Címke: tűzvédelem

Miután 2025 január 1-től az OTSZ 18. mellékletének 1. táblázata az eddigiektől eltérő ciklusidőket állapít meg, a táblázat és egyes gyártói előírások között eltérések lehetnek. A gyakorlatot segítendő a természetes HFR rendszerekről 1/ 2025. számon Szakmai Útmutatót adott ki a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség, amelyet közreadunk.

Mint ismeretes, a gazdálkodó tevékenységet folytatónak a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban kell tartania, és időszaki ellenőrzésükről gondoskodnia kell.

A kérdés: mikor, hogyan és kivel?

Ebben az OTSZ az irányadó, ugyanis a már említett táblázat mellett, az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. (248. § (5))

Vagyis, ha a gyártó előírásai eltérnek a táblázatban előírt felülvizsgálat és karbantartás idejétől, azt kell irányadónak tekinteni, ahogy a karbantartás módszereire, a kötelező alkatrészcserékre, a rendkívüli felülvizsgálatra és a működési próbákra vonatkozó előírásait is.

Tehát a létesítmények tűzvédelmi szakembereit, gazdálkodóit segíti a gyártói előírásokat bemutató kiadvány, a biztonságos működés mellett, abban is, hogy a gyártói garanciában, a karbantartási szerződésben és a biztosítói jogviszonyban se érje kár a HFR rendszerek működetőit.

Az útmutató ide kattintva tölthető le pdf formátumban.

Részlet az útmutatóból (4. oldal).

forrás: https://www.langlovagok.hu/13776/valtozasok-a-felulvizsgalatok-karbantartasok-periodusaban/#more

A kormány bürokráciacsökkentés címen tovább gyengítette a tűzvédelmet.

A Magyar Közlöny 2024. évi 137. számában, 2024. december 30-án kihirdették, 2025. január 1-jén hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) 18. mellékletének módosítása.

A tűzoltósági kulcsszéfnél, tűzoltósági rádióerősítőnél, evakuációs hangrendszernél, pánikzárnál, vészkijárati zárnál, vészkijárat biztosító rendszernél, hő- és füst elleni védelem megoldásainál (kivéve füstgátló nyílászárók) hat hónapról egy évre nőtt az időszakos felülvizsgálat, karbantartás periódusa.

A beépített tűzjelző berendezésnél ugyanez a változás történt a táblázatban, ám az OTSZ 257. § (1) bekezdése, amely féléves rendszeres felülvizsgálatról és karbantartásról szól, nem változott, így a Lánglovagok.hu az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz (OKF) fordult az ellentmondás feloldása érdekében.

Az OKF tájékoztatása szerint az OTSZ 257. § (1) bekezdése a tűzjelző berendezés féléves felülvizsgálata és karbantartása esetén elvégzendő feladatokat sorolja fel, a (2) bekezdés az éves felülvizsgálat és karbantartás során elvégzendőket tartalmazza, magába foglalva az (1) bekezdésben részletezett feladatokat is. A felülvizsgálat, karbantartás gyakoriságát a 248. § (1) bekezdés a) pontja értelmében továbbra is a 18. melléklet 1. táblázata állapítja meg:

„248. § (1) Az üzemeltető köteles

a) az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt 1. táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni,”

Az OKF szerint ennek megfelelően 2025. január 1-jétől a tűzjelző berendezés időszakos felülvizsgálatának és karbantartásának ciklusideje 1 év, a felülvizsgálat, karbantartás során végrehajtandó feladatok magukban foglalják a 2025. január 1-jét megelőző időszakban a féléves felülvizsgálat, karbantartás során szükséges teendőket, azaz a felülvizsgálat, karbantartás tartalma nem módosult.

Tovább gyengül a tűzvédelem

Az OKF azon kérdésre, hogy mi indokolta a változtatást, nem válaszolt, így csak a jogszabály-módosítás társadalmi egyeztetésre bocsátott indoklása ismert, e szerint bürokráciacsökkentő, egyszerűsítő rendelkezésekről van szó.

A Lánglovagok Egyesület úgy véli, a módosítás jelentős mértékben ront a tűzbiztonságon, egyúttal még nagyobb felelősséget hárít az üzemeltetői ellenőrzést végzőkre, akiknél sajnos semmiféle tűzvédelmi szakképzettség vagy tűzvédelmi szakvizsga nem előírás. Ugyan semmi sem tiltja azt, hogy a felülvizsgálatokat, karbantartásokat a létesítményeknél sűrűbben végezzék, de tudjuk, ennek költségét nem feltétlenül vállalják a tulajdonosok, ha nincs rá jogszabályi kényszer.

forrás: https://24.hu/elet-stilus/2025/01/19/tuz-tuzveszely-otthon-lakas-elektromos-eszkoz-katasztrofavedelem/

Több cikk is elterjedt a hét elején a különböző online felületeken arról, hogy mely elektromos berendezések, háztartási eszközök felelősek a legtöbb lakástűzért. Volt, amelyik a kenyérpirítót, egy másik a ruhaszárítógépet tette meg elsőszámú bűnbakká, de találtunk olyan cikket is, amelyik szerint az okozza a legnagyobb gondot, ha több nagyteljesítményű készüléket csatlakoztatunk ugyanahhoz az elosztós hosszabbítóhoz. Megkérdeztük a katasztrófavédelmet, mennyi valóságtartalmuk van ezeknek a futótűzként terjedő írásoknak.

Minden háztartási elektromos eszköz tűzveszélyessé válhat, ha nincs megfelelően karbantartva, vagy éghető anyagok vannak a közvetlen közelében

– emeli ki válaszában Dóka Imre tűzoltó őrnagy, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivő-helyettese.

A katasztrófavédelem adatai szerint a tavalyi évben összesen 6372 lakástűz keletkezett, melyekben 81 ember vesztette életét.

Ez azt jelenti, hogy átlagosan négynaponta halt meg egy ember lakástűzben, Magyarországon.

Sokkoló adatnak tűnhet, de a tendencia javulást mutat: 2023-ban még 81-gyel több lakástűzhöz vonultak ki a tűzoltók és a halálos áldozatok száma is kettővel több volt a tavalyinál.

A katasztrófavédelem 2024-ben 327 lakástűz esetében indított vizsgálatot, hogy kiderítse a tűz keletkezésének pontos helyét, idejét és okát. Eredményeik szerint az esetek túlnyomó többségében elektromos eszközökkel kapcsolatos problémák, a fűtési rendszer hibája, nyílt láng használata, főzés, illetve dohányzás okoztak lakástüzet.

Dóka Imre kiemeli: az érintett ingatlanok közül alig néhányban volt füstérzékelő, holott ahol volt, ott nem történt tragédia, de még sérülés sem, hiszen a füstérzékelő már a tűz kezdeti fázisában jelzett.

Hálózatok és eszközök

A szóvivő-helyettes hangsúlyozza: az elektromos berendezések közül a legtöbb problémát elöregedett, nem megfelelően karbantartott készülékek, illetve hibás vezetékek okozzák. Az is előfordulhat azonban, hogy épp egy készülék lecserélése miatt keletkezik tűz, ha az épület elektromos rendszere elavult.

„A régi elektromos vezetékeket és azok kötéseit nem annyi elektromos eszközre tervezték még, mint amennyit manapság használunk. Ha túlterheljük a hálózatot, az folyamatosan melegszik, egészen addig, amíg a szigetelés meggyullad, a tűz pedig átterjed a környezetében lévő tárgyakra. Ha elavult az otthonunk elektromos rendszere, vizsgáltassuk felül szakemberrel és korszerűsítsük” – hívja fel a figyelmet Dóka.

Az elosztós hosszabbítókkal kapcsolatban a szóvivő-helyettes megerősíti, hogy ha több nagy teljesítményű készüléket csatlakoztatunk hozzájuk, a túlterhelés könnyen tűz keletkezését okozhatja. A nagyteljesítményű gépeket mindig dugjuk külön konnektorba. Hozzáteszi: tűzveszélyes az is, ha a hosszabbítót feltekerve használjuk, vagy ha valamit a vezetékre helyezünk, mert így megtörhet, megsérülhet a szigetelés.

A kenyérpirítók, hősugárzók, elektromos fűtőtestek általában akkor okoznak problémát, ha a közvetlen közelükbe éghető, gyúlékony anyagot tesznek, illetve ha letakarják őket. Dóka Imre hangsúlyozza: tilos elektromos eszközökön nedves ruhákat szárítani!

A szóvivő-helyettes szerint lakástüzet okozhat akár egy olyan, hétköznapi dolog is, mint egy villanykörte kicserélése. Fontos, hogy mindig megnézzük, maximum mekkora teljesítményű izzót szabad az adott foglalatba betekerni, mert egy nagyobb teljesítményű izzó használata túlmelegedést okozhat, ami tűzveszélyes.

Leggyakrabban használt elektromos eszközeinket: a telefonjainkat és a laptopjainkat pedig soha ne töltsük úgy, hogy az ágyon fekszenek, mert úgy könnyen tüzet okozhatnak.

Bajban is biztonság

Dóka Imre végül kiemeli: fontos, hogy elektromos gépet csak megbízható forrásból vásároljunk. Ismerjük fel, ha valamelyik eszköz rendellenesen működik: szikrázik, megolvadt, eldeformálódott, megfeketedett, lecsapja a biztosítékot, vagy égett szaga van. Ha ilyet tapasztalunk, ne használjuk!

Ha megtörténik baj, elektromos eredetű tüzet, feszültség alatt lévő eszközt tilos vízzel oltani. Minden háztartásban érdemes lehet tartani egy 6 kilogrammos ABC porral oltó tűzoltó készüléket, ezzel szinte minden ház körüli tűz biztonságosan oltható. Ha gyermekek vagy idősek is laknak az ingatlanban, érdemes lehet egy 2 kilogrammos tűzoltó készüléket is vásárolni, amelyet ők is elbírnak.

Bármilyen tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelmérés. A tűz másodpercek alatt rohamosan terjedhet, így ha látunk esélyt a tűz sérülés nélküli eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg. Ha nincs erre lehetőség, akkor menekülés közben elsőként értesítsük a tűzoltókat a 112-es segélyhívószámon.