Tűznek ellenálló épületek és a fenntarthatósági célok
Tűznek ellenálló épületek és a fenntarthatósági célok – Akkor biztonságos, ha ki tudunk belőle menekülni?
A nagy nemzetközi célokat mindig távolinak érezzük. Pláne, ha az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Bizottsága ilyen mondatokat ír: „A fejlődés, a fejlesztések, akkor megfelelőek, ha a jelen kor igényeinek a kielégítése mellett, figyelemmel vannak arra, hogy ne sodorják veszélybe a jövő generációit.” Pedig ennek a mondatnak a tűzvédelemre is jelentős hatása van.
Energiahatékonyság és építési anyagok éghetősége
Talán mindenki halott már az ENSZ által elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszerről és a célokról. A 17 célból 9-re közvetlen hatással vannak az épületeink és az építési tevékenység.
A jelenlegi egyik legnagyobb globális veszélyt az átlaghőmérséklet emelkedés okozta környezeti és éghajlat változási problémák jelentik. Ezek kiváltó okainak minimalizálása érdekében világviszonylatban klíma-és környezetvédelmi intézkedéseket hoznak, különös tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásában (pl. szén-dioxid, freon). A klímakutatók 97%-a egyetért abban, hogy a globális felmelegedés nagy részét emberi tevékenység okozza, amelyért döntő mértékben a fosszilis tüzelőanyagok elégetése a felelős. Ebben a folyamatban az épületek tűzbiztonsága több szempontból is a környezet- és tűzvédelmi szervezetek figyelmének fókuszába került.
- Egyrészt a tűz és annak negatív következményei jelentős környezeti és társadalmi károkat okozhatnak, sőt növelhetik az indokolatlan erőforrás és nyersanyag felhasználást is. Ezek nem egyeztetetők össze a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer célkitűzéseivel.
- Másrészt a klímavédelmi célok elérése, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése érdekében az utóbbi évtizedekben a fókusz az épületek energiahatékonyságára helyeződött. Ugyanakkor ebben a folyamatban nem vizsgáltak meg számos olyan szempontot, melyek jelentős kockázatot hordozhatnak. Ilyen kockázatot jelenthet, hogy az építésnél, a technológiákban, berendezési- és használati tárgyakban jelentősen megnövekedett az éghető, szintetikus termékek, anyagok használata a tradicionális nem éghető, vagy természetes éghető termék és anyaghasználattal szemben.
Biztonság kontra fenntarthatóság
A FIRE SAFE EUROPE tűzvédelmi szervezet kampányai rávilágítanak arra, hogy az EU területén bekövetkező évi több mint 2 Millió tűzeset mellett nem lehet elmenni tettek nélkül. Itt két eltérő szemléletmódról beszélhetünk:
- Az egyik szerint épület „biztonságos” ha „tervezetten” talpig ég is, amennyiben számított módon ki tudnak belőle menekülni a bent lévő emberek. Ez semmi esetre sem nevezhető fenntarthatónak.
- Fenntarthatósági szempontból a fő kérdés, hogy egy épület milyen módon képes ellenállni a tűznek.
Ezért a szervezet fő üzenete:
A tűzbiztonság a fenntarthatóság része, kezdeményezik az EU döntéshozóknál, szabályozás során a tűzbiztonság és fenntarthatóság kapcsolatának a figyelembevételét. Ennek érdekében az épületek fenntarthatósági minősítési rendszereiben a tűzbiztonságnak is meg kell jelennie.
A tűznek ellenálló (fire resilience) épületek elősegítik a zöld, fenntartható, rugalmas, biztonságos és innovatív városok fejlesztését. A tűzbiztonságnak és a fenntarthatóságnak nem szabad ütközniük, mindkettő közös cél.
A fenntartható épületnek nem csak környezetvédelmi fenntarthatóságot, hanem a gazdaságilag és társadalmilag fenntartható jövőt is biztosítani kell. Ennek részeként figyelembe kellene venni (jelenleg nem veszik figyelembe), hogy a tűz, mint kockázat semmissé teheti a „zöld” építkezés előnyeit.
Tűz és hatásai
Az Európai Unióban
- naponta 5000 tűzeset következik be
- évente 4 ezer ember hal meg,
- 70 000 ember kerül kórházba tűz okozta súlyos sérülések miatt.
- A tűzkárok évente 126 milliárd euró összeget emésztenek fel. Ez az európai országok GDP-ének 1%-át teszi ki.
Ideje mérlegelni, hogy milyen negatív hatási vannak a tűzeseteknek és ezek, hogy függenek össze a fenntarthatósági célokkal és a társadalmi, gazdasági érdekekkel? Egy építési tevékenységet nem lehet csak az építtető gazdasági szemszögéből megítélni, közben, majd ha leég, fizet a biztosító alapon eljárni, mert az ilyen károknak és szennyezéseknek mindig vannak társadalmat érintő kapcsolódási is.
Az egyik ilyen minden esetben fellépő negatív hatás a tűz során környezetbe kerülő anyagok szennyező és káros hatása. Az ábrán láthatjuk, hogy egy épület életciklusra vetített karbon lábnyoma mennyivel emelkedik meg tűzeset hatására.
Természetesen ebben a kimutatásban nincsenek benne az egyéb környezetet szennyező veszélyes és toxikus anyagok.
A tűz legjellemzőbb negatív hatásai a fenntarthatóságra:
- Környezetszennyezés mértéke
- Veszélyes, toxikus anyagok környezetbe jutása
- Nagy mennyiségű CO2 környezetbe jutása
- Levegő szennyezés
- Talaj szennyezés
- Vizek szennyezése
- Oltás, beavatkozás erőforrás igényei és az elhasznált oltóvíz mennyisége
- Károsult épület kezelése
- Veszélyes hulladék keletkezése
- Bontás és bontási hulladék kezelés
- Ártalmatlanítás
- Újjáépítés – a megvalósítás ökológiai lábnyoma valamint az újbóli nyersanyagigény többlet erőforrás használatot eredményez
- Infrastruktúra kiesés
- Gazdasági károk
- Értékek elvesztése (pl. muzeális)
- Pótolhatatlan veszteségek (pl. emberélet)
- Hosszú távú helyrehozhatatlan veszteségek (környezeti károk)
- Emberek sérülése, kezelése
Ha az egyes területeket végiggondoljuk, láthatóvá válik, hogy egy tűzesetnek mindig nagy a társadalomra gyakorolt negatív hatása, miközben a szennyező fizessen elv ebben az esetben megvalósíthatatlan. A tűz nagyságától függően ez a hatás lehet lokális, de akár globális is pl. egy erdőtűz kapcsán. Ezért sem lehet figyelmen kívül hagyni a tűzeseteket akkor, amikor a Fenntarthatósági Célok elérésének és biztosításának a lehetőségeiről beszélünk, igazítjuk hozzájuk a jogi környezetet vagy az ösztönző rendszereket.
Lestyán Mária
ROCKWOOL Hungary Kft.