Terv a tűzmegelőzés totális szétverésére

forrás: https://www.langlovagok.hu/13491/terv-a-tuzmegelozes-totalis-szetveresere/

A katasztrófavédelemtől jórészt még a tűzvédelmi hatósági jogkört is elvennék.

A belügyminiszter és az igazságügyi miniszter előterjesztésében májusban a kormány részére elkészült a katasztrófavédelem átalakításának terve. A Lánglovagok.hu információi szerint először úgy igazítanák a jogszabályokat, hogy a jövőben a törvénymódosítás nélkül a kormány önállóan tudja a hatósági hatásköröket az államigazgatási szervek között telepíteni.

Kiüresítik a katasztrófavédelmet

A katasztrófavédelmi szerveknél szeptember 1-jétől a következő hatáskörök maradnának:

  • nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos ügyek;
  • tűzvizsgálat azzal, hogy ha a hatósági bizonyítvány kiállításán felül további tűzvédelmi hatósági eljárás szükséges (pl.  tűzvédelmi bírság kivetése) akkor már a hatáskört újonnan gyakorló szerv jár el,
  • a létesítményi tűzoltóság létrehozásával, felszerelésével kapcsolatos hatósági hatáskörök, mivel a létesítményi tűzoltóság az állami és önkéntes tűzoltósággal együtt látja el egyes települések védelmét és felszereltségük, állományuk létszáma befolyásolja az állami tűzoltóság szervezési lépéseit;
  • a kéményseprő-ipari szolgáltatással összefüggő hatósági ügyek;
  • veszélyesáru-szállítás ellenőrzése és az ahhoz kapcsolódó bírságolási jogkör;
  • a nemzeti és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölésével, a kijelölés megszüntetésével és a nyilvántartással, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági jogkör.

A „humánerőforrás folyamatos biztosítása érdekében” a hivatásos állomány beleegyezés nélküli, két év időtartamra történő vezénylésének lehetőségét akarják megteremteni. Az előterjesztésben célszerűnek tartják annak lehetővé tételét, hogy az érintett választhassa a kormánytisztviselői jogviszonyt is, ebben az esetben juttatásairól úgy lenne szükséges rendelkezni, hogy az álláshely folyamatos betöltése esetén a juttatások (különböző pótlékokkal együtt számított illetménye, szabadságos napjai száma, betegszabadság lehetősége) nem változnak.

Néma csend

Az ügyben többször kerestük a Belügyminisztériumot, az Igazságügyi Minisztériumot és a Miniszterelnökséget is, ám teljes hallgatásba burkolóztak. Annak fényében érthető is, hogy az előterjesztés szerint a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón sem, tárcaközleményben sem és tárca által szervezett sajtótájékoztatón sem kommunikálnák az átalakítást.

Október 1-től változnak a tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatósági jogkörök

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4196-oktober-1-tol-valtoznak-a-tuzvedelmi-es-katasztrofavedelmi-hatosagi-jogkorok

A Magyar Közlöny idei 66. számában június 18-án megjelent a katasztrófavédelem hatósági feladatait érintő 2024. évi XXIX. törvény. Ebben az állam működését érintő egyes törvények módosításáról rendelkeznek, amelyben több a katasztrófavédelem feladatait érintő hatáskör áthelyezésről döntenek. Ennek alapján október 1-től a kormányhivatalokhoz kerülhetnek át hatósági jogkörök.

A fő hatósági feladatokat érintő jogszabályok

  • A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
  • A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása.
  • A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása
  • A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
  • A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
  • A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
  • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
  • A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
  • A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

E szerint  hivatásos katasztrófavédelmi szervtől kormányzati igazgatási szervhez 2024. október 1-jén kerül át hatósági hatáskör. Ezek a hatáskörök

  • a tűzvédelmi,
  • iparbiztonsági,
  • vízvédelmi és
  • vízügyi hatósági hatáskör.

A „hivatásos katasztrófavédelmi szerv” szövegrész helyébe mindenütt a „Kormány rendeletében kijelölt hatóság” szerepel. Ezért a konkrét jogkörök a kormányrendeletben jelennek meg a későbbiekben.

Személyi kérdések

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása bevezeti a hatósági vezénylés fogalmát, amely határozott időtartamú és a hatósági hatáskört telepítő törvény vagy kormányrendelet hatálybalépésének napjával, azaz október 1-el indul és legfeljebb 2 év lehet.

  • A hatósági vezényléshez nem szükséges a hivatásos állomány tagjának beleegyezése.
  • A hatósági vezénylés helyett a hivatásos állomány tagja hozzájárulhat szolgálati viszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakításához, vagy kérheti szolgálati viszonyának megszüntetését.
  • A hivatásos állomány tagja részére a hatósági vezénylés időtartama alatt olyan szolgálatteljesítési helyet biztosít, amelynek eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől nem haladja meg irányonként a másfél órát, tíz éven aluli gyermeket nevelőnél az egy órát, kivéve, nyilatkozatával vállalja a hosszabb utazási időt.
  • Ha ez nem biztosítható, és a hivatásos állomány tagja nem vállalja a hosszabb utazási időt, akkor a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

A minisztériumok közötti egyedi ügyekben a  miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója dönt.

A törvény vonatkozó szövege:

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/b931ca6ba16771c8fd7b04d1ec570d36674c3a58/megtekintes

Magánszálláshelyek: hol nem kötelező tűzvédelmi szabályzat készítése?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4201-maganszallashelyek-hol-nem-kotelezo-tuzvedelmi-szabalyzat-keszitese

Sorozatunkban az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény tűzvédelemre gyakorolt hatásait próbáljuk összegezni. Egyik ilyen hatás a törvény 18. pontjában szereplő „A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása”. Látszólag nem sok köze van a tűzvédelemhez, de a tűzvédelmi szakembereket a Tűzvédelmi Szabályzat készítése kapcsán érinti.

Mint ismeretes, az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggően 2024. január 1-től módosult „A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény”.

E szerint:

nem kötelező tűzvédelmi szabályzatot készíteni: (19.§ (1) bekezdés a, b, c pontja)

  • ha ötvennél kevesebb munkavállalót alkalmaznak;
  • ha a legnagyobb helyiségük befogadóképessége kisebb 50 főnél;
  • a 10 főnél kisebb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

Az említett, az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 18. pontja módosítja a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-a 39. pontját. Ez a módosítás tulajdonképpen a fogalom kiterjesztését jelenti, amennyiben magánszálláshelynek ismeri el az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületet is.  

A jogszabály eredeti szövegében kövér betűkkel jelöltük a változást.

Eszerint A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép”: (E törvény alkalmazásában:)

  • „39. magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás, üdülő vagy emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc darab, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat darab,”

Vagyis lakás, üdülő vagy emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületben akkor is, ha magánszemély vagy egyéni vállalkozó üzemelteti 10 fő befogadóképesség felett kötelező tűzvédelmi szabályzatot készíteni!  A tűzvédelmi törvény hatálya pedig nemcsak a magyar állampolgárokra, hanem a Magyarország területén tartózkodó a magánszemélyekre és jogi személyekre is kiterjed.

Mindez a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozik, mivel az a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának alapvető követelményeire terjed ki.