelelő kockázatelemzés: Bár a munkáltatók nagy része rendelkezett kockázatértékeléssel, annak tartalma gyakran hiányos volt. A veszélyes anyagok hatásait nem mindig vették figyelembe, és sok helyen elavult biztonsági adatlapokat használtak.

Egyéni védőeszközök és orvosi alkalmasság

A munkavédelmi ellenőrök azt is megállapították, hogy bár a legtöbb munkahely biztosította az egyéni védőeszközöket, ezek nem mindig voltak megfelelőek. Emellett 364 munkahelyen ugyan volt kockázatértékelés, de annak tartalma gyakran hiányos volt – például nem elemezték a veszélyes anyagok pontos hatásait. Nem minden dolgozó rendelkezett érvényes orvosi alkalmassági véleménnyel: 101 munkavállalónál találtak ilyen hiányosságot.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium weboldala

Aktuális Információk

Foglalkozás-egészségügy: tervezet volt, jogszabály nincs

Bonyodalmak a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok körül: tervezet volt, jogszabály nincs

forrás: https://adozona.hu/munkajog/foglalkozasegeszsegugyi_vizsgalat_munkakor__EZCIXJ

2023. év végén a kormányzat döntött arról, hogy 2024. szeptember 1. napjától megszünteti a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat. Ettől az időponttól kezdődően ilyen vizsgálatot külön jogszabály vagy a munkáltató írhat elő. Habár a határidő eltelt, a kapcsolódó jogszabályok nem születtek még meg. A jelenlegi ködös helyzetben megpróbáljuk feltárni a hatályos szabályokat, kötelezettségeket.

Ezek az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételek

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) meghatározza az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit. A munkavállaló ezek szerint csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára, illetve mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

A munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a munkaköri alkalmasság vizsgálat tekintetében általános jelleggel azonban megszűnt a kötelező orvosi vizsgálat. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amikor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve a jogszabályon túl a munkáltató is előírhatja ugyanezt a saját döntésével. A munkáltató mindkét esetben továbbra is ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A hivatkozott jogszabályok azonban váratnak magukra.

BM jogszabály, amelyet nem hirdettek ki, de a kormányhivatal erről nem tud

A Belügyminisztérium 2024. augusztus 21-én a honlapján véleményezésre közzétett egy jogszabálytervezetet, mely 2024. szeptember 1. napjával munkaköröket jelöl ki, amelyeknél az orvosi vizsgálat elvégzése kötelező. A BM rendelet az expozíció alapján határozza meg azon, fizikai munkavégzéssel járó munkaköröket, ahol mindenképpen marad a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat.

Habár a rendelet szeptember 1. napjával lépett volna hatályba, ez több, mint 3 héttel a határidőt követően sem történt meg. Ennek ellenére érdekességképpen egy kormányhivatal már jelen időben, megtörtént eseményként számolt be a BM rendelet kihirdetéséről, és a szabályozás változásának okáról (azóta már észlelték, hogy nincsen jogszabály, és a cikket is eltávolították).

A szeptember 1. napját megelőző szabályokat nem helyezték hatályon kívül

Annak ellenére, hogy a jogalkotó az Mvt. szabályait megváltoztatta, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat szabályozó, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. NM rendelet hatályon kívül helyezése nem történt meg.

A rendelet az előzetes, időszakos és soron kívüli, továbbá a záróvizsgálatokat szabályozza. A rendelet 4. §-a szerint előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni többek között a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően. A jogszabályt utoljára 2023. december 13. napjával módosították.

A képernyő előtti munkavégzés szabályai még hatályban vannak

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet szerint minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően kétévenként, illetve amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe foglalkozás-egészségügyi vizsgálat elvégzése kötelező! A jogszabály azt is előírja, hogy a munkavállaló – a külön jogszabály szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles a rendeletben meghatározott vizsgálaton részt venni.

dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Aktuális Információk

Munkaegészségügy a fémiparban

Munkaegészségügy a fémiparban: Mire kell figyelnünk az ellenőrzésnél?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/munkaegeszsegugy-a-femiparban-mire-kell-figyelnunk-az-ellenorzesnel

A nehéz fizikai munka, a veszélyes anyagok használata és a kedvezőtlen munkakörülmények miatt a munkavédelmi és munkaegészségügyi intézkedések különösen fontosak ebben az iparágban. A fémiparban 2022-ben 19 súlyos munkabaleset történt, amelyek közül 4 halálos kimenetelű volt.

Milyen veszélyek fenyegetik a fémiparban dolgozókat?

A fémipari tevékenységek során többféle kóroki tényező is megjelenik, amelyek rövid és hosszú távon is veszélyeztethetik a dolgozók egészségét. Ezek közé tartoznak a következők:

  • Kémiai kockázatok: A fémmegmunkálás és felületkezelés során keletkező füstök, gázok, oldószerek és egyéb vegyi anyagok komoly légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak. A hegesztés közben felszabaduló füst különösen veszélyes lehet, hiszen rákkeltő anyagokat tartalmazhat. A festési és felületkezelési munkák során alkalmazott szerves oldószerek belélegzése hosszú távon idegrendszeri károsodáshoz vezethet.
  • Zaj és rezgés: A zaj és a rezgés egyaránt jelentős egészségkárosító tényezők. A tartósan magas zajszint nemcsak halláskárosodást okozhat, hanem ronthatja a koncentrációt, megzavarhatja a kommunikációt, ami a munkavégzés során balesetekhez vezethet. A rezgés a kézre, karra, illetve a teljes testre hatva hosszú távon ízületi és keringési problémákat okozhat.
  • Fizikai terhelés: A nehéz fizikai munka, mint például az anyagmozgatás, súlyos mozgásszervi megbetegedéseket okozhat. A dolgozók gyakran kényelmetlen, természetellenes testhelyzetben végzik a munkájukat, ami további terhelést jelent a gerincre és az ízületekre. Az ismétlődő mozdulatsorok, a repetitív munka szintén komoly kockázatot hordoznak magukban.

Munkaegészségügy: Miért elengedhetetlen?

A munkaegészségügy célja, hogy azonosítsa és kezelje a munkahelyi környezetből eredő egészségügyi kockázatokat. A fémiparban különösen fontos a káros hatások folyamatos figyelése, és a megelőzés érdekében végzett munkavédelmi intézkedések bevezetése. Az egészségi állapot felmérése, a kockázatok kezelése, és a megelőző intézkedések rendkívül fontos szerepet játszanak a munkavállalók biztonságában és hosszú távú egészségvédelmében.

  • Kóroki tényezők azonosítása: A munkaegészségügyi vizsgálatok során a fémiparban dolgozók ki vannak téve különféle vegyi, fizikai és ergonomiai hatásoknak. A cél az, hogy ezeket a kóroki tényezőket korai fázisban azonosítsák, és olyan megoldásokat találjanak, amelyek minimalizálják a veszélyeket.
  • Egészségügyi szűrővizsgálatok: Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokkal ellenőrzik a dolgozók egészségi állapotát, különös tekintettel a légzőrendszer, a hallás, a mozgásszervek és az idegrendszer állapotára. Például a kémiai anyagok okozta expozíció esetén vizeletvizsgálatokkal (BEM-vizsgálat) mérik a szervezetbe jutott káros anyagok mennyiségét.
  • Foglalkoztathatóság felmérése: A munkaegészségügyi vizsgálatok nemcsak a jelenlegi állapotot mérik fel, hanem azt is vizsgálják, hogy a munkavállaló fizikailag és mentálisan képes-e megbirkózni a munkakörnyezet követelményeivel. Ha szükséges, a foglalkoztatás időbeni vagy egészségügyi korlátozásokkal történhet.

Hogyan csökkenthetők a kockázatok?

A munkaegészségügy és munkavédelem területén az egyik legfontosabb feladat a prevenció, azaz a megelőzés. A veszélyek minimalizálására a következő intézkedések tehetők:

  • Munkavállalói oktatás: A dolgozóknak tisztában kell lenniük a munkakörnyezetükben rejlő veszélyekkel, és ismerniük kell a megfelelő védelmi intézkedéseket. A rendszeres oktatások során nemcsak a védőeszközök helyes használatát tanulhatják meg, hanem azt is, hogyan dolgozhatnak biztonságosabban.
  • Védőeszközök alkalmazása: A megfelelő védőeszközök használata elengedhetetlen a fémiparban. A fülvédők, maszkok, kesztyűk és egyéb speciális védőfelszerelések minimalizálhatják a vegyi anyagok, zaj és rezgés okozta egészségkárosodást.
  • Ergonomikus munkahely kialakítása: A kézi anyagmozgatás, a kényszertesthelyzetek elkerülése, valamint a megfelelő munkafolyamatok és eszközök használata csökkenthetik a mozgásszervi megbetegedések kockázatát. A munkahelyek ergonómiai szempontból történő optimalizálása segíthet abban, hogy a dolgozók kényelmesebben, biztonságosabban végezzék munkájukat.

A fémipari munkavállalók rendkívül veszélyes körülmények között dolgoznak, ahol a munkaegészségügyi és munkavédelmi intézkedések kiemelt szerepet játszanak. Az egészségügyi kockázatok folyamatos figyelése, a dolgozók rendszeres szűrővizsgálatai, valamint a megfelelő védőeszközök és munkakörülmények biztosítása létfontosságú ahhoz, hogy a dolgozók hosszú távon egészségesek maradjanak.