Habbal oltás a kézi tűzoltó készülékekkel – Hogyan cseréljük flourmentesre?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4001-habbal-oltas-a-kezi-tuzolto-keszulekekkel-%E2%80%93-hogyan-csereljuk-flourmentesre

A PFOS/PFOA tartalmú tűzoltó habképzőanyagok korlátozása miatt egyre többször fel kell tenni a kérdést a tervezőnek, vállalati tűzvédelmi szakembernek mi legyen helyette? A flourtartalmú habbal töltött tűzoltó készülékek lecserélhetők flourmentes habot tartalmazókra, de lehet más alternatívákat is keresni. Mi jöhet szóba?


B tűzosztályban a legjobb

A B tűzosztályba tartozó tüzek oltásában a habbaloltás az egyik leghatékonyabb és főként legkevesebb járulékos szennyezéssel járó tűzvédelmi megoldás a tűzoltó készülékek választékában. Azonban a különböző fluorozott felületaktív anyagok ipari alkalmazásának tilalma ezt a felhasználói területet is érinteni fogja. Az eddig forgalmazott filmképző habanyag tartalmú habbaloltó készülékek fluorvegyület tartalmuk miatt tiltó listára kerülnek. Környezetvédelmi és egészségügyi okok miatt használatuk, készenlétben tartásuk hamarosan véget ér. Mik a kilátások ezek helyettesítésére?

Habbal oltót – habbal oltóra

A legegyszerűbb megoldás, ha a jelenlegi a PFOS/PFOA tartalmú tűzoltó habképzőanyagokat tartalmazó tűzoltó készülékeket fokozatosan flourmentes habot tartalmazókra cseréljük. Ennél két szempontot kell figyelembe vennünk:

  1. Csak erre minősített új készülékre vagy átalakítással minősített régi készülékre cserélhetjük.
  2. Figyelembe kell vennünk, hogy a régi és az új habok oltási hatásmechanizmusa eltérő.

Az eltérő hatásmechanizmus azt jelenti, hogy a régi készülékekben lévő flourozott hab filmképzős tulajdonságú, az új, környezetbarát flourmentes habok nem filmképzők.

  • Vagyis a mai habbaloltó készülékek a fluortenzidek filmképző tulajdonságának köszönhetik rendkívül hatékony „B” osztályú anyagokkal szembeni az oltóképességüket. Ezeknél készülékeknél nincs látványos habfejlesztés, hanem inkább 2-6 közötti habkiadósságú folyadék vagy habos permet keletkezik. A filmképzés biztosítja azt a gőzzáró képességet, amely alkalmassá teszi a tűzoltó készülékeket akár 233B méretű tüzek oltására is.
  • A jelenleg kapható fluormentes (FF) habkoncentrátumok nem rendelkeznek filmképző képességgel. Oltóképességük inkább a hab jelenlétén és tartós habtakaró kialakításán alapszik. Emiatt az ilyen tűzoltókészülék korlátozott oltóanyag mennyisége (6-9 liter) valószínűleg nem elegendő a fluortenzid alapú vizes filmképző habokkal azonos oltásteljesítmény elérésére. Ezért érdemes több készüléket választani.

Habbal oltó tűzoltó készüléket másra

Ez is egy lehetőség, ha a kockázatértékelés nem ír elő kifejezetten habbal oltó készülékeket az A + B tűzosztályhoz.

Az alternatív megoldások:

  • Sok irodában és üzlethelyiségben például gyakran csak A tűzosztályú anyagok vannak. Normál tűzveszély esetén itt megfelelőek a vízbázisú hatékony sóoldatú tűzoltó készülékek. Ezek oltóanyaga fluormentes, környezetbarát, biológiailag lebomló és hatékony. Még az olvadó műanyag tárgyakat is megbízhatóan oltja el, de csak az A osztályú tüzeket fedi le.
  • Az érzékeny területeken a B osztályú tüzek esetén CO2 tűzoltó készülék is alkalmas lehet. Ez az oltóanyag fluormentes, fagyálló és szinte oltóanyag maradék nélküli oltást biztosít. Ez azonban csak a B tűzvédelmi osztályra vonatkozik és csak beltéri használat esetén! Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a CO2 hátránya az elektronikai berendezések oltása esetén a kiáramló gáz és szárazjég okozta fagyásos hősokk és az azt követő páralecsapódás által kiváltott zárlat, amely az erre érzékeny elektronikai eszközök károsodásához vezethet. Az ’A’ osztályú tüzek CO2 oltásakor fennáll a visszagyulladás lehetősége, ezért erre a célra CO2 oltó nem alkalmas.
  • Bár az ABC porral oltó készülékek fluormentesek, de inkább kültéri területekre, nagy légterű helyiségekbe, garázsokra, vegyiparba stb. ajánlhatók, mivel az oltás után erős por szennyeződést hagynak maguk után. Beltéren, különösen precíziós gépi berendezéseknél, nemkívánatos másodlagos károkat okozhatnak.

Hol kell, hol nem kell tűzvédelmi szakembert alkalmazni?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/3989-hol-kell-hol-nem-kell-tuzvedelmi-szakembert-alkalmazni

Az állam működésének egyszerűsítéséről szóló rendelettervezet jelentősen szűkítené a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek körét, ez pedig kihat a tűzvédelmi szakemberek alkalmazási kötelezettségére is. Milyen hatással lehet mindez a tűzvédelmi szakemberek alkalmazására? Mi olvasható ki a tervezetből? Mi változhat?

Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezet 14. pontja „A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása”-ról szóló 23. §. tervezet szövege szerint:

A jogszabálytervezet szerint általános tűzvédelmi szabályzatot ad ki a Belügyminisztérium,

  • az ötven munkavállaló feletti vállalkozások és
  • a 10 főnél nagyobb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

Ebből következően ezeknél a vállalkozásoknál alkalomszerűen sem kell tűzvédelmi szakembert alkalmazni.

Ha a KSH adatait megtekintjük, láthatóvá válik a tervezett változás mértéke.

Tűzvédelmi Szabályzatot és így tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni:

Jelenleg

  • 5 fő feletti vállalkozásnál ez mintegy 745 ezer vállalkozást jelent (A pontos szám azért nem állapítható meg, mert a KSH 1 fő, majd 2-9 fő között tartja számon a mikrovállalkozásokat.)
  • Ez mintegy 1,2 millió munkavállalót érint.

A tervezet szerint

  • Ez mintegy 100 ezer (5-9 főt alkalmazó) mikrovállalkozást és 30 825 és (10-50 főt alkalmazó) kisvállalkozást vállalkozást jelent. Ezzel összesen újabb kb. 130 ezer vállalkozásnál nem kell a tervezet szerint tűzvédelmi szakembert alkalmazni.
  • Ez további 770-780 ezer munkavállalót érint.
  • Ugyancsak nem kell tűzvédelmi szabályzatot készíteni, annak a cégnek, amelyik bérelt ingatlanban működik, ha az ingatlan üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal.
  • A felsoroltak közül kivételt képeznek azok a szervezetek, amelyek 50 fő feletti befogadóképességű helyiségekkel rendelkeznek. Pl. tanterem, előadóterem, bemutatóterem, aula, múzeum, étterem, rendezvényterem, színház, stb.

Kit, hol kell alkalmazni?

A szakmai képesítési követelményekről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet előírja, hogy mely gazdálkodó szervezeteknél, hány órában kell közép vagy felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert alkalmazni, de a szakember alkalmazása helyett a feltételek teljesítése szolgáltatás igénybevételével is történhet. Ez ma nem gazdasági mérettől, hanem a tűzvédelmi veszély mértékétől függ.

Középfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni legalább havi nyolc órában a vállalkozásunknál, ha az

  • 1000-5000 kg/liter közötti mennyiségben robbanásveszélyes anyagot tárol, feldolgoz, előállít, (kivéve üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet.).
  • mérsékelten tűveszélyes anyagot 1000-10000 m2 közötti területen tárol,
  • olyan épületet bérel, üzemeltet, amely
    • max. 500 fő tömegtartózkodásra szolgáló helyisége van,
    • összesített befogadóképessége 500-2000 fő közötti
    • menekülésükben korlátozottak tartózkodására szolgál 20-100 fő közötti létszámban.

Felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni

  • minimum havi tizenhat órában, ha a fenti határértéketeket meghaladja a cég, illetve
  • havi negyven órában, ha létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett.

Hol, milyen képzettségű szakembert kell alkalmazni?

A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat ellátók és a tűzvédelmi szolgáltatást végzők elismert szakmai képesítéseit a 9/2015 (II.25.) BM rendelet 1. melléklet 4. pontja szerinti szakképesítések:

  • 4. A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottakra vonatkozóan
  • 4.1. Alapszintű: nincs.
  • 4.2. Középszintű: tűzvédelmi előadó szakképesítés.
  • 4.3. Felsőszintű:
  • 4.3.1. tűzvédelmi főelőadó szakképesítés-ráépülés,
  • 4.3.2. építőmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány,
  • 4.3.3. építészmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány,
  • 4.3.4. építéstudományi kar, tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés,
  • 4.3.5. tűzvédelmi főelőadó szakképesítés,
  • 4.3.6. védelmi igazgatási alapképzési szak, tűzvédelmi és tűzoltó szakirány,
  • 4.3.7. had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tűzvédelmi szakirány,
  • 4.3.8. rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány,
  • 4.3.9. rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány tűzvédelmi specifikáció,
  • 4.3.10. rendészeti szervező szakképesítés, tűzoltó szervező szakképesítés-elágazás,
  • 4.3.11. rendészeti szervező szakképesítés, tűzvédelmi szervező szakmairány,
  • 4.3.12. katasztrófavédelem alapképzési szak, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány BA,
  • 4.3.13. tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés,
  • 4.3.14. főiskolai szintű tűzvédelmi üzemmérnök vagy tűzvédelmi mérnök szak, egyetemi szintű tűzvédelmi mérnök szak,
  • 4.3.15. tűzvédelmi tervezési szakmérnök,
  • 4.3.16. katasztrófavédelem mesterképzési szak.

A rendelet 6. melléklete a jogszabály hatálybalépése előtt megszerzett, elismerhető szakmai képesítések szintjeit sorolja fel.

Kinek nem kell Tűzvédelmi Szabályzatot készíteni?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/3978-kinek-nem-kell-tuzvedelmi-szabalyzatot-kesziteni

Az állam működésének egyszerűsítéséről szóló rendelettervezet jelentősen szűkítené a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek körét. Ezzel egyidejűleg több új elem bevezetését feltételezi, és új fogalmakkal szembesít bennünket. Mi olvasható ki a tervezetből? Milyen kötelezettségek vannak ma? Mi változhat?


Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezet 14. pontja „A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása”-ról szóló 23. §. tervezet szövege szerint:

Tűzvédelmi Szabályzat készítése kötelező

  • az eddigi öt helyett ötven munkavállaló felett;
  • 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség megléte esetén;
  • az eddigi minden kereskedelmi szálláshely helyett, a 10 főnél nagyobb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

Tűzvédelmi Szabályzat készítése nem kötelező

Az ez alatti kör számára a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (belügyminiszter) rendeletben, általános tűzvédelmi szabályzatot ad ki, amit a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére nem kötelezett kisebb szervezetek kötelesek a munkavállalóik, továbbá a munkavégzésben részt vevő családtagjaik részére elérhetővé tenni. Vagyis itt

  • nem kellene a területre adaptált Tűzvédelmi Szabályzatot készíteni és
  • nem lenne oktatási kötelezettség sem,
  • az általános tűzvédelmi szabályzatnak csak elérhetőnek, azaz rendelkezésre állónak, igénybe vehetőnek kell lennie.

A tervezet szerint ugyancsak nem kell Tűzvédelmi Szabályzatot készítenie:

  • az ingatlan bérlőjének, használójának, amennyiben az épület, épületrész üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal.
  • Ebben az esetben az üzemeltető köteles a bérleti, használati szerződés megkötését követően a tűzvédelmi szabályzat egy példányát a bérlő, használó rendelkezésére bocsátani.

Ez azt feltételezi, hogy

  • az üzemeltetőnek ismernie kell minden bérlő tevékenységét és
  • bérlő változás esetén módosítania kell a szabályzatot.

Tűzvédelmi ismeretek

A Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése, eddig általános kötelezettségként írta elő,

  • a munkáltatónak gondoskodnia kell arról munkavállalók a munkavégzés megkezdése előtt elsajátítsák a tűzvédelmi ismereteket és
  • a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék, valamint
  • az évenkénti tűzvédelmi oktatást.

Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése tervezett módosítása szerint:

  • a munkáltatónak gondoskodnia kell arról munkavállalók a munkavégzés megkezdése előtt megismerjék a tűzvédelmi ismereteket.

A ma kötelező előírás, hogy elsajátítsák, a tervezett előírás, hogy megismerjék. Ez jelentős különbség!

  • Az elsajátítás feltételezi, hogy a dolgozó teljes tudást szerez, ismeretre tesz szert. Ez feltételezi az oktatást.
  • A megismerés eredményeként a dolgozó megtudja valamiről, esetünkben a munkahelyi tűzvédelemről, hogy az micsoda vagy milyen. Ez nem feltételezi az oktatást és a tudást sem. 

Munkáltatók kockázati osztályba sorolása

Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése tervezett módosítása szerint:

  • a belügyminiszter rendeletében kockázati osztályba sorolással meghatározza azon munkáltatókat, akik esetében évenkénti tűzvédelmi oktatást kell tartani.

Miután eddig a létesítmény volt a kockázatba sorolás legfontosabb eleme, ez azt feltételezi, hogy

  • a munkáltatókat kell miniszteri rendeletben kockázati osztályba sorolni, ami teljesen új elem és erre feltételezhetően bonyolult kockázati mátrixot kell kialakítani, vagy
  • a munkáltató meglévő létesítményeinek kockázati osztályba sorolásával és azok összesítésével fogják meghatározni hol kötelező tűzvédelmi oktatást tartani.   

Ki készítheti a Tűzvédelmi Szabályzatot?

A jelenleg érvényes előírások szerint:

  • Tűzvédelmi szabályzat készítésére és módosítására is minimum középfokú tűzvédelmi képzettséggel rendelkező jogosult.
  • Ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, ott erre felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

Ki készítheti a tűzvédelmi oktatás tananyagát?

A jelenleg érvényes előírások szerint:

  • Kötelezően középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazása esetén legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező készítheti.
  • Kötelezően felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazása esetén kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező készítheti.
  • A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja.