Címke: tűzvédelem

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4127-tuzallosagi-vizsgalattal-kapcsolatos-szabvanyok-magyarul

Az MSZT 2024 márciusában kettő tűzállósági vizsgálattal és osztályba sorolással kapcsolatos szabványt jelentetett meg magyar nyelven európai uniós pályázati forrásból. Ezekre hívjuk fel a figyelmet.

MSZ EN 1366-1:2014+A1:2020 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 1. rész: Légcsatornák

Ez az európai szabvány részletesen leír egy módszert a függőleges és vízszintes légcsatornák tűzállóságának megállapítására, beleértve a vizsgált légcsatornák szerves részét jelentő revíziós paneleket is. Az MSZ EN 1363-1-gyel összhangban alkalmazott vizsgálat légcsatornán kívüli (A típusú légcsatorna) és belüli (B típusú légcsatorna) tűzhatásnak kitett légcsatornák viselkedésével foglalkozik.

A vizsgálat célja annak mérése, hogy egy légkezelő rendszer részét képező reprezentatív légcsatorna-szerkezet/légcsatornarendszer képes-e ellenállni a tűz egyik tűzszakaszról egy másik tűzszakaszra való átterjedésének a légcsatornán belüli vagy azon kívüli tűzhatás esetén. Alkalmazható függőleges és vízszintes, ágvezetékekkel vagy anélkül kialakított légcsatornákra, figyelembe véve a légcsatorna-illesztéseket és -nyílásokat, valamint a függesztőszerkezeteket és az áttörési pontokat.

 MSZ EN 13501-4:2016 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 4. rész: A hő- és füstelvezető/füstgátló rendszerek komponenseinek osztályba sorolása tűzállósági vizsgálati eredményeik felhasználásával

Ez az európai szabvány egy harmonizált eljárást határoz meg a hő- és füstelvezető/füstgátló rendszerek elemeit képező építési termékek tűzállóság szerinti osztályba sorolásához, amely a releváns vizsgálati módszerek és a vonatkozó alkalmazási terület eljárásai alapján.

Ezt az európai szabványt az Európai Bizottság építési termékekről szóló rendeletében (CPR) (305/2011/EU) közölt második alapvető követelmény alátámasztására dolgozták ki, melyet a 2. sz. értelmező dokumentum („Tűzbiztonság”, OJ C62 Vol. 37) ismertet részletesen.

Ez az európai szabvány azt biztosítja, hogy a kapcsolódó követelményeket azonos módon értelmezzék. Értelmezi az építési termékek/elemek különféle csoportjaira vonatkozó működési követelményeket, és elmagyarázza az egyes termékek/elemek vizsgálati eredményein és/vagy kiterjesztett alkalmazási eredményein alapuló osztályba sorolási módszert.

 Az MSZ EN 13501 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása szabványsorozat alapvető fontosságú a tűzbiztonság területén, szorosan kapcsolódik az építési termékek harmonizált termékszabványaihoz és a hazai tűzvédelmi szabályozáshoz. Ennek megfelelően a hat részből álló sorozat 1., 4. és 5. részének elkészült a magyar nyelvű változata, míg a 6. rész, módosításokat is tartalmazó korszerűsített változatának (MSZ EN 13501-6:2018+A1:2023) 2024. április 1-jén jelenik meg a magyar nyelvű változata. 

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4093-napelemes-rendszerek-–-mitol-egnek-a-modulok

A legtöbb a napelem a családi házak tetőszerkezetére kerül. Mekkorák ezek az elemek? Milyen súly terheli a tetőt? Mitől égnek a napelemes modulok? Mire kell számítani a tűzoltóknak tűz esetén? Melyek a tűzvizsgálatok fő megállapításai?

Mekkora egy napelemes rendszer súlya?

A napelem rendszer leglátványosabb és legnehezebb elemei a modulok. Ezek a napsugárzás energiáját feszültséggé alakítják, majd ezt a feszültséget továbbítják az inverter felé. Ezek a panelek a tetőhéjazat közelében vannak felfüggesztve panelenként kb. 3 kg-nyi acélszerkezet tartja a 17–20 kg közötti napelem modulokat, amelyek átlag 1,7 négyzetméteresek. 

Tíz–tizenhat panel esetén kb. 170–360 kg terheléssel kell számolni. Tűzterjedési szempontból fontos tényező, hogy a tetőszerkezet égésekor a lángok rejtve és gyorsan terjednek a panel alatt, miközben maga a panel is részt vesz az égésben, illetve önmagában is képes tüzet okozni.

Mitől égnek a modulok?

A fotovoltaikus rendszerek speciális elektromos rendszerek, amelyeknek a különféle alkatrészei polimertartalmuk miatt gyúlékonyak. A kristályos üvegfilm vastagrétegű modulokban (c-Si) a polimerek aránya 5–10%. Ez körülbelül 600–1200 g/m².

A tömeget főleg a beágyazó anyag (EVA beágyazó fólia) és a hátlap (PET / PVF) adja, de nem feledkezhetünk meg különféle ragasztó- és tömítőanyagokról, valamint szigetelőanyagokról, amelyeket a csatlakozódobozokba, csatlakozókábelekbe és csatlakozókba szerelnek be.

50 m²-es feltételezett modulfelület esetén (kb. 38 szabványos modul, kb. 9 kWp) akár 60 kg polimer is lehet csak a modulokban. A vezetékekben, csatlakozódobozokban vagy inverterekben van még néhány kg-nyi. Ezek a polimerek általában nagy mennyiségű hőt termelnek az égés során. A polietilén (PE) kicsit több hőt termel, mint a fűtőolaj (PE: 46 MJ / kg> fűtőolaj: 43 MJ / kg).

A 60 kg polimer égése 2 760 MJ hőt termel, ami olyan, mintha 64 kg fűtőolajat vagy 81 m³ földgázt égetnénk el.

A tűzvizsgálatok fő megállapítása, hogy

• a PV modulok technológiájuktól és kialakításuktól függetlenül gyúlékonyak, és teljes tűz esetén önállóan tovább éghetnek;
• az égő anyagok (fólia, olvadt üveg) néhány percen belül lecsepeghetnek;
• az igénybevételtől függően az üvegtáblák néhány perc múlva összetörhetnek;
• alacsonyabb polimertartalmuk miatt az üveg-üveg modulok kevesebb égéshőt és füstgázt fejlesztenek.

Mit tehet a tűzoltásvezető?

Az égő napelem modulok hője nagyrészt felfelé a szabadba áramlik, de a vizsgálatok szerint, minél kisebb a napelem modul és a tetőfelület közötti távolság, vagyis a légrés, annál nagyobb „kéményhatással” kell számolni. Vagyis

• nagyobb lesz a tetőn lévő sérült terület hossza, és
• a tetőben befelé a hőmérséklet emelkedése is nő, tehát befelé is intenzívebb tűzterjedéssel kell számolni. 

A tűzoltóknak ezekre a körülményekre és adottságokra felkészülve kell a beavatkozást megkezdeni egyrészt a tetőfelületen a felfelé és az oldalirányú terjedés megakadályozására koncentrálva, másrészt a padlástérből, ha lehetséges.