Címke: munkavédelem

forrás: https://mubi.hu/hirek/kornyezetvedelmi-szabalyozasok/meh-es-darazscsipes-eletet-veszelyeztethet-mit-tehet-a-munkaltato

A méh- és darázscsípések nem csupán kellemetlenséget, de akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek. A megelőzés, a felkészültség és a gyors reagálás életeket menthet. A munkáltatók felelőssége, hogy a szabadtéri munkavégzés során minden szükséges óvintézkedést megtegyenek.

Az NGM Munkavédelmi Irányítási Főosztálya felhívja a szabadtéri munkavégzést szervező munkáltatók figyelmét a megelőzés fontosságára, különös tekintettel az allergiás reakciók lehetőségére. A méh- és darázscsípések okozta anafilaxiás sokk gyors beavatkozás nélkül végzetes lehet – különösen olyan területeken, ahol nehézkes a mentők megközelítése.

Fokozott kockázat: hol és mikor?

A rovarok a klímaváltozás következtében már tavasszal megjelenhetnek, aktivitási időszakuk meghosszabbodott. Különösen veszélyeztetett területek:

• erdőgazdálkodás, fakitermelés,
• mezőgazdasági munkák (gyomirtás, szüret),
• közterület-fenntartás,
• folyóparti kaszálás,
• elhagyatott épületek takarítása, bontása.

A legnagyobb kockázatot a lódarazsak jelentik, amelyek a legagresszívebb fajnak számítanak.

Mi történik csípéskor?

A csípés helyén duzzanat, fájdalom, viszketés jelentkezhet. Azonban ha a csípés a szájban, torokban történik, vagy allergiás reakció alakul ki, az légúti elzáródáshoz, vérnyomáscsökkenéshez, eszméletvesztéshez is vezethet. Anafilaxiás sokk akár 30 percen belül is felléphet – azonnali sürgősségi ellátásra van szükség.

Munkáltatói teendők

A biztonság érdekében az alábbi lépéseket szükséges megtenni:

• Kockázatértékelés készítése munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával.
• A munkaterületek átvizsgálása: potenciális fészkek keresése (faodvak, földlyukak, szénabálák).
• Megelőző intézkedések bevezetése, különösen nehezen megközelíthető területeken.
• Rendszeres konzultáció a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, főként, ha ismert rovarallergiás munkavállaló is dolgozik a csapatban.
• Egyedüli munkavégzés kerülése az érintett területeken.
• Segélyhívásra alkalmas eszköz (mobiltelefon) biztosítása minden munkaterületen.
• Allergiás munkavállalók esetében: adrenalin auto-injektor meglétének ellenőrzése, a használat módjának ismertetése.

forrás: https://mubi.hu/hirek/gepek-es-eszkozok-biztonsaga/igy-elozhetok-meg-a-leggyakoribb-munkabalesetek-a-mezogazdasagban

A mezőgazdasági munka nemcsak fizikailag megterhelő, hanem kifejezetten veszélyes is lehet. Évente több súlyos vagy halálos baleset történik a szántóföldön, istállók környékén vagy rakodás közben – legtöbbször megelőzhető lenne mindez, ha a biztonsági szabályokat mindenki betartaná. Összegyűjtöttük a leggyakoribb veszélyforrásokat és a legfontosabb tudnivalókat.

A mezőgazdaság az egyik legveszélyesebb ágazat – és ezt sajnos a statisztikák is alátámasztják. A traktorokkal, kombájnokkal, bálázógépekkel vagy rakodógépekkel végzett munkák során gyakoriak a súlyos, sokszor halálos balesetek. Ezek azonban kellő odafigyeléssel és szabályok betartásával megelőzhetők lennének, melyeket most a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalt össze. 

A legnagyobb veszély: az erőgépek

A traktorokkal, kombájnokkal, bálázókkal és más önjáró mezőgazdasági gépekkel való ütközés, gázolás vagy felborulás az egyik leggyakoribb oka a halálos munkabaleseteknek az agráriumban. Ezek hatalmas, nehéz gépek – ha baj történik, ott ritkán van második esély.

Kardántengely: a „néma gyilkos”

Sok baleset történik úgy, hogy eltávolítják a gépek védőburkolatát, és a szabadon forgó kardántengely közelében dolgoznak. A baj pillanatok alatt megtörténhet: elég egy lelógó kabátujj, amit a tengely elkap – és máris megtörtént a baj. Az ilyen balesetek sajnos szinte mindig súlyosak vagy végzetesek.

Ugyanez a helyzet a bálázógépekkel is: ha meghibásodáskor nem állítják le a motort és nem kapcsolják ki a hajtást, a javítás közben a gép hirtelen újraindulhat, és berántja a dolgozót.

Áramütés – rejtett veszély a magasban

A mezőgazdasági munkák során gyakran végeznek rakodást a szabadban, sokszor a magasfeszültségű vezetékek közelében. Ha egy rakodógép túl közel kerül a vezetékhez, vagy véletlenül megérinti, az akár halálos áramütéssel is járhat. A nagyfeszültségű vezeték nem játék – mindig be kell tartani a biztonságos megközelítési távolságokat!

Nélkülözhetetlen szabályok gépkezeléshez

A Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat szerint minden traktoron és önjáró gépen kötelező a biztonsági fülke vagy védőkeret. Az erőgépeknek rendelkezniük kell a használati utasításban előírt szerszámokkal, elsősegély-felszereléssel, és csak az arra kijelölt helyeken lehet személyeket szállítani – például lépcsőn TILOS!

Fontos tudnivalók:

• Mozgó gépre nem szabad fel- vagy leszállni!
• Este, sötétedés után csak bekapcsolt világítással szabad közlekedni!
• Összecsukható részeket mindig rögzíteni kell szállítás előtt!
• A munkavégzés után a gépet le kell állítani, motor le, hajtás ki, kézifék be, kulcs ki, ajtó zár!

Munkába állítás és felülvizsgálat

Mielőtt egy gépet használni kezdenének, az üzemeltető munkáltatónak írásban el kell rendelnie az úgynevezett munkavédelmi üzembe helyezést. Ezt megelőzően munkabiztonsági szempontból meg kell vizsgálni a gépet – ezt csak szakember végezheti.

A mezőgazdasági gépeket öt évente kötelező biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni – kivéve, ha jogszabály vagy a gyártó ennél gyakrabban írja elő.

Ki vezethet mezőgazdasági gépet?

Mezőgazdasági gépet csak az vezethet, aki rendelkezik a megfelelő gépkezelői jogosítvánnyal, és átesett az előírt egészségügyi, alkalmassági vizsgálatokon. Az is fontos, hogy a munkáltató csak akkor helyezhet üzembe egy gépet, ha előtte megtörtént a munkavédelmi szemle, és minden rendben van vele. Az ilyen jellegű felülvizsgálatot öt évente kötelező megismételni.

83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól – ez a rendelet tartalmazza a mezőgazdasági munkagépek kezeléséhez szükséges gépkezelői jogosítványok előírásait.