Címke: tűzvédelem

forrás: https://www.langlovagok.hu/10170/beepitett-tuzjelzo-berendezes-felulvizsgalata-karbantartasa/

Rendszeres felülvizsgálat és karbantartás szabályai, teendők tűzeset és téves jelzés esetén.

A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján a beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők tűzvédelmi szakvizsgával kell, hogy rendelkezzenek.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint tűzjelző berendezések esetében a féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja, hogy a jogosult személy

• ellenőrizze a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit,
• ellenőrizze az üzemeltetési napló bejegyzéseit és tegye meg a szükséges beavatkozásokat a berendezés helyes működésének érdekében,
• értékelje az üzemeltető által végzett ellenőrzés tapasztalatait, ha szükséges tegyen javaslatot a berendezés helyes működésének helyreállítására,
• működtessen minden zónában legalább egy érzékelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizze, hogy a tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az eseményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszközöket (hang-, fényjelzők) és működteti-e a vezérlési funkciókat, a sérülés életveszély vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazni,
• ellenőrizze le az elsődleges és másodlagos tápforrások működését,
• ellenőrizze a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését,
• tűz- és hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizze a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügyelet, tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé és
• végezzen el minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó előírt.

Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltetőnek legalább évente kell biztosítania, hogy a jogosult személy

• elvégezze az előző bekezdésben foglalt feladatokat,
• ellenőrizze le az összes érzékelő helyes működését a gyártó ajánlásainak megfelelően, az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe véve; az összes érzékelő ellenőrzése felbontható, és elosztható a féléves (megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, ha ezek során az érzékelők 50-50%-át (25-25%-át) ellenőrzik,
• szemrevételezéssel ellenőrizze, hogy az összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e rögzítve, sértetlen és megfelelően védett-e,
• szemrevételezés során és az üzemeltető adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy történt-e bármilyen a tűzjelző berendezés megfelelő működését – különösen az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők elhelyezésének megfelelőségét – befolyásoló változás, az épület vagy a helyiségek rendeltetésében, használatában, a technológiában, az épületszerkezetekben, épületgépészeti elemekben.

Az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés.

Tűzeset után

• – függetlenül attól, hogy azt a tűzjelző berendezés jelezte-e – szemrevételezéssel teljeskörűen, meg kell vizsgálni a tűz helyszínén és annak környezetében, hogy történt-e a berendezés működését befolyásoló károsodás vagy meghibásodás,
• meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és részletességgel megjelenítette-e,
• meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés szükséges működtetéseket – vezérlés, hangjelzés, riasztástovábbítás – elvégezte-e, és
• ha az ellenőrzés során a berendezés károsodása, meghibásodása vagy beavatkozást igénylő elváltozása tapasztalható a szükséges javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni.

Téves riasztás esetén

• meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz,
• ha megállapítható a téves riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolására,
• a téves riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni.

A tűzjelző berendezés meghibásodása esetén

• meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz,
• meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés működésére vonatkozóan és
• a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni.

A tűzjelző berendezés változása esetén a megváltozott részekre és területre vonatkoztatva az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni.

Harminc napnál hosszabb teljes körű leállás után az éves rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni.

Új karbantartóval kötött szerződés után ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét és el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv

A beépített tűzjelző berendezés felülvizsgálatával, karbantartásával kapcsolatban további útmutatást ad az Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv.

forrás: https://piacesprofit.hu/gazdasag/lakastuz-ezek-a-legveszelyesebb-helyek-korulottunk/

Tavaly a biztosítók tűzkárra 6,5 milliárd forintot fizettek ki a mintegy 6100 tűzesetre Magyarországon.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összehasonlításképpen megemlítette, hogy a tavalyi viharszezonban – amely kirívóan katasztrofálisnak bizonyult és a lakásbiztosítási kárkifizetések egyik legnagyobb tételét jelenti – 9,1 milliárdot fizettek ki.

A Mabisz összesítése szerint 2010 és 2021 között tűzkárra térített összeg meghaladta a 62 milliárd forintot a mintegy 77 ezer bejelentés nyomán.

Tapasztalatok szerint a legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben.

A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelő van a lakásban – hívta fel a figyelmet a szövetség a közleményében.

forrás: https://www.langlovagok.hu/11726/otsz-5-2-valtozasok-uzemeltetoi-megvilagitasban/

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításaiból szemezgettünk.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet második nagyívű módosítása (OTSZ 5.2) június 13-án lép hatályba. A változok között akad olyan, amely a mindennapi üzemeltetésre is kihatással van.

Üzemeltetői ellenőrzés, időszakos felülvizsgálat, karbantartás

A 255. § és a 18. melléklet változásával a beépített tűzjelző berendezésnél a havi üzemeltetői ellenőrzés megszűnik, 3 havi megmarad, a napi viszont távfelügyelet igénybevételénél kiváltható, ha az automatikus ellenőrző rendszer a berendezés állapotáról jelzést küld az állandó felügyelet részére. A 253. § kiegészül egy (5) bekezdéssel, amely szerint a felülvizsgálat és karbantartás során meg kell akadályozni a tűzoltóság indokolatlan kivonulását eredményező átjelzést.

A 18. melléklet alapján a biztonsági világítás, kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek, korábbi előírások szerinti irányfényvilágítás esetében a havi helyett elegendő lesz 3 havonta üzemeltetői ellenőrzést végezni. Jogszabályi tűrés nincs, elképzelhető, hogy a jogalkotók egyszerűen elfelejtették odaírni.

Ugyancsak a 18. melléklet szerint a biztonsági tápforrásnak minősülő dízelaggregátor, valamint a biztonsági tápforrásnak minősülő akkumulátor, szünetmentes tápegység üzemeltetői ellenőrzésének időperiódusa 1 hónapról 3 hónapra változik, egyhetes tűréssel. Az evakuációs hangrendszernél sem kell a jövőben naponta üzemeltetői ellenőrzést tartani, elegendő minden rendezvény előtt, de legalább havonta.

A 249. § (4) bekezdése kulcsfontosságú változást hoz, e szerint az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés.

A 248. § (1) b) pontja egy régóta nyitott kérdésre adja meg a választ, bár túlságosan általánosra sikeredett a megfogalmazás: „a 18. mellékletben foglalt 1. táblázatban feltüntetett, önkéntes vállalás útján telepített, beépített, felszerelt, elhelyezett, alkalmazott műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt 1. táblázatban foglaltak szerint, a javításról szükség szerint gondoskodni, ha a műszaki megoldás meghibásodása, nem megfelelő működése, kialakítása a menekülést, a tűzjelzést, a tűzoltóság beavatkozását, a tűz oltását hátráltathatja, nehezítheti, kedvezőtlenül befolyásolhatja.”

Az üzemeltetői ellenőrzések, felülvizsgálatok, karbantartások dokumentálására szolgáló tűzvédelmi üzemeltetési napló tartalmi követelményei kikerültek az Országos Tűzvédelmi Szabályzatból. Ezeket a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben lehet megtalálni.

Tárolás

A 191. § (2) bekezdés a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok, valamint a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékok kapcsán kibővül azzal, hogy a tárolás módját, körülményeit, a tárolni kívánt anyagmennyiséget úgy kell megválasztani, hogy tűz esetén a tárolt anyag ne idézzen elő jelentős veszélyt a környezetére.

A 193. § (3) bekezdése a nagylégterű helyiségekben való tárolásra ad további korlátozásokat.

Jelölések

A 148. §-ban foglaltak sajnálatosan továbbra is létesítési, és nem használati szabálynak minősülnek, viszont új elem, hogy tűzvédelmi jellel kell jelölni a biztonsági felvonót az aknaajtók mellett.

A füstmentes lépcsőházak ajtajának jelölési problémájára a 151. § (1) bekezdésének változása ad megoldást, e szerint „A füstgátló nyílászárókat olyan felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, amely a nyílászáró önműködő csukódásának biztosítására hívja fel a figyelmet. A felirat vagy jelzés tartós, jól észlelhető és olvasható kivitelű legyen.

A 151. § (2) bekezdése is változott: „A tűzszakaszhatáron lévő tűzgátló nyílászárókat olyan felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, amely a nyílászáró önműködő csukódásának biztosítására hívja fel a figyelmet. A felirat vagy jelzés tartós, jól észlelhető és olvasható kivitelű legyen.” Ez azon túl, hogy még mindig csak létesítési követelmény, azért nem életszerű, mert önzáródási követelmény nem csak tűzszakaszhatáron lévő ajtóknál létezik.

Rendezvények

Megváltozott a szabadtéri rendezvény fogalma, a minősítés már nem függ az alapterülettől, csak a létszámtól; az 1001 fős alsó határ megmaradt.

A 206. § (1) bekezdésében az esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre vonatkozó bejelentési kötelezettség kapcsán a művelődési létesítmény helyett kulturális intézményt írnak. Itt (is) kell a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény felelős szervezőjének meghatározni, és a rendezvény időpontja előtt legalább 15 nappal tájékoztatás céljából megküldenie a tűzvédelmi hatóságnak.

Tűzoltási felvonulási terület

Végezetül egy rejtvény, egyelőre talány, hogy miért volt szükség a tűzoltási felvonulási terület fogalmának megváltoztatására. A belerakott helyesírási hiba miatt a definíció értelmetlen lett.

Eddigi meghatározás: „az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltástechnikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja”.

Új meghatározás: „az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltás technikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja”.