Újra megnyílhat a KATA a céges ügyfeleknek dolgozó és a mellékállású egyéni vállalkozók előtt. A KATA 2027-es átalakításáról megjelent törvénytervezet már konkrét adóösszegeket, 22 millió forintos bevételi keretet és szigorú feltételeket tartalmaz.
Megjelent a KATA átalakításáról szóló törvénytervezet a kormány.hu-n, amelyet október 6-án bocsátottak társadalmi egyeztetésre. Az ott szereplő információk alapján 2027-től újra lehetne cégeknek számlázni, bővülne a jogosultak köre, és változnának az adóösszegek, valamint a bevételi keret is. A tervezet október 14-ig véleményezhető; még nem elfogadott törvény, ezért a részletek módosulhatnak.
A korábbi cikkünkben említett 19 milliós bevételi keret helyett a tervezet már 22 millió forinttal számol, és az is kiderült, mennyit fizetnének a különböző vállalkozói csoportok.
Kik választhatnák a KATA-t 2027-től?
A javaslat szerint az adózási forma ismét elérhetővé válna a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára is. Visszatérhetnének például:
- a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók;
- a nyugdíjas egyéni vállalkozók;
- a nappali tagozatos tanulók és hallgatók.
Az új rendszer továbbra is az egyéni vállalkozóknak szólna: betéti társaságok és más társas vállalkozások nem választhatnák.
Ez jelentős változás lenne a jelenlegi szabályokhoz képest. A mostani KATA-t főfoglalkozású egyéni vállalkozó alkalmazhatja, és a taxis személyszállítás kivételével a kifizetőtől – például cégtől – szerzett bevétel megszünteti az adóalanyiságot.
Mennyi lenne a havi KATA?
A tervezet az új rendszerben 2027-re két havi összeget határoz meg:
| Vállalkozói helyzet | Tervezett havi tételes adó 2027-ben |
|---|---|
| Főfoglalkozású egyéni vállalkozó az új KATA-ban | 100 000 Ft |
| Nem főfoglalkozású egyéni vállalkozó az új KATA-ban | 50 000 Ft |
| A jelenlegi KATA-ban átmenetileg maradó vállalkozó | 75 000 Ft |
Az új KATA havi tétele 2028-tól a minimálbérhez igazodna.
A 75 ezer forintos összeg átmeneti szabály lenne: azoknak szólna, akik 2026. december 31-én már a jelenlegi KATA alanyai, és abban maradnak. Náluk 2028-ban havi 100 ezer forintra nőne a tétel. A jelenlegi rendszer 2028 végéig maradhatna fenn, 2029-től főszabály szerint automatikus áttérés következne az újra.
Aki 2027-ben újonnan választaná a KATA-t, már az új rendszerbe léphetne be.
Cégeknek is lehetne számlázni, de kiegészítő adóval
A tervezet lehetővé tenné, hogy a kisadózó belföldi és külföldi cégektől, illetve más kifizetőktől is szerezzen bevételt. Ez a vállalati ügyfeleknek dolgozó szolgáltatók számára újra választhatóvá tehetné a KATA-t.
A céges bevételhez 15 százalékos kiegészítőadó-számítás kapcsolódna. Ez azonban nem jelentene automatikusan 15 százalék pluszadót a havi tételeken felül: az éves céges bevétel 15 százalékából le kellene vonni az adott évre fizetendő tételes adót. Csak a pozitív különbözetet kellene kiegészítő adóként megfizetni.
Egész éves működéssel, tizenkét adófizetési hónappal számolva:
- főfoglalkozásban évi 8 millió forint céges bevételig;
- nem főfoglalkozásban évi 4 millió forint céges bevételig
nem keletkezne kiegészítő adó.
Példa: ha egy főfoglalkozású vállalkozó több céges ügyféltől összesen 12 millió forint bevételt szerezne, annak 15 százaléka 1,8 millió forint. Az éves tételes adó 1,2 millió forint lenne, így további 600 ezer forint kiegészítő adót fizetne. A két tétel együtt 1,8 millió forintot tenne ki.
A példa a tervezet alapján készült, és nem tartalmazza az egyéb terheket, például a helyi iparűzési adót.
Egy nagy megrendelő miatt meg is szűnhetne a KATA
A céges számlázás mellett különösen fontos lenne figyelni az ügyfelek bevételi arányára.
A tervezet szerint az adóév utolsó napjával megszűnne a KATA-alanyiság, ha ugyanattól a kifizetőtől és a vele kapcsolt vállalkozásoktól származna az éves összes bevétel legalább 50 százaléka.
Vagyis nemcsak az 50 százalék feletti arány lenne kizáró ok: már a pontosan 50 százalékos részesedés is.
Másik korlátozásként a KATA-alanyiság a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnne, ha a vállalkozó:
- a saját munkáltatójától;
- a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától;
- ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától
szerezne céges bevételt.
A közvetítőn keresztüli kifizetés sem kerülné meg automatikusan ezeket a szabályokat: számítana, hogy ténylegesen kinek teljesítették a szolgáltatást.
22 millió forint lenne a bevételi keret
Az új KATA-ban az egész éves bevételi keret 22 millió forintra emelkedne. Az ezt meghaladó rész után továbbra is 40 százalékos különadót kellene fizetni. Ha nem minden hónapra állna fenn tételesadó-fizetési kötelezettség, a keretet arányosítani kellene.
Az értékhatárt átlépő bevételrészre a tervezet szerint nem rakódna rá egyszerre a 40 százalékos különadó és a 15 százalékos kiegészítő adó.
A KATA-keretet és az alanyi áfamentesség határát továbbra is külön kell kezelni. Az áfamentesség értékhatára a már elfogadott szabályok alapján 2027-ben szintén 22 millió forint lesz, 2028-ban viszont 24 millióra nő. A KATA-tervezetben eközben 22 milliós keret szerepel.
Magasabb ellátási alap járna a főfoglalkozásúaknak
Az új rendszerben a főfoglalkozású kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak számítási alapja 2027-ben havi 317 ezer forint, 2028-tól pedig az adott évi minimálbér lenne.
Ez az ellátások számításához használt alap, nem a kézhez kapott táppénz vagy gyermekvállalási ellátás összege.
A nem főfoglalkozású kisadózó a KATA alapján nem válna biztosítottá, és ebből a jogállásból nem szerezne társadalombiztosítási vagy álláskeresési ellátási jogosultságot.
Mikortól lehetne áttérni?
A javaslat szerint a 2027. január 1-jétől alkalmazandó új KATA választását már 2026. december 1-jétől be lehetne jelenteni a NAV-nak.
Október 8-án azonban még társadalmi egyeztetés alatt álló tervezetről beszélünk. Az áttérés feltételeit és határidőit az elfogadott, kihirdetett törvény alapján lehet majd véglegesen megítélni.