Nem elég kipipálni: ezért bukhatnak meg a cégek a munkabaleseti ellenőrzéseken

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/nem-eleg-kipipalni-ezert-bukhatnak-meg-a-cegek-a-munkabaleseti-ellenorzeseken

A munkabalesetek kivizsgálása nem adminisztratív kötelező kör – hanem jogszabályi kötelezettség és valós felelősség. 2026-ban a hatóságok már nem azt nézik, hogy van-e dokumentum, hanem azt: valóban történt-e kivizsgálás.

A tapasztalatok szerint sok vállalat még mindig csak „papíron” kezeli a baleseteket – ez viszont komoly kockázatot jelent egy ellenőrzés során. A jogszabály egyértelmű: minden munkabalesetet ki kell vizsgálni, dokumentálni kell, és bizonyos esetekben be is kell jelenteni.

A gyakorlat viszont gyakran mást mutat:

  • hiányos baleseti jegyzőkönyvek
  • sablonos, érdemi következtetés nélküli kivizsgálások
  • elmaradó intézkedési tervek
  • nincs visszakövetés

Ez az a pont, ahol a hatóság ma már „belelát” a működésbe. Egy ellenőrzés során könnyen kiderül, ha a kivizsgálás csak formalitás volt.

A legnagyobb vakfolt: a „majdnem” balesetek

A legtöbb cégnél még mindig teljesen háttérben van a near miss, vagyis a majdnem balesetek kezelése.

Pedig ezek azok az esetek, amikor:

  • nem történt sérülés,
  • de majdnem megtörtént a baj.

Ezek az események aranyat érnek, mert előre jelzik a kockázatokat. Ha ez nincs nyilvántartva, ugyanaz a hiba újra és újra megtörténik és előbb-utóbb valódi baleset lesz belőle. A hatóságok egyre inkább figyelik, hogy a cégek foglalkoznak-e ezekkel az esetekkel is.

Bejelentési kötelezettség: nem minden opcionális

Nem minden munkabalesetet kell hatóság felé jelenteni, de a súlyosabb eseteknél ez kötelező.

Tipikus hibák:

  • késve történő bejelentés
  • rossz csatornán történő ügyintézés
  • hiányos adatszolgáltatás

Egy hibás bejelentés nem csak bírságot jelenthet, hanem komoly jogi következményeket is.

A hatósági ellenőrzések fókusza egyértelműen eltolódott: nem a dokumentum meglétét vizsgálják, hanem a valós működést és folyamatokat és azt, hogy a kivizsgálásból született-e intézkedés.

Másképp fogalmazva: nem az számít, hogy kitöltötted-e a kötelező papírt, hanem hogy tanultál-e belőle.

Hogyan lehet ezt jól csinálni?

A működő rendszer nem bonyolult, de következetes:

  1. Minden esemény rögzítése (baleset + near miss)
  2. Valós kivizsgálás (okok feltárása)
  3. Intézkedések meghatározása
  4. Felelősök és határidők kijelölése
  5. Visszaellenőrzés

Miért fóliázza le a dolgozók telefonját a CATL Debrecenben?

forrás: https://www.hrportal.hu/c/miert-foliazza-le-a-dolgozok-telefonjat-a-catl-debrecenben-20260317.html

A debreceni CATL hétfőtől lefóliázta volna a dolgozók mobiltelefonjait, ám a beléptetésnél ellenállásba ütközött az intézkedés. A cég szerint ipari titkok védelméről van szó, míg kritikusai úgy vélik, a lépés a szabálytalanságok dokumentálását akadályozhatja.

A debreceni CATL hétfőn új intézkedést vezetett volna be: a dolgozók mobiltelefonjainak lefóliázását, amely azonban már a bevezetés napján ellenállásba ütközött. Az ügyről a Telex számolt be.

Fóliázott mobilokkal indult volna a hét

A lap beszámolója szerint a cég a hétvégén döntött arról, hogy hétfőtől minden dolgozó telefonját lefóliázzák, így akadályozva meg a készülékek használatát a munkaterületen. Az intézkedést Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt képviselőjelöltje is bírálta, aki szerint ezzel ellehetetlenülhet a munkahelyi szabálytalanságok dokumentálása.

A hétfő reggeli beléptetés azonban fennakadásokba ütközött: beszámolók szerint több dolgozó nem volt hajlandó elfogadni az intézkedést, ami miatt a folyamat lelassult, és végül a cég elállt a fóliázástól.

A CATL szerint ipari titkokat védenek

A CATL megkeresésre azt közölte: a mobiltelefon-használat korlátozása nem egyedi lépés, hanem globális gyakorlat a vállalatnál. Mint írták, minden üzemükben – így Európában és Debrecenben is – cél a kiemelkedő értékű szellemi tulajdon és speciális műszaki megoldások védelme.

A cég hangsúlyozta, hogy a telefonok fóliázása nem előzmény nélküli, egyes üzemrészekben már korábban is alkalmazták, és az alvállalkozókat előzetesen tájékoztatták a bevezetésről.

Politikai vita is kíséri az ügyet

Az ügy politikai visszhangot is kiváltott. Tárkányi Zsolt közösségi oldalán arról írt, hogy a dolgozók ellenállása miatt a cég végül visszalépett az intézkedéstől, és arra biztatta a munkavállalókat, hogy dokumentálják az esetleges szabálytalanságokat.

A vállalat ugyanakkor jelezte, hogy a közösségi médiában megjelent politikai értelmezésekre nem kíván reagálni. Arra nem tértek ki egyértelműen, hogy a hétfői események után végül bevezetik-e a fóliázást, illetve pontosan mi történt a beléptetés során.

Ekkor indul a munkakörülmények fejlesztését célzó pályázat második szakasza

forrás: https://www.hrportal.hu/c/ekkor-indul-a-munkakorulmenyek-fejleszteset-celzo-palyazat-masodik-szakasza-20260311.html

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében megvalósításra kerülő projekt második szakaszban március 16-ától további mintegy 1,857 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás válik elérhetővé mikro-, kis- és középvállalkozások számára.

A Projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a fővárosi- illetve vármegyei kormányhivatalok gondozásában a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg.

A 8,610 milliárd forintos európai uniós támogatás segítségével a kormány segíti a munkáltatókat a munkavédelem magasabb szintjét lehetővé tevő korszerűbb technológiák, védelmi rendszerek, munkavédelmi eszközök beszerzésében és a kapcsolódó műszaki feltételek biztosításában.

A továbbadott támogatás 2025-2026-os évekre rendelkezésre álló teljes kerete 4,500 milliárd forint, melynek 65 százaléka a négy leghátrányosabb helyzetű régióban kerül meghirdetésre. A továbbadott támogatás igényelhető minimális összege 500 ezer, maximális összege 20 millió forint lesz. Az igényelhető támogatás mértéke legfeljebb egymillió forint / fejlesztéssel érintett munkavállaló értékű. A beszerezni kívánt munkavédelmi szint emelését célzó eszközönként maximálisan kétmillió forint támogatás nyújtható – ismertette az NGM.

A projekt által nyújtott továbbadott támogatásra vonatkozó kérelmeket a vállalkozások a 2. szakaszban 2026. március 16-ától nyújthatják majd be a vármegyei kormányhivatalok részére. A fejlesztések megvalósítására rendelkezésre álló idő: a hatósági szerződés megkötésétől számított 6 hónap. A támogatás kereteit, részleteit az ügyfélszolgálatok elérhetőségeit a Kormány Foglalkoztatási portálján elérhető Hirdetmény tartalmazza.

További információk a munka.hu oldalon, valamint a vármegyei kormányhivatalok ügyfélszolgálatain érhetők el – közölte az NGM.