Akár bírság is járhat, ha nem vesszük komolyan a munkavédelmi oktatást?

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/akar-birsag-is-jarhat–ha-nem-vesszuk-komolyan-a-munkavedelmi-oktatast_-20210204.html

A munkavédelmi oktatás – valljuk be őszintén – nem tartozik a kedvenc időtöltéseink közé. Pedig annál sokkal nagyobb a tétje, hogy csupán csak egy kötelező előírás legyen. Nem csak a balesetmentes munkavégzés miatt kellene komolyan venni. Mi az, amiért még jobban figyeljünk oda a munkavédelmi oktatásnál? Mi foroghat még kockán?

Kötelező a munkavédelmi oktatás?

A munkáltató jogszabályi kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. Ennek keretében nem elegendő, ha biztonságosak a munkaeszközök, gépek, vagy megkapjuk a szükséges védőfelszerelést.

A munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Ezt az oktatást ismerhetjük munkavédelmi oktatásnak.

a kép forrása: https://www.hrportal.hu

Mikor kell(ene) munkavédelmi oktatást tartani?

Nem véletlen elírás a címben a „kell(ene)”. Az általában köztudott, hogy egy új munkatárs esetén szükség van a munkavédelmi oktatásra, bár itt is vannak téves elképzelések. Az oktatásnak ugyanis a munka megkezdését megelőzően kell megtörténnie, nem pedig azután, hogy az új kolléga már javában dolgozik. Ha belegondolunk, ebben van némi logika. Az oktatásnak pont az a célja, hogy a dolgozó megismerje, hogyan tudja majd biztonságosan végezni a feladatait.

Nem csak munkába álláskor kötelező a munkavédelmi oktatás. A törvény kimondja, hogy oktatásra van szükség a következő helyzetekben:

  • munkába álláskor,
  • munkahely vagy munkakör megváltozásakor,
  • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
  • munkaeszköz átalakításakor,
  • új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
  • új technológia bevezetésekor.

A felsorolásból láthatjuk, hogy minden esetben valami változás következik be a munkavégzéssel kapcsolatban, ami indokolttá teszi, hogy a munkavállaló megismerkedhessen az új munkafolyamatokkal, eszközökkel, környezettel, feladattal és az azokhoz kapcsolódó, a biztonságos munkavégzéshez szükséges információkkal. Hiába ismeri valaki a régi gépet és tudja biztonságosan üzemeltetni, ettől egy új gép még okozhat számára problémát. Nem csak az a fontos, hogy számára okozna-e problémát.

Hogyan dolgozzunk a munkahelyen?

Bár a munkáltató kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, nem minden rajta múlik. A munkavédelem nem csak a munkáltató kötelezettsége. A dolgozónak is oda kell figyelnie, hogy a munkáját megfelelően, a szabályokat betartva, a biztonságra ügyelve végezze.

A munkavédelmi törvény a munkavállalóknak is előír kötelezettségeket.

A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. – mondja ki a törvény.

A munkatársaknak együtt kell működniük. A „majd én borsot török az orra alá”, vagy „kit érdekel, hogy mit csinál a másik” hozzáállás a munkahelyen sem kifizetődő. A munkát úgy kell végezni, hogy ez a dolgozó saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.

Mire kell figyelnie a dolgozónak?

A törvény megad olyan eseteket, példákat, amire a dolgozónak oda kell figyelnie. Ez nem azt jelenti, hogy ami a törvényben nincs felsorolva, az nem is számít. A lényeg, hogy a munkát úgy kell végezni, hogy ez saját magunk vagy mások egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse.

  • Például a munkavállalónak a tőle elvárható módon meg kell győződnie a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a karbantartáshoz egyébként nem értő szövőnőnek kellene a szövőgépet az utolsó csavarig átnézni. Az azonban elvárható tőle, hogy ha hibát, hibás működést lát, tapasztal, akkor azt jelezze és megtegye a szükséges lépést. Ne csak némán várja, míg egy munkabaleset történik, mondván „nem az én feladatom”.
  • Fontos az eszközök rendeltetésének megfelelő használata. Így például ne a szekrény tetejéről akarjuk kicserélni az égőket, vagy leszedni az irodai függönyt, ahogy esetleg – jobb híján – otthon tennénk.
  • A dolgozó feladatai közé tartozik a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása is. Nem elég csak fél füllel hallgatni a munkavédelmi oktatást, miközben a mobilon éppen játszunk. Fontos, hogy az ismereteket később a munkavégzés során alkalmazni is kell. A megfelelő alkalmazás hiánya ugyanis nem csak balesethez vezethet, de a pénztárcánk is bánhatja.

Nem csak a munkáltató kaphat bírságot?

Valószínű nem hallottál még róla, hogy bírság nem csak a munkáltatónak járhat. Néhány éve a munkavédelmi törvény úgy rendelkezik, hogy a munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt (vagyis nem a céget), aki a szervezett munkavégzés során a törvényben meghatározott „vétségeket” követi el.

Ezek a kötelezettségszegések például a következők lehetnek:

  • A munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályok megszegése.
  • Az is ide tartozik, ha valaki eltűri, hogy a feladatkörében a szabályokat mellőzik, nem tartják be, nem hajtják végre.
  • Az sem dicsérendő, ha valaki a munkabalesetet nem jelenti be, valótlan adatot közöl, a valódi okot eltitkolja, vagy a vizsgálatot akadályozza.

A bírság összege egy-egy kötelezettségszegés esetén félmillió forintig terjedhet. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén azonban a bírság újra kiszabható.

Bár a bírság sem örömteli, ne csak azért figyeljünk magunkra, egymásra és a szabályokra, hogy megússzuk a büntetést. Sokkal fontosabb a biztonság.

Összefoglaló jelentés – Építőipari kivitelezési tevékenységek munkavédelmi célvizsgálatáról (2020. július 1. – 2020. november 30.)

Az alábbiakban, az összefoglaló jelentés részletét közöljük – a teljes beszámoló a következő címen érhető el: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=784

A munkavédelmi hatóság 2020. évi ellenőrzési irányelvei alapján az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály) által kidolgozott szempontrendszer szerint, a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok hivatalainak munkavédelmi hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó kormánytisztviselői (a továbbiakban: szakügyintézők) által került lefolytatásra „az építőipari kivitelezési tevékenységek munkavédelmi célvizsgálata” (a továbbiakban: célvizsgálat).

A vizsgálat indoka, célja

Az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzését az indokolja, hogy a hatóság nyilvántartása alapján 2019. évben volt a legmagasabb a szabálytalan munkavégzés miatt bekövetkezett súlyos és halálos munkabalesetek aránya az építőiparban (25 súlyos és 29 halálos kimenetelű építőipari munkabaleset történt). A tragédiák számának emelkedését az építőipari ágazatban bekövetkezett baleseti esetszám nagyobb emelkedése jelentette.

A dolgozók életének védelme miatti építőipari kampányt és az országos építőipari célvizsgálat célja a biztonságtudatos magatartás fejlesztése és a balesetekhez vezető szabálytalanságok visszaszorítása.

Vizsgálati eredmények, adatok

Ellenőrzött munkáltatók száma: 1 017

Ebből szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 941 (92,52%)

A célvizsgálat során a legtöbb ellenőrzés építőmesteri, szakipari munkálatokat érintett, ezt követte a magasépítés.

A vizsgált munkahelyek megoszlását az 1. számú ábra szemlélteti.

Ellenőrzéssel érintett munkavállalói létszám összesen: 5 352 fő

Szabálytalansággal érintett munkavállalók összesen: 3 458 fő (64,61%)

Ellenőrzött munkaeszközök száma összesen: 3 839 db

Szabálytalansággal érintett munkaeszközök száma: 965 db (25,13%)

Az ellenőrzések tapasztalatai

Munkavédelmi képviselő választás

Az ellenőrzések tapasztalata, hogy ott ahol a munkavállalók száma a 20 főt elérte, választottak munkavédelmi képviselőt, de meg kell említeni, hogy a munkáltatók kisebb hányadát érintette csak ez a kötelezettség, mivel a nagyobb részüknél (82%) a munkavállalói létszám húsz fő alatt volt.

A vállalkozói láncolat legfelső szintjén lévő vállalkozók jellemzően az építési tevékenység irányítását, ellenőrzését végezték illetve „szolgáltatásokat” nyújtottak a több szintű alvállalkozóknak – például: megszervezték a munkaterület őrzését, üzemeltették az emelőgépeket és az ideiglenes építési villamos hálózatokat, stb. – a munkavállalói fizikai munkát nem végeztek. A velük közvetlenül szerződő alvállalkozók ugyancsak további alvállalkozók munkáját szervezték, fogták össze egy-egy szakmaterületen (például: szerkezetépítés, épületgépészeti munkák, stb.), de legtöbbször néhány fős fizikai állományuk is végzett szakmunkákat. Nagyobb építkezéseken előfordult, hogy a segédmunkák elvégzésére külön alvállalkozók végeztek munkát, naponta változó munkafeladatokkal és létszámmal.

Koordinátor foglalkoztatása

Az ellenőrzött munkaterületek, ahol ez indokolt volt túlnyomó többségénél (94%) foglalkoztattak koordinátort, azonban kevés helyen működtek kellő hatékonysággal, sok esetben csak a nevük szerepelt a dokumentációban. A nagyobb építkezéseken előfordult, hogy a különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók egyidejű munkavégzését a generálkivitelező helyi munkairányítói koordinálták több-kevesebb sikerrel.

Biztonsági és egészségvédelmi terv

A biztonsági és egészségvédelmi terv tekintetében az ellenőrzött munkaterületek több mint felénél, ahol jellemzően szakipari munkákat végeztek, nem volt indokolt a dokumentum elkészítése. Ahol biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítése indokolt lett volna, ott 7%- ban nem készült el az építési tevékenységhez. Az elkészült biztonsági és egészségvédelmi tervek 10%-a volt hiányos, nem terjedt ki minden munkarészre, a dokumentumok 6%-a nem volt aktualizálva, csupán általánosságokat tartalmazott, azaz a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény és az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet szövegének átemelésével készültek, illetve az interneten hozzáférhető dokumentumokból voltak összeállítva.

Előzetes bejelentés a Kormányhivatalok munkavédelmi hatósága részére

Az építőipari tevékenység előzetes bejelentésének megküldését a vizsgált időszakban 54 esetben mulasztották el a munkavédelmi hatósághoz. Az építési terület elkerítése, lehatárolása már nem vezető szabálytalanság, a munkaterületek 10%-nál kellett a lekerítésre intézkedést hozni a kormánytisztviselőknek.

Munkahelyi irányítás

Az ellenőrzött munkaterületeken jellemzően volt kijelölt és helyszínen lévő munkahelyi irányító, az ellenőrzött területek 2%-ánál kellett ennek hiánya miatt intézkedni az ellenőrzések során.

Fejvédő sisak, láthatósági mellény

Megfelelő védősisakot a munkáltatók 10%-ának kivételével biztosították a munkaterületeken. Továbbra is fennálló tapasztalat volt, hogy a sisakot a munkavállalók 30%-a nem használta. Az ellenőrzések során 3 fő esetében nem volt biztosítva és 41 fő nem használta a láthatósági mellényt út-vagy közműépítési munkák során.

Kockázatértékelés

A kockázatértékelés az alapja azoknak az intézkedéseknek (pl. egyéni védőeszközök meghatározása, munkavédelmi oktatási tematika összeállítása, orvosi alkalmassági rend meghatározása), amelyek célja a munkavégzéssel összefüggő balesetek és foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek megelőzése.

Az ellenőrzés alá vont munkáltatók 21%-a nem rendelkezett az építési területre vonatkozó kockázatértékeléssel, valamint közel 10%-uk nem teljeskörűen készítette el, nem terjedt ki a ténylegesen gyakorolt összes tevékenységre.

A leesésveszély értékelése a legtöbb helyen formális, a védekezés két módján (védőkorlát és teljes testheveder kötélzettel és energiaelnyelő alrendszerrel) kívül a többi megoldást nem tartalmazta, illetve pontosan nem határozták meg, hogy a tevékenységek melyik ütemében kell azt alkalmazni, emiatt a leesés elleni védelem biztosítása egyes időszakokban (pl. zsaluzat vagy állvány építése, bontása, szerkezetépítés, nyílászárók cseréje, stb.) alkalmanként nem történt meg.

Az elkészült dokumentumoknál továbbra is gyakori hiányosság volt, hogy a munkavállalók munkahelyi kóroki tényezők (biológiai, zaj, rezgés, veszélyes anyagok/keverékek stb.) elleni védelmét nem tartalmazta.

Az alábbi 2. számú ábra mutatja, hogy a munkáltatók hogyan vették figyelembe a kockázatértékelés során az egyes munkahelyi kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységek esetén a jogszabályok által megadott szempontokat.

Még mindig előfordult, hogy a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatok becslésénél a veszélyes anyagok/keverékek kockázataira és biztonságos használatára vonatkozó korábbi, már nem hatályos R-mondatok és S-mondatok szerepeltek, az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (CLP rendelet) mellékleteiben megadott figyelmeztető H-mondatok, óvintézkedésre vonatkozó P-mondatok helyett.

Az építőipari kivitelezési tevékenységek során a munkavállalók gyakran tartósan távol végeznek munkát az otthonuktól, illetve egyre gyakoribb a külföldről áttelepült munkavállalók foglalkoztatása is, amely az ezzel kapcsolatos kockázatok értékelését és a szükséges megelőző intézkedések meghozatalát indokolja. A munkáltatók 21%-a azonban nem tért ki a kockázatértékelésében a pszichoszociális kockázatokra.

A 3. számú ábra az egyéni védőeszközök biztosításával kapcsolatos tapasztaltakat mutatja egyes veszélyes anyaggal/keverékkel végzett tevékenységek esetén.

A munkavállalók egyéni védőeszköz használatával kapcsolatos tapasztalatokat a 4. számú ábra szemlélteti.

Munkavállalók tájékoztatása, képzése

Az ellenőrzött munkáltatók többsége munkavédelmi oktatásban részesítette munkavállalóit. A munkavállalók 10%-át nem, illetve 6%-át részben tájékoztatták a munkavégzéssel összefüggő ismeretekről.

A nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató építési projekteknél, a tevékenység megkezdését megelőzően oktatásban részesítették a dolgozókat. A kisebb létszámú munkáltatók azonban erre már nem mindig fordítottak kellő figyelmet. Gyakori szabálytalanságként merült fel, hogy a munkavállalók által aláírt, a munkavédelmi oktatás tényét igazoló oktatási naplóval a munkáltatók nem rendelkeztek. Továbbá az oktatási napló nem tartalmazta a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy, vagy szervezet által összeállított, az érintett tevékenységhez készített, kellően részletes oktatási tematikát.

Jellemző volt, hogy a munkáltatók egy része évente tartotta meg az ismétlődő oktatást. Emiatt nem tájékoztatták a munkavállalókat az aktuális építési munkaterület sajátosságaiból adódó veszélyekre.

A védőeszközök használatát általában oktatták, a munkavédelmi oktatási napló kivonatos tematikája szerint, de a gyakorlatban ez nem minden esetben valósult meg, találkoztak a kormánytisztviselők például légzésvédő maszkot nem megfelelően viselő munkavállalóval.

A munkavállalók veszélyes anyagokra/keverékekre, zaj- és rezgés expozícióra, biológiai tényezőkre, kézi anyagmozgatásra is kiterjedő oktatása, tájékoztatása néha nem valósult meg. (5. számú ábra)

Összefoglalás

Továbbra is fennálló probléma, hogy kevés a motivált, szakképzett munkaerő, így a munkavédelmi előírások betartása nehézkes. Többször tapasztalható, hogy azokon a munkaterületeken, ahol minden olyan eszköz megtalálható volt, ami a biztonságos munkavégzéshez szükséges (pl.: egyéni védőeszközök), a munkavállalók ennek ellenére gyakran több időt fordítottak a szabálytalan munkavégzésre (védőeszközök használatának elmulasztása, raklapokból készült állvány, házilag „eszkábált” fa létra, stb.), minthogy felhasználták volna a rendelkezésükre álló szabályos eszközöket, anyagokat.

Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az alvállalkozók arra számítanak, hogy biztonságos munkaterületre érkeznek, műszaki védelem kiépítésére számítanak, így az egyéni védőeszköz alkalmazásának szükségességére nem készültek fel (pl.: leesés elleni egyéni védelem), ez által a hiányos vagy hiányzó kollektív vagy műszaki védelem ellenére egyéni védőeszköz viselése nélkül dolgoznak a magasban.

Általános gyakorlat, hogy a munkáltatók az állványok telepítését az erre szakosodott vállalkozókra bízzák, akik megfelelő szakismeret és tapasztalat birtokában biztonságosan kiépítik az állványt, állványrendszereket. Azonban gyakori probléma, hogy az építtető vállalkozó a már így felállított és átadott állványrendszert megbontja, (pl. anyagvételezés miatt), a korlátokat, lábdeszkákat, végzáró elemeket eltávolítja, majd ezeket nem építi vissza, így az állványok leesés elleni védelmének kialakítása hiányos, ez által balesetveszélyes.

Amennyiben nincs leesés elleni kollektív védelem, akkor egyéni védelmet biztosító védőeszközöket kellene használni, ami testhevederzetből + zuhanás gátlóból (magasság függvényében) + kötélből (Y kötél, ha szükséges!) + kikötési pontból (vezető kötél) áll. Ez a rendszer csak együttesen működik, külön-külön nem elégséges, így működésképtelen és ezt a munkáltatók egy része nem veszi tudomásul, illetve nem így működteti, alakítja ki. A tapasztalatok szerint előfordult, hogy a rögzítő kötelek túl hosszúak voltak, vagy nem alkalmaztak energia elnyelőt, illetve az öt pontos heveder helyett csak munkaövet használnak a munkavállalók.

Azokon a munkahelyeken, ahol nem megfelelően végzik el a kockázatértékelést, a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok értékelését, hiányosságok tapasztalhatók a megelőző intézkedések tekintetében is. Nem gondoskodnak a munkavállalók veszélyes anyag-, zaj-, rezgés expozíció elleni védelméről, az egyéni védőeszközök biztosításáról és ezek használatának ellenőrzéséről. Leggyakrabban a rákkeltő hatású azbeszt esetében fordult elő megfelelő védelmi képességű egyéni védőeszköz biztosításának hiánya.

A munkavédelmi oktatások gyakorta formálisnak bizonyultak, a munkavállalók az oktatás tényét aláírták, de visszakérdezés esetén nem tudták elmondani mi hangzott el az oktatáson. Az oktatásokhoz rendelkezésre álló tematikák jelentős tartalmi hiányossággal készültek, „beollózott” jogszabályokat tartalmaznak nem a konkrét munkatevékenységre irányultak.

Az egyes munkahelyi kóroki tényezők (zaj, rezgés, por, veszélyes anyagok/keverékek, kézi anyagmozgatás stb.) egészségkárosító hatásaira és a szükséges megelőző intézkedésekre nem mindig tértek ki.

A kormánytisztviselők az ellenőrzések során tájékoztatással is segítették a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt, amelynek a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére tett hatósági intézkedésekkel együtt kiemelt szerepe lehet a munkabalesetek, a fokozott expozíciós esetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésében.

Egyéb, az ellenőrzési szempontokon túli tapasztalatok

A munkavédelmi ellenőrzést végző kormánytisztviselők a szempontrendszeren túlmutató esetekben is intézkedtek.

Sor került azbesztmentesítési tevékenység ellenőrzésére is. A tapasztaltak alapján az azbeszttartalmú épület bontása, valamint azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építményből, létesítményből, szerkezetből történő eltávolítása esetén néha mellőzték a védelmi intézkedéseket. Az azbeszttartalmú anyagokkal végzett tevékenységet a többéves gyakorlattal rendelkező munkáltatók bejelentették, munkatervet készítettek és elvégeztették a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokat, rendelkeztek kockázatértékeléssel. Ezek a munkáltatók biztosították a szükséges egyéni védőeszközöket (egyszer használatos védőruházat, légzésvédő eszköz, védőszemüveg, védőkesztyű leesés elleni egyéni védőeszköz).

Mindig akadnak viszont olyan munkáltatók – jellemzően egyéni vállalkozók – akik nincsenek tisztában az azbesztmentesítés szabályaival. A tetőfedő-ács vállalkozók a tetőfelújítás során a bontást is elvégezték. Legtöbbször nem tették meg a jogszabály szerinti bejelentést, a munkavállalók nem rendelkeztek érvényes munkaköri orvosi alkalmassági véleménnyel. A kockázatértékelésük általános, az azbesztmentesítésre nem tért ki, az oktatási tematika és a megtartott oktatás sem tartalmazta az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket. Pozitívum ugyanakkor, hogy a veszélyes hulladéknak minősülő bontott palát külön kezelték, elszállították a veszélyes hulladék lerakóba.

A SARS-CoV-2 vírus által okozott COVID-19 munkahelyen történő megelőzése érdekében tett munkáltatói intézkedések igen változatos képet mutattak ország szerte. A kormánytisztviselők a célvizsgálat során vizsgálták a személyi higiénével összefüggő munkavédelmi követelmények teljesülését is, úgymint kézmosás és kézfertőtlenítés tárgyi feltételeinek munkáltatói biztosítását, a járvánnyal összefüggésben a munkáltató meghatározott-e a munkavállalókra vonatkozóan magatartási szabályokat és azokról munkavédelmi kiegészítő oktatás keretében tájékoztatta-e a munkavállalókat.

Van olyan megye, ahol inkább negatív tapasztalatokról számoltak be a kormánytisztviselők. A szervezési intézkedéseket nehezen vagy egyáltalán nem tudták betartatni a munkáltatók, egyes munkavállalók hozzáállása miatt.

Nagyobb volumenű építkezéseknél testhőmérséklet ellenőrzés után engedték be a dolgozókat a munkaterületre. A portaszolgálat mellett kiépített beléptető rendszer mellett helyezték el a kézfertőtlenítőt, a mobil illemhelyeknél kialakított kézmosó virucid hatású kézfertőtlenítőszer adagolóval lett ellátva. Továbbá írásban meghatározták a megelőzési szabályokat (fizikai távolságtartás, személyi higiénés szabályok, hagyományos üdvözlési formák kerülése stb.), melyek a munkaterületen kifüggesztésre is kerültek. Több esetben az ezzel összefüggő munkavédelmi oktatás is dokumentált volt. Általános, kötelező maszkviselést nem írtak elő a fizikai munkát végző munkavállalók részére.

Célvizsgálat fogadtatása

Az ellenőrzött munkáltatók többsége már tudomással rendelkezett a célvizsgálat keretében várható ellenőrzésekről.

Nagyobb építési munkaterületen, ahol fővállalkozó felelőssége a munka irányítása, ott szívesen látták a szabálytalanságokat feltáró munkavédelmi hatóságot, több esetben tanácsadásra is sor került kérésükre. A fővállalkozó érdeke is a szabályos körülmények között végzett kivitelezői munka.

Ahol az alvállalkozó van kizárólag a munkaterületen, már nem annyira kívánatos az ellenőrzés és a hatósági jelenlét, sok szabálytalanságot bevállalnak az olcsóbb munkavégzés vagy a határidők teljesítése érdekében.

Pozitív tapasztalat volt, hogy a munkavédelmi ellenőrzéseket, illetve intézkedéseket követően a munkáltatók írásban – esetenként fényképpel is alátámasztva – tájékoztatták a munkavédelmi hatóságot arról, hogyan és milyen formában szüntették meg a szabálytalanságokat. Több esetben, még a hatósági ellenőrzéskor pótolták a hiányosságaikat. Az ellenőrzések során kirívó esemény nem történt.

Az összefoglaló jelentés részeként még közzé tettek egy példatárat is, ami tartalmazza a jogsértések jellemző formáit, a feltárt súlyos veszélyeztetés eseteit és okait. Ez a példatár szintén megtalálható az összefoglaló jelentés címén (http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=784).

Munkabaleset vagy üzemi baleset: melyik mit jelent?

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/munkabaleset-vagy-uzemi-baleset_-melyik-mit-jelent_-20200827.html

A munkahelyen, a munkával kapcsolatban, munkába menet, vagy munkából hazafelé előfordulhatnak balesetek. Ezek minden esetben munkabalesetnek minősülnek? Mit jelent a munkabaleset és mit az üzemi baleset? A kettő ugyanazt takarja?

Mit tekintünk balesetnek?

Ahhoz, hogy pontosan megérthessük, hogy mi a munkabaleset és az üzemi baleset, nem árt tisztázni, hogy mi pontosan a baleset.

Bár gondolhatnánk, hogy ezt mindannyian tudjuk, mégis fontos jobban utánanézni.

A baleset munkavédelmi meghatározása

A munkavédelemről szóló törvény azt mondja, hogy

„Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.”

Mi a munkabaleset?

A munkavédelmi törvény nem csak a baleset, de a munkabaleset meghatározását is megadja.

„Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.”

A munkabaleset esetén lényegesek a következők:

  • A szervezetet érő egyszeri külső hatás. Vagyis ez nem lehet valamilyen folyamatosan megvalósuló dolog, ami hosszú idő után mutatkozik meg egészségkárosodás formájában.
  • A sérült akaratától függetlenül következik be.
  • Hirtelen vagy rövid időn belül történik.
  • Valamilyen egészségkárosodást vagy halált okoz.
  • Szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történik, vagyis nem a hétvégi kertben, háztartásban vagy a családi építkezésnél.
  • A bekövetkezés helye, ideje önmagában nem mérvadó.
  • Nincs jelentősége annak, hogy a sérült milyen módon járult hozzá a balesethez. A munkáltató esetleges kártérítési felelősségénél ennek már lehet jelentősége, azonban önmagban az, hogy a baleset munkabaleset lesz-e, ettől független. A munkabalesetek miatti munkáltatói felelősség kérdése egy külön téma, amit egy későbbi cikkben nézünk majd meg részletesen.

Baleset a munkavégzéssel összefüggésben

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó alábbi tevékenységek során éri:

  • közlekedés,
  • anyagvételezés,
  • anyagmozgatás,
  • tisztálkodás,
  • szervezett üzemi étkeztetés,
  • foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,
  • a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele.

Vagyis munkabaleset lesz, ha a titkárnő a céges levelek feladása miatt a postára menet eltöri a lábát, a szakács ujjára rácsapódik a konyhai hűtőkamra ajtaja, a munkás a gyári mosdóban elcsúszik vagy a dolgozó a céges étkezdében leforrázza magát.

Munkabaleset lesz-e a közlekedés során bekövetkező baleset?

Ez minden esetben a körülményektől függ. Ha a dolgozó a munkája miatt utazott, akkor lehet szó munkabalesetről. Például az anyagbeszerző munkatársat ért baleset munkabaleset lesz, ha éppen a munkáját végezte, és azért utazott. Munkabalesetnek minősül a közlekedési baleset, ha az üzletkötővel történik, miközben munkavégzés miatt úton van. De a fenti titkárnős példa is ide tartozik.

Munkabaleset munkába menet?

Bár sokan gondolják, hogy az is munkabaleset, ha munkába menet vagy munkából jövet ér bennünket valamilyen sérülés, ez azonban nem így van.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek, vagyis munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről hazafelé menet éri.

Van azonban egy kivétel!

Munkabaleset lesz a munkába járás közben bekövetkező baleset, ha az a munkáltató járművével történt, legyen az a munkáltató tulajdona, a munkáltató által bérelt vagy általa biztosított közlekedési eszköz. Például a munkáltató buszjáratot biztosít a gyári dolgozóknak a bejáráshoz, és a munkavállaló az utazás közben szenved sérülést.

Mi az üzemi baleset?

A munkabalesettől eltérő fogalom az üzemi baleset. Természetesen nem teljesen különböző. Részben fedik egymást, de más célt szolgálnak. Míg a munkabaleset a munkavédelem körében szabályozza a munkával kapcsolatos baleseteket, sérüléseket, addig az üzemi baleset a társadalombiztosítási jog által használt fogalom. Célja annak meghatározása, hogy milyen munkához kapcsolódó balesetek esetén jogosult valaki baleseti ellátásra. Üzemi baleset esetén ugyanis a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

Üzemi baleset az a baleset, amely a foglalkozás körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben következik be.

Üzeminek minősül az a baleset is, amely a munkába menet vagy onnan hazautazáskor történik. Ezt a törvény úti balesetnek nevezi. Az ekkor bekövetkező baleset tehát nem lesz munkabaleset, de üzemi baleset lehet. Persze ez sem minden esetben.

Mikor nem lesz üzemi baleset a baleset, habár elsőre annak tűnhet?

Nem lesz üzemi baleset a baleset a következő esetekben:

  • Részben vagy egészben a balesetet szenvedett személy alkoholos vagy kábítószeres állapota miatt következett be. Például a céges vacsorán kissé felöntve a garatra, hazafelé alkoholos állapotban vezettük a céges autót, miközben balesetet szenvedtünk.
  • Munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt. Például a műszak utáni maszekolás közben esett a lábunkra a több kilós szerszám és eltörte a lábujjunkat.
  • Munkába menet vagy munkából jövet ugyan, de indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Például munkából hazafelé beugrottunk az anyóshoz, és ekkor történt a baleset.

Még egy fontos kivétel az üzemi baleset esetén

Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.