Címke: tűzvédelem

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4545-a-tuzvizsgalat-mint-hatosagi-eljaras

Milyen jellegzetességei vannak a hatósági tűzvizsgálati eljárásnak? Miben sajátos az ügyféli jogállás és annak milyen perbeli jogkövetkezményei vannak? A tűzvizsgálatnak az adott káreseten túlmutató, a tudományos tapasztalatszerzést és megelőzést szolgáló céljai miben nyilvánulnak meg? Mit jelent a gyakorlatban, a tűzesetben a károsultak ügyféli jogosultsága? Milyen kötelezettségei vannak az eljáró hatóságnak? Dr. Laky Edit Anita tanulmányát közöljük.

Az anyag elérhető közvetlenül ide kattintva.

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4526-interju-–-hogyan-all-a-hazai-tuzbiztonsag

Hogyan áll a tűzbiztonság? Milyen a tűzvédelmi szabályozásunk? Túlszabályozott vagy enyhe? Pénzpocsékolás vagy hatékony befektetés? Mit lehetne, kellene javítani? Mit hozott a bürokráciacsökkentés? Csőlátásunk van? Itt vannak az új kockázatok! Hogyan tudunk a legjobban felkészülni? Interjú Lestyán Máriával, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnökével.

A közelmúltban megjelent egy cikk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megkezdett Tűzvédelmi Felelős Műszaki Vezetői és Műszaki Ellenőri képzéssel kapcsolatban, amelyben értesülésünk szerint személy szerint Önnek és a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetségnek is sok munkája volt? Hogyan látja a helyzetet és a történteket?

Szokták mondani minden kezdet nehéz! A történtek egy összetett problémahalmaz részei, amelynek rendezése szerintem a tűzvédelmi szakma közös ügye. Szűkebb értelemben a cél, hogy a civileknek szóló képzések olyan keretek között valósuljanak meg, ahol biztosított a folytonosság, az autonómia, az előadók szabadon képviselhetik a szakmai véleményüket, és azok taníthatnak, akik kiemelt szaktudással rendelkeznek az adott tűzvédelmet érintő területen. Sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hivatásos oldal szakmai véleménye és a civil szakmagyakorlók tapasztalatai, meglátásai eltérnek egymástól, ami egy NKE RTK KVI-n belüli képzésnél feszültséget eredményezhet.

Sajnos az elmúlt időszakban a hivatásos oldal elszigetelődött a piaci szereplőktől és a valós viszonyoktól. Ez hosszú távon elkerülhetetlenül ismerethiányhoz vezet, és ahhoz, hogy a rendszer nem érzékeli kellő mélységben a valóságban jelentkező problémákat, igényeket és hiányosságokat.

Hiányzik az a szakmai párbeszéd a hivatásos és civil oldal között, amely valóban komplex módon értékelné és hasznosítaná az információkat, visszajelzéseket így a szakma által jelzett problémák sokszor nem jutnak el a jogalkotói döntéshozatalig.

Másrészt, az eltérő szakmai véleményeket sokszor figyelmen kívül hagyják vagy támadásként kezelik, pedig a társadalmi szervezeteknek éppen az a szerepük, hogy jelezzék a piaci akadályokat, a normaütközéseket, a versenytorzító szabályokat, a diszkriminatív helyzeteket vagy a hiányzó előírásokat – és így segítsék a jogalkotót abban, hogy megfelelő, kiegyensúlyozott, piaci és nemzetgazdasági érdekeket támogató, az elvárt biztonságot társadalmi szinten is kezelő szabályozásokat alkosson.

Gyakran hallani azt a kritikát, hogy a magyarországi tűzvédelmi szabályozás túlszabályozott, bonyolult és költséges, sok esetben pedig felesleges akadályként értékelik. Ön hogyan látja ezt?

Tömören? Egyre inkább játszunk a tűzzel! Ez persze nem csak Magyarországon probléma. Ha megfigyeljük modern világunk nagy tűzeseteit, azt látjuk, hogy a jelenlegi szakmai tudásunk mellett ezeknek nem szabadott volna bekövetkezniük. A globális célok és gazdasági érdekek mentén megjelenő törekvésekkel szemben egyre inkább alulmarad a tűzvédelem, súlytalanná válik annak kormányzati érdekképviselete, pont a kérdésben említett okokra való hivatkozással. A probléma, hogy ezek az esetek többségében nem valós állítások, hanem a hozzáállásunkból fakadó következmények.

A tűzvédelem nagyon sok területtel kapcsolódik és az innovatív, gyorsan változó világunkban folyamatos tanulás, értékelés, adaptálás és a holisztikus szemléletünk fejlesztése nélkül nem tudunk lépést tartani a kihívásokkal. Ez ugyanúgy igaz a jogalkotói és a szakmagyakorlói, jogalkalmazói oldalra egyaránt.

Egyes nemzetközi szervezetek pl. a Fire Safe Europe elég régóta kongatják a vészharangot, hogy a jövőbeni súlyos következmények elkerülése érdekében szemléletváltásra van szükség a tűzvédelem területén, különös tekintettel a gyorsan változó körülményekhez és kockázati tényezőkhöz való alkalmazkodásunkban!

A csőlátásunk oda vezet, hogy

• a tűzvédelmi szakterület nem kapja meg a kellő figyelmet,
• a szabályozási oldal képtelen lépést tartani a megannyi változóval,
• ha viszont nem tart lépést hamis biztonságérzet alakul ki a jogalkalmazóban vagy a társtárcáknál, hogy miden rendben van és egyszerűen a fókusz más olyan területekre tevődik át, ahol az azonnali eredmények kézzel foghatóak, pl. egyes gazdasági érdekek pillanatnyi eredményei.

A probléma gyökerei valójában nem magában a tűzvédelemben, hanem a széleskörű kompetenciahiányban, esetleg nem illeszkedő szabályozásban keresendők.

Amúgy a szakszerűen kialakított tűzvédelem nagyon is jó befektetés! Hatékonyan segíti a gazdaság működését. Ami drága a hibás tervezés, kivitelezés, a rosszul szervezett munka, mert annak kijavítása sokba kerül. Mi erre a megoldás? Nem az, hogy enyhítsünk a szabályokon, hanem hogy változtassunk a szakmai hozzáállásunkon.

Na de miért tartják feleslegesnek?

Mert a szabályozás néha valóban nem a megfelelő szempontrendszer szerint épül fel. Például a régi gyakorlat szerint készülő tűzvédelmi szabályzatok sokszor túl általánosak vagy éppen nem illeszkednek az adott létesítményhez, tevékenységhez, vagy nem is az a kötelezett, akinek valójában rendelkeznie kellene ilyen dokumentummal.

Annak viszont lenne értelme és tűzbiztonság oldaláról hatása, ha a nagyobb épületeknek lenne egy a tűzvédelmi dokumentumra, ami minden lényeges elemet tartalmaz ahhoz, hogy jogkövető módon az előírások, szabályok megismerhetőek és betarthatók lehessenek.

Említette, hogy a tűzvédelmi szakma a kompetenciahiány fogságában van. Mely területeket érinti, és milyen következményekkel járhat, ha az ismeretek hiányosak?

A szakismeret és hozzáértés hiánya sajnos érezhető. Érinti az épületüzemeltetést, az oktatást, a hatósági és jogalkotási munkát, de a tervezőket, kivitelezőket és szakértőket is. Az új építési termékek, technológiák és kockázatok olyan magas szintű tudást igényelnek, amelynek be kellene épülnie az oktatásba, a társadalmi tudatosságba és természetesen a szabályozásba is. Ma azonban akár építészmérnökként, vagy építésvezetőként is végezhet valaki anélkül, hogy tűzvédelemmel érdemben találkozott volna.

Ennek a következményei már látszanak. Ha hiányosak az ismeretek, a jogkövetés is elnehezül. Az építési termékek kiválasztása, beépítése vagy a kivitelezés könnyen hibássá válhat, ami közvetlenül veszélyeztetheti az épületek és a bennük tartózkodók biztonságát. A hatósági oldal piaci tapasztalatoktól való elszigeteltsége miatt sokszor nem ismerik fel időben a valós problémákat és kockázatokat, így a szabályozás széttöredezetté válik, és nem tart lépést az új kihívásokkal.

Ennek következtében szabályozási hiányossá válik, nem kezeli időben a változásokat, hamis biztonságérzetet kelt a jogalkalmazókban. Akik azt hiszik, minden rendben van, hisz betartották az előírásokat, pedig sokszor még a nyilvánvalóan felismerhető kockázatokat sem kezelik megfelelően. A kellő mélységű ellenőrzések és szankciók hiánya sem erősíti területünket.

A tűzvédelemért felelős katasztrófavédelem szervezete az elmúlt időszakban elszigetelte magát a piaci szereplőktől. Ez a bezárkózás azt eredményezte, hogy nem jutnak hozzá azokhoz a gyakorlati tapasztalatokhoz és piaci információkhoz, amelyek elengedhetetlenek lennének a jogszabályfejlesztéshez, a kockázatok azonosításához vagy a szakmai eljárások naprakészen tartásához és sajnos ez visszafele is igaz, a szakmagyakorlói oldal sem kap visszajelzéseket pl. a tűzvizsgálatok tapasztalatairól.

Hogyan hatott mindez a jogszabályokra és a tűzbiztonságra?

Az elmúlt időszak jogszabály-változásai hátrányosan érintették a tűzvédelmet. A bürokráciacsökkentésre hivatkozva szűkítették a felülvizsgálati és karbantartási kötelezettségeket, illetve a tűzvédelmi szabályzatok, házirendek készítésének előírásait. A hatóság pedig számos területről kivonult, és sokszor nem szankcionál, vagy nem vizsgál kellő mélységben, ezért lazul a tűzvédelmi előírások betartásának fegyelme is.

A „bürokráciacsökkentés” és költségmegtakarítás oldaláról nem születtek valódi előnyök, viszont az épületek tűzbiztonságában jelentős kockázatok halmozódtak fel. Nem követték le az új technológiák, építőanyagok, használati módok jelentette kockázatokat a szabályozóink. Az építészeti szabályozás sokat fejlődött, de a tűzvédelmi szabályozás gyakorlatilag lemaradt, és a piaci igényekhez sem igazodott. Ez már kihat a Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket készítő munkacsoportok munkájára is.

Ez egyfajta diagnózis, de vannak megoldási javaslataik? Erre térjünk vissza a következő részben.

forrás: https://www.langlovagok.hu/14048/elegedett-magaval-a-fovarosi-kormanyhivatal/#more

Már egy éve, hogy a tűzvédelmi hatósági jogkörök nagy része elkerült a katasztrófavédelemtől.

„Egy év távlatából elmondható, hogy a hatáskörátvétel a feladatellátás szempontjából zökkenőmentes volt, köszönhetően az új kollégák professzionalizmusának, tenni akarásának, szakmai elhivatottságának és rugalmasságának” – jelentek meg Sápi Gergely, a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Hatósági Főosztály főosztályvezetőjének gondolatai a BFKH honlapján.

A közlemény szerint a szakterület egy év leforgása alatt 2108 hatósági engedélyezési eljárást folytatott le. Ebből 452 esetben kértek eltérési engedélyt az ügyfelek, továbbá a tűzvédelmi műszaki irányelvekben, illetve szabványokban foglaltaktól eltérő műszaki kialakításokkal kapcsolatosan 280 alkalommal indult jóváhagyási eljárás. A mérnöki módszereket támogató tűz- és füstterjedési, illetve menekülési szimulációs eljárások száma 91 volt. Tűzoltó technikai termék forgalmazásának feltételeit a hatóság 11 eljárásban vizsgálta.

Mindezek mellett 710 építési üggyel kapcsolatos szakkérdést vizsgáltak meg a főosztály munkatársai és további 377 ügyben működtek közre szakhatóságként.

A főváros tűzvédelmét szem előtt tartva, a hatósági előírások betartatása is fókuszban volt, összesen 1471 tűzvédelmi ellenőrzést és 691 szemlét hajtottak végre a tűzvédelmi szakemberek egy év leforgása alatt.

Fontos szerep a kiemelt beruházásoknál is

Országos illetékességgel több száz nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósulását segítette a BFKH tűzvédelme. A szakemberek közreműködtek a Mercedes, az Audi, a BMW, a BYD gyárak, valamint több akkumulátorgyártással összefüggő ipari létesítmény, mint a Samsung, Sunwoda, CATL, BATMO, BAMO biztonságos kialakításának engedélyeztetésében.

Budapest területén megvalósuló nagyobb kialakítású építmények, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásainak létesítési és használatbavételi eljárásaiban is folyamatosan részt vett, vesz a BFKH a Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Hatósági Főosztály. Az eljárások között szerepelt és továbbra is folyamatban lévő a Kopaszi-gáton megvalósuló Budapart projekt, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Zugló Városközpont irodaépületei, a Magyar Építészeti Múzeum épületének kialakítása, valamint egyes egészségügyi létesítmények, oktatási intézmények (pl.: Semmelweis Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) felújítása, bővítése.

A főosztály közreműködött továbbá a Budapesti Atlétikai Stadion, az MTK Sportpark, a Várgarázs, az egykori Vöröskereszt Székháza, a Magyar Nemzeti Bank székházának használatbavételi eljárása során. Az újonnan épülő nagyobb lakóparkokkal, rozsdaövezeti beruházásokkal kapcsolatos tűzvédelmi hatósági feladatok ellátását is folyamatosan biztosítják.

A Sziget Fesztiválon is helyt álltak

A tűzvédelem kiemelt jelentőséggel bír a nemzeti, állami ünnepeink szervezése, lebonyolítása során, valamint a nagy hazai és nemzetközi közönséget vonzó rendezvények alkalmával is.

Többek között ilyen esemény volt az évente több tízezer látogatót vonzó Sziget Fesztivál, amelynek nemcsak engedélyezésében, hanem annak biztonságos lebonyolításában is szerepet vállalt a kormányhivatal.

Biztonsági intézkedések augusztus 20-án

Az augusztus 20-ai budapesti rendezvények lebonyolítása során a BFKH Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Főosztálya kiemelt figyelmet fordított a tűzvédelmi előírások érvényesítésére és a biztonsági intézkedések koordinálására.

A tűzijáték, valamint a nagyszámú látogatót vonzó programok zavartalan és biztonságos lebonyolítását a hatósági ellenőrzések, a társszervekkel való szoros együttműködés és a folyamatos készenlét biztosította.

Veszélyes üzemek felügyelete is a feladatok között

A veszélyes üzemek engedélyezését, felügyeletét ellátó iparbiztonsági szakterület is kiválóan végezte munkáját, mintegy 31 helyszíni ellenőrzést és 14 engedélyezési eljárást folytattak le a BFKH munkatársai. A hatósági feladatellátás során kialakított együttműködés és hatékony kommunikáció hozzájárult a főváros területén található üzemek szabályszerű és szabálykövető működéséhez.

Tovább a biztonság fokozásáért

A hatósági feladatok átadásával elérni kívánt kormányzati szándék eredményes megvalósulásához a BFKH tűzvédelmi és iparbiztonsági szakemberei nagy mértékben járultak hozzá. „A kormányhivatal szervezeti rendszerében újnak számító szakterület egy egységet képezve halad tovább az elkezdett úton, annak érdekében, hogy egy kimagasló szakmai tudással rendelkező közösség dolgozhasson a hazánk és a főváros biztonságának fokozásáért” – zárja összefoglalóját Sápi Gergely főosztályvezető.