Négy év csökkenés után 2025-ben ismét emelkedett a bejelentett munkabalesetek száma Magyarországon. A frissen megjelent országos munkavédelmi jelentésből az is kiderül, mely ágazatokban és vármegyékben történt a legtöbb baleset – és hol lenne különösen nagy szükség a megelőzés erősítésére.
Évről évre több mint húszezer olyan munkabaleset történik Magyarországon, amely három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel jár. A 2025-ös adatok pedig azért is figyelemre méltók, mert megtört egy több éve tartó kedvező tendencia.
A Szociális és Családügyi Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának frissen megjelent jelentése szerint 2021 és 2024 között folyamatosan csökkent a bejelentett munkabalesetek száma, 2025-ben azonban ismét emelkedést mértek.
2024-ben 20 240, 2025-ben pedig már 21 252 munkabalesetet regisztráltak. Ez több mint ezer esettel magasabb szám egyetlen év alatt. A halálos munkabalesetek száma ugyanakkor kedvezőbben alakult: 75-ről 65-re csökkent.
A feldolgozóipar messze kiemelkedik
Ha ágazatonként nézzük az adatokat, egy terület egyértelműen kiugrik.
2025-ben a feldolgozóiparban történt a legtöbb munkabaleset: összesen 7151 eset. Ez az összes regisztrált munkabaleset 33,6 százalékát jelenti – vagyis minden harmadik bejelentett eset ehhez az ágazathoz kötődött.
A második helyen a szállítás és raktározás áll 3234 esettel, ezt pedig a kereskedelem és gépjárműjavítás követi 2498 munkabalesettel.
A négy leginkább érintett ágazat:
- feldolgozóipar: 33,6%
- szállítás, raktározás: 15,2%
- kereskedelem, gépjárműjavítás: 11,8%
- humán-egészségügyi és szociális ellátás: 7,6%
Ez a négy terület együtt a 2025-ben történt összes munkabaleset 68,2 százalékát adta.
A legtöbb baleset és a legveszélyesebb ágazat nem ugyanaz
Az abszolút esetszám azonban csak az egyik mutató.
A feldolgozóiparban történt a legtöbb munkabaleset, de ha a halálos baleseteket nézzük, már más kép rajzolódik ki.
2025-ben az építőiparban történt a legtöbb halálos munkabaleset: 16 ember vesztette életét. A szállítás és raktározás területén 12, a mezőgazdaságban 10, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben pedig egyaránt 8 halálos eset történt.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a szállítási ágazat halálos eseteinek döntő része közúti közlekedési baleset volt. A foglalkoztatottak számához viszonyított halálos munkabaleseti gyakoriság alapján az építőipar és a mezőgazdaság bizonyult a két legveszélyesebb ágazatnak.
Fontos különbség tehát: nem feltétlenül ott a legnagyobb a kockázat, ahol darabszám szerint a legtöbb baleset történik.
Budapest vezet darabszámban, de nem a baleseti rátában
Területi bontásban szintén érdekes különbségeket mutatnak az adatok.
A legtöbb munkabalesetet Budapesten regisztrálták: 3817 esetet.
- Pest vármegyében 2717,
- Borsod-Abaúj-Zemplénben 1210,
- Fejérben 1148,
- Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig 1146 baleset történt.
Az abszolút számokat azonban érdemes a foglalkoztatottak létszámához is viszonyítani.
Az 1000 munkavállalóra jutó munkabaleseti ráta a jelentés szerint Pest vármegyében volt a legmagasabb, 20,9-es értékkel. Ezt Jász-Nagykun-Szolnok (7,8), Komárom-Esztergom (6,9), Veszprém (6,8) és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye (5,7) követte. A legalacsonyabb értékek között szerepelt Somogy (3,1), Zala (3,5) és Vas vármegye is 3,7-tel.
Ez azért fontos, mert egy nagy foglalkoztatotti létszámú térségben önmagában természetes lehet a magasabb balesetszám. A ráta jobban megmutatja, hogy a munkavállalók számához képest milyen gyakran történik baleset.
A halálos esetek szinte mindegyike kisebb vállalkozásnál történt
A jelentés egyik legelgondolkodtatóbb adata a vállalkozásmérethez kapcsolódik.
A 65 halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló közül
37-en mikrovállalkozásnál,
12-en kisvállalkozásnál,
15-en közepes vállalkozásnál,
és mindössze egy ember nagyvállalatnál dolgozott.
Vagyis a 65 halálos áldozatból 64 mikro-, kis- vagy középvállalkozás alkalmazottja volt.
Ez nem jelenti azt, hogy a kisebb cégek szükségszerűen veszélyesebbek, az adat azonban jól mutatja, milyen fontos a munkavédelmi folyamatok következetes működtetése a KKV-szektorban is.
„Figyelmetlen volt a dolgozó” – sokszor ennél jóval összetettebb a helyzet
A jelentés talán egyik legfontosabb megállapítása nem is egy szám.
A munkabalesetek kivizsgálása során gyakran a munkavállaló figyelmetlenségét, szabályszegését vagy utasításellenes magatartását jelölik meg okként. A hatósági tapasztalatok szerint azonban ennek hátterében szinte minden esetben feltárható valamilyen munkáltatói mulasztás is.
Ilyen lehet például:
- a balesetveszélyes munkaeszköz használata;
- az egyéni védőeszköz hiánya;
- a szükséges munkautasítás elmaradása;
- hiányos kockázatértékelés;
- elmaradt vagy nem megfelelő munkavédelmi oktatás;
- hiányos üzembe helyezés vagy biztonsági felülvizsgálat.
A hatóság a munkabalesetek kivizsgálásánál is visszatérő problémákat talált. Előfordult, hogy egy balesetet egyáltalán nem vizsgáltak ki, hiányos vagy egymásnak ellentmondó adatokat rögzítettek, elmaradt a helyszíni szemle vagy a tanúk meghallgatása, illetve a szükséges műszaki intézkedéseket sem tették meg.
A 2025-ös adatok legfontosabb üzenete: a megelőzés nem egy dokumentum
A számok mögött végső soron emberek vannak. Több mint 21 ezer munkabaleset és 65 haláleset egyetlen év alatt.
A jelentés egyik legfontosabb tanulsága ezért nem az, hogy egy újabb dokumentumot kell elkészíteni.
A munkavédelem akkor működik, ha a kockázatértékelés, az oktatás, az eszközök felülvizsgálata, az egyéni védőeszközök, a határidők és a feltárt hiányosságok kezelése egymásra épülő folyamatot alkotnak.