Munkabaleset vagy üzemi baleset: melyik mit jelent?

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/munkabaleset-vagy-uzemi-baleset_-melyik-mit-jelent_-20200827.html

A munkahelyen, a munkával kapcsolatban, munkába menet, vagy munkából hazafelé előfordulhatnak balesetek. Ezek minden esetben munkabalesetnek minősülnek? Mit jelent a munkabaleset és mit az üzemi baleset? A kettő ugyanazt takarja?

Mit tekintünk balesetnek?

Ahhoz, hogy pontosan megérthessük, hogy mi a munkabaleset és az üzemi baleset, nem árt tisztázni, hogy mi pontosan a baleset.

Bár gondolhatnánk, hogy ezt mindannyian tudjuk, mégis fontos jobban utánanézni.

A baleset munkavédelmi meghatározása

A munkavédelemről szóló törvény azt mondja, hogy

„Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.”

Mi a munkabaleset?

A munkavédelmi törvény nem csak a baleset, de a munkabaleset meghatározását is megadja.

„Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.”

A munkabaleset esetén lényegesek a következők:

  • A szervezetet érő egyszeri külső hatás. Vagyis ez nem lehet valamilyen folyamatosan megvalósuló dolog, ami hosszú idő után mutatkozik meg egészségkárosodás formájában.
  • A sérült akaratától függetlenül következik be.
  • Hirtelen vagy rövid időn belül történik.
  • Valamilyen egészségkárosodást vagy halált okoz.
  • Szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történik, vagyis nem a hétvégi kertben, háztartásban vagy a családi építkezésnél.
  • A bekövetkezés helye, ideje önmagában nem mérvadó.
  • Nincs jelentősége annak, hogy a sérült milyen módon járult hozzá a balesethez. A munkáltató esetleges kártérítési felelősségénél ennek már lehet jelentősége, azonban önmagban az, hogy a baleset munkabaleset lesz-e, ettől független. A munkabalesetek miatti munkáltatói felelősség kérdése egy külön téma, amit egy későbbi cikkben nézünk majd meg részletesen.

Baleset a munkavégzéssel összefüggésben

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó alábbi tevékenységek során éri:

  • közlekedés,
  • anyagvételezés,
  • anyagmozgatás,
  • tisztálkodás,
  • szervezett üzemi étkeztetés,
  • foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,
  • a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele.

Vagyis munkabaleset lesz, ha a titkárnő a céges levelek feladása miatt a postára menet eltöri a lábát, a szakács ujjára rácsapódik a konyhai hűtőkamra ajtaja, a munkás a gyári mosdóban elcsúszik vagy a dolgozó a céges étkezdében leforrázza magát.

Munkabaleset lesz-e a közlekedés során bekövetkező baleset?

Ez minden esetben a körülményektől függ. Ha a dolgozó a munkája miatt utazott, akkor lehet szó munkabalesetről. Például az anyagbeszerző munkatársat ért baleset munkabaleset lesz, ha éppen a munkáját végezte, és azért utazott. Munkabalesetnek minősül a közlekedési baleset, ha az üzletkötővel történik, miközben munkavégzés miatt úton van. De a fenti titkárnős példa is ide tartozik.

Munkabaleset munkába menet?

Bár sokan gondolják, hogy az is munkabaleset, ha munkába menet vagy munkából jövet ér bennünket valamilyen sérülés, ez azonban nem így van.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek, vagyis munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről hazafelé menet éri.

Van azonban egy kivétel!

Munkabaleset lesz a munkába járás közben bekövetkező baleset, ha az a munkáltató járművével történt, legyen az a munkáltató tulajdona, a munkáltató által bérelt vagy általa biztosított közlekedési eszköz. Például a munkáltató buszjáratot biztosít a gyári dolgozóknak a bejáráshoz, és a munkavállaló az utazás közben szenved sérülést.

Mi az üzemi baleset?

A munkabalesettől eltérő fogalom az üzemi baleset. Természetesen nem teljesen különböző. Részben fedik egymást, de más célt szolgálnak. Míg a munkabaleset a munkavédelem körében szabályozza a munkával kapcsolatos baleseteket, sérüléseket, addig az üzemi baleset a társadalombiztosítási jog által használt fogalom. Célja annak meghatározása, hogy milyen munkához kapcsolódó balesetek esetén jogosult valaki baleseti ellátásra. Üzemi baleset esetén ugyanis a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

Üzemi baleset az a baleset, amely a foglalkozás körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben következik be.

Üzeminek minősül az a baleset is, amely a munkába menet vagy onnan hazautazáskor történik. Ezt a törvény úti balesetnek nevezi. Az ekkor bekövetkező baleset tehát nem lesz munkabaleset, de üzemi baleset lehet. Persze ez sem minden esetben.

Mikor nem lesz üzemi baleset a baleset, habár elsőre annak tűnhet?

Nem lesz üzemi baleset a baleset a következő esetekben:

  • Részben vagy egészben a balesetet szenvedett személy alkoholos vagy kábítószeres állapota miatt következett be. Például a céges vacsorán kissé felöntve a garatra, hazafelé alkoholos állapotban vezettük a céges autót, miközben balesetet szenvedtünk.
  • Munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt. Például a műszak utáni maszekolás közben esett a lábunkra a több kilós szerszám és eltörte a lábujjunkat.
  • Munkába menet vagy munkából jövet ugyan, de indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Például munkából hazafelé beugrottunk az anyóshoz, és ekkor történt a baleset.

Még egy fontos kivétel az üzemi baleset esetén

Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

„Jó éjszakát!” – Az éjszakai munka szabályai

forrás: https://jogaszvilag.hu/cegvilag/jo-ejszakat-az-ejszakai-munka-szabalyai/

A munka törvénykönyve (Mt.) tartalmaz a munkavállalók magánélete védelmének szempontjából különösen érzékeny időszakokban való foglalkoztatás korlátozását célzó szabályokat. Ilyen időszak különösen az éjszaka.

1.)         Mint nevezünk éjszakai munkának?

A munka törvénykönyvében foglalt definíció szerint éjszakai munkának minősül a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Természetesen nemcsak akkor beszélhetünk éjszakai munkáról, ha a munkavállaló ezt a teljes időszakot végigdolgozza, hanem elképzelhető, hogy munkaidejének csupán egy része fog erre az időszakra nyúlni. Ilyenkor a munkaidőnek ez utóbbi tartama minősül éjszakai munkának.

Mindenekelőtt joggal tesszük fel a kérdést, hogyan lehetséges egyáltalán jogszerűen naptári napokon átívelő éjszakai munkavégzést elrendelni, amikor – mint ismeretes – minden munkavállalót megillet két munkanapja között egy minimális – főszabály szerint legalább 11 óra hosszúságú – pihenőidő? Erre a kérdésre a válasz a „munkanap” törvényi definíciójában keresendő. Eszerint munkanapként kezelhető akár egy teljes naptári nap, akár egy megszakítás nélküli 24 órás időszak, ha munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Vagyis a munkáltató megteheti, hogy az egyes munkanapokat a naptári napoktól eltérően, néhány órás eltolással határozza meg. Például tarthat a munkavállaló „hétfői munkanapja” hétfő reggel 6 órától kedd reggel 5 óra 59 percig, s kaphat a munkavállaló olyan munkaidő-beosztást, mely szerint ezen a munkanapon hétfő 23 órától kedd reggel 5 óráig kell dolgoznia. A napi pihenőidőt pedig ezt követően adja ki a munkáltató, a „keddi munkanapon” (t.i. kedd 6:00 – szerda 5:59) kezdődő munkavégzés előtt. Ilyen konstrukcióban szabályosan rendelhető el naptári napokon átnyúló, éjszakai munka.

2.)         Ki nem utasítható éjszakai munkára?

A munkaidő beosztásában, a munkarend meghatározásában a munkáltatónak igen nagy szabadsága van, ha az e téren való mozgásterét egyéni vagy kollektív megállapodások nem határolják be. Fontos tilalomfát jelentenek az egyes – a munkaidő-beosztás szempontjából – különösen érzékeny munkavállalói csoportok beosztásával kapcsolatos korlátozások. A törvény abból indul ki, hogy különösen a kemény családi kötöttségekkel rendelkező munkavállalók számára szinte lehetetlen feladat lenne az éjszakai munkavégzés megoldása. Ezért nem szabad – még a munkavállaló hozzájárulása esetén sem – éjszakai munkát elrendelni a várandós munkavállalónak várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, továbbá – nemre tekintet nélkül – a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak gyermeke hároméves koráig. Ugyanígy tilos az éjszakai munka elrendelése fiatal munkavállaló számára is. Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat áll fenn, az éjszakai munka elrendelése nem teljesen tiltott, de a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.

Éjszakai munkavégzési tilalmat vagy korlátozást írhat elő ezen kívül a foglalkozás-egészségügyi munkaköri alkalmassági vélemény, amely meghatározott korlátozásokkal nyilvánítja a munkavállalót az adott munkakörre alkalmasnak. Előfordulhat olyan is, hogy valaki várandós állapotára tekintettel, átmenetileg kap ilyen tartalmú üzemorvosi véleményt. Ez esetben a munkavállaló foglalkoztatása nem nyúlhat az éjszakai időtartamba.

3.)         Az éjszakai munka ára

Az Mt. – ellentétben elődjével, az 1992. évi Munka Törvénykönyvével – nem ismeri az „éjszakai műszakpótlék” fogalmát, hanem csupán a „műszakpótlék” és az „éjszakai pótlék” kategóriáit. Éjszakai munka esetén mind a kétféle pótlék szóba jöhet.

  • műszakpótlék – a 18 és reggel 6 óra közötti munkavégzésre kell fizetni annak a munkavállalónak, aki esetében a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik. A kezdőidőpont változása akkor minősül rendszeresnek, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ha ilyen mértékű ingadozás van ugyanis a munkavállaló munkaidejének egy-egy munkanapra történő elrendezésében, az már komoly életszervezési megterhelést jelenthet a műszakban dolgozó ember életében, amit a törvény pótlékkal rendel kompenzálni. A műszakpótlék mértéke – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződés szerinti alapbér 30%-a, amely az alapbéren felül fizetendő.
  • éjszakai pótlék – olyan munkavállalónak jár az éjszakai munkavégzés időtartamára, aki a fentiek szerint nem részesül műszakpótlékban, vagyis munkaidő-beosztása nem olyan változékony, ami az említett módon külön tehertételt jelentene. Azonban természetesen önmagában az éjszaka végzett munka is extra megterhelés a munkavállaló számára, még akkor is, ha beosztása állandó vagy közel állandó. Ezt a megterhelést hivatott díjazni az éjszakai pótlék. Éjszakai pótlék az éjszakai munka időtartamára jár, de csak akkor, ha ennek tartama az egy órát meghaladja. Az éjszakai pótlék mértéke a munkaszerződés szerinti alapbér 15 százaléka, amelyet szintúgy az alapbéren felül kell fizetni.

Mind a műszakpótlék, mind az éjszakai pótlék esetében van lehetőség arra, hogy a felek megállapodásukban alapbért és műszakpótlékot vagy éjszakai pótlékot is magában foglaló alapbért határozzanak meg. Ez akkor lehet praktikus, ha a munkavállaló rendszeresen végez éjszakai munkát, vagy a műszakpótlékra való jogosultságnak megfelelő, fentiek szerinti munkarendben dolgozik. Ha nagyjából megállapítható, hogy egy hónapban átlagosan milyen összegben jogosult műszak-, illetve éjszakai pótlékra, ez az alapbérbe beépíthető, s így nem kell hónapról hónapra a tételes, munkaórákra lebontott elszámolással bajlódni.

további hasznos linkek az éjszakai munkavégzés kapcsán esetlegesen fellépő egészségügyi kockázatokról:

https://hvg.hu/tudomany/20190603_ejszakai_munkavegzes_hatasa_ejszakai_baglyok_hajnali_pacsirtak
https://hrdoktor.blog.hu/2016/12/01/ejszaka_dolgozik_ezekre_figyeljenhttps://hvg.hu/kkv/20171211_Itt_a_tudomanyos_bizonyitek_az_ejszakai_muszak_ugyan_jobban_fizet_de_ol
https://hvg.hu/kkv/20171211_Itt_a_tudomanyos_bizonyitek_az_ejszakai_muszak_ugyan_jobban_fizet_de_ol

SEGÉDLET – MUNKÁLTATÓK RÉSZÉRE – AZ ÚJ KORONAVÍRUS TERJEDÉSÉNEK MEGELŐZÉSÉRE A MUNKAHELYEKEN

a teljes cikk és a részletes kérdéssor a következő linken érhető el: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=750

Ez a Segédlet olyan kérdéslistát tartalmaz, melyek segítheti a munkáltatókat és a munkahelyi vezetőket abban, hogy felkészítsék a munkahelyeket és a munkavállalókat a COVID-19 munkahelyen történő terjedésének megelőzésére, és a COVID-19 expozíció minimalizálására.

Kérdéslista – a munkahelyek COVID-19 reagálási tervének elkészítéséhez – működő munkahelyeken, ill. a munkahely leállást követő újraindításakor.

Nemleges válasz esetén munkáltatói intézkedés javasolt.

1. KOCKÁZATÉRTÉKELÉS AKTUALIZÁLÁSA

A munkáltató felülvizsgálta-e és frissítette-e a munkahelyi kockázatértékelést, tekintettel a COVID-19 terjedésének megakadályozására és a munkavállalók COVID-19 expozíció kockázatának minimalizálására?

tájékoztató munkáltatói lehetőségekhez a COVID-19 vírus fertőzéssel kapcsolatban:

2. INTÉZKEDÉSEK

Meghatározták-e azokat az intézkedéseket, amelyeket a kockázatértékelés eredménye illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közegészségügyi javaslatai alapján be kell vezetnie a COVID-19-nek való kitettség minimalizálása érdekében?

illusztráció a helyes kézmosásról:

3. SZEMÉLYI HIGIÉNÉS FELTÉTELEK

Tettek-e intézkedéseket – az NNK legfrissebb közegészségügyi javaslatai alapján – a munkavállalók személyi higiénés feltételeinek javítására?

4. FIZIKAI TÁVOLSÁGTARTÁS

Megvizsgálták-e, hogyan lehet megváltoztatni a munkahely elrendezését, hogy lehetővé tegyék a fizikai távolságtartást – 1,5-2 m-es távolságot?

5. MUNKAVÉDELMI OKTATÁS

Frissítették-e a munkavédelmi oktatási tematikát – a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával – hogy tartalmazza a COVID-19-re vonatkozó összes információt és átadták-e ezeket az információkat a munkavállalóknak munkavédelmi oktatás keretében?

a tájékoztatáshoz és oktatáshoz segítséget nyújtó oldalak:

6. TAKARÍTÁS, FERTŐTLENÍTÉS RENDJE

Amennyiben van, elvégezték-e a munkahely takarítási utasításának az NNK legfrissebb közegészségügyi javaslataival összhangban történő – módosítását, különös tekintettel a fertőtlenítési eljárásokra?

tájékoztató a fertőtlenítőszerekről:

7. MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ

Tájékoztatták-e a munkavédelmi képviselő(ke)t – ha van(nak) – a COVID-19 a járvány miatt kialakult új feladatokról, utasításokról, eljárásokról és konzultáltak-e az ezekkel kapcsolatos feladatairól?

8. MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG ORVOSI VIZSGÁLATA

A veszélyhelyzet megszüntetését követően az elhalasztott időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégeztetését beütemezték?

Tájékoztató foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatók és szakellátó helyek részére

(Megjelent: 2020. június 20.)

Összeállította: ITM Munkavédelmi Főosztály, 2020. 07.03.

A COVID-19 továbbra is létező fenyegetést jelent, amit megdöbbentő és sokkoló számszerűséggel az egyes országok növekvő fertőzésszámai is alátámasztanak. A munkahelyi védekezés és biztonság kialakítása pedig kiemelkedően fontos a vírus terjedésének megakadályozására, nemcsak a társadalom egészére nézve, hanem az egyes emberek és családjaik védelmében is.