tűzvédelem | ILDI Munkavédelem

Május elején 244 szabványváltozást történt. 122 új szabvány jelent meg, 90-et visszavontak, 11-et helyesbítettek, 12-őt módosítottak és 9-et magyar nyelven adtak közre. Ebből a szakterületünket öt új jelent meg ötöt pedig visszavontak. Tűzoltó járművek és felszerelések, sprinklerberendezések (ESFR, CMSA), gázzal oltó berendezések, átvezetések hézagtömítései.

Új szabványok

13 Környezet. Egészségvédelem. Biztonság

MSZ EN 1846-2:2025 Tűzoltójárművek és felszerelések. 2. rész: Általános követelmények. Biztonság és működési jellemzők
MSZ EN 12845-2:2025 Beépített tűzoltó berendezések. Automatikus sprinklerberendezések. 2. rész: ESFR- és CMSA sprinklerberendezések tervezése és kivitelezése
MSZ EN 15004-1:2025 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 1. rész: Tervezés, kivitelezés és karbantartás (ISO 14520-1:2023, módosítva)
MSZ EN 17451:2025 Beépített tűzoltó berendezések. Automatikus sprinklerberendezések. Szivattyúkészletek tervezése, szerelése, kivitelezése és üzembe helyezése
MSZ EN 1366-3:2021+A1:2025 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálatai. 3. rész: Átvezetések áttörésihézag-tömítései

Visszavont szabványok

Új közzététel miatt

MSZ EN 1366-3:2022 helyett 2025.05.01-től MSZ EN 1366-3:2021+A1:2025 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálatai. 3. rész: Átvezetések áttörésihézag-tömítései
MSZ EN 15004-1:2019 helyett 2025.05.01-től MSZ EN 15004-1:2025 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 1. rész: Tervezés, kivitelezés és karbantartás (ISO 14520- 1:2023, módosítva)
MSZ EN 1846-2:2009+A1:2013 helyett 2025.05.01-től MSZ EN 1846-2:2025 Tűzoltójárművek és felszerelések. 2. rész: Általános követelmények. Biztonság és működési jellemzők

Utód nélkül visszavont szabványok

MSZ EN 15882-4:2012 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. 4. rész: Hézagtömítések
MSZ EN 1794-3:2016 Közúti zajárnyékoló berendezések. Nem akusztikai tulajdonságok. 3. rész: Reakció tűzhatásra. Zajárnyékoló berendezések égési viselkedése és osztályozása

Magyar nyelven megjelent szabvány

MSZ CLC/TR 50479:2023 Villamos berendezések létesítési útmutatója. A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek. A csatlakozási határfelületek melegedésének korlátozása

2025.05.30.2025.05.17.Aktuális Információk

Minden eddiginél fontosabb az adó 1%-a a tűzvédelemben

forrás: https://www.langlovagok.hu/13932/minden-eddiginel-fontosabb-az-ado-1-a-a-tuzvedelemben/

A kormány szétverte, elsorvasztotta a tűzvédelmet, így nagyon nagy szerepet kaptak a civil szervezetek.

A kormány az elmúlt csaknem 15 évben leépítette a hivatásos tűzoltóságokat, tavaly pedig megkezdte a tűzmegelőzés elsorvasztását. Ezzel óhatatlanul jóval nagyobb szerep, feladat, hárult a tűz elleni védekezéssel foglalkozó civil szervezetekre, melyek működéséhez elengedhetetlen a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásából származó bevétel.

Olyan kezdeményezések nélkül, mint például a Társasházak tűzvédelme e-learning, közös képviselőknek, számvizsgálóknak tartott tűzvédelmi előadás, vagy éppen tűzoltóságot bemutató kisfilm, jóval nehezebben juthatnának érdemi információhoz az érintettek, érdeklődök.

A közhasznú jogállású Lánglovagok Egyesület csaknem 20 éve folytat aktív tevékenységet a tűzmegelőzés terén, az elmúlt években kiemelten a lakóépületek kapcsán. Tagjai önkéntesen, a szabad idejüket áldozva végzik ezt a tevékenységet.

Amennyiben lehetősége van, kérjük, támogassák a személyi jövedelemadó 1%-ával a Lánglovagok Egyesületet (adószám: 18259766-1-43). A rendelkezést május 20-ig lehet megtenni, legegyszerűbben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerében.

2025.05.17.2025.05.17.Aktuális Információk

Így égünk ma – Az autók füstgázainak toxicitása

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4413-igy-egunk-ma-–-az-autok-fustgazainak-toxicitasa

Hajlamosak vagyunk szinte minden az elektromos autók nyakába varrni, pláne, ha garázstűzben égő járműről beszélünk. Pedig ebben nagyrész ártatlanok – akkor mégis miért és mitől lenne jó védekeznünk egy mélygarázstűz után? Mi maradhat lerakódva a falakon, járműveken, tárolókban lévő tárgyakon?

Nem az elektromos járművek jelentik az egyedüli gondot! Nézzünk rá egy régi és egy mai autóra – például a legutóbbi mélygarázsban égőkre – ezek az újabb járművek nagyobbak és legalább pár száz kilóval nehezebbek a régieknél. Mindez a súlytöbblet pedig műanyagokban és a járművekben lévő elektronikában jelenik meg. Nyolc jármű égése esetén több, mint egy tonnányi műanyag és elektronika, valamint típustól és a tank töltöttségétől függően akár négyszáz liter üzemanyag égésére kell számítanunk.

Ez a beavatkozó tűzoltókra is nagyobb kockázatot jelent. Nagy hőségre, itt, a keletkezés helye felett akár 1000 °C-os hőmérsékletre, az akár robbanásveszélyes tűzgázok felhalmozódásának lehetőségére is fel kell készülni. A rossz látási viszonyok és a korlátozott szellőzés pedig még mind pluszban hozzájárulnak a magas kockázat kialakulásához.

Ezek az autók intenzívebben égnek, több hőt termelnek, így gyorsabban meggyújtják a mellette parkoló járművet, ebből aztán egy intenzív, gyorsan terjedő tűz alakul ki.

Itt a műanyagok tökéletlen égése során gyakori égési gáz a szén-monoxid, a szén-dioxid, a kobalt-klorid, a nitrogén-oxidok, a hidrogén-klorid, kén-dioxid. Az égés különböző fázisaiban megjelenő égéstermékek között megkülönböztetünk széntartalmú égéstermékeket, dioxinokat és furánokat, illetve aldehideket. A policiklikus aromás szénhidrogének és az aromaták rákkeltő hatását már korábban megállapították. Ezeket pedig leggyakrabban a koromban találhatjuk meg. Mint nehezen illó vegyületek a koromban maradnak. Ezért a kormot rákkeltő szennyeződésként kell kezelni, és a tűz után 2 órával a levegőben a rákkeltő anyagok magas koncentrációjával kell számolni.

Milyen füstgázok keletkeznek a jármű égése során?