Ilyen hátrányok érhetik a munkahelyen azt, aki nincs beoltva

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/ilyen_hatranyok_erhetik_a_munkahelyen_azt__aki_nincs_beoltva-20210602.html

Van, ahol nem vásárolhatnak az üzemi étkezdében azok, akik nincsenek beoltva vagy elkülönítik őket az oltottaktól, illetve rendszeresen tesztelniük kell magukat. Egyre több cég utasítja el az oltatlan jelentkezőket még akkor is, ha egyébként a szaktudásuk megfelelne a kritériumoknak.

Bár sok cég alapvetően pozitívan – például plusz szabadsággal – ösztönzi oltásra a kollégákat, megjelent a munkahelyeken a negatív diszkrimináció is.

Van, ahol az oltással nem rendelkezők nem vásárolhatnak az üzemi étkezdében, nem étkezhetnek együtt az oltottakkal, illetve rendszeres koronavírus-tesztet kell végezniük. Ennek a költségét jobbára állja a munkáltató, de olyan hely is akad, ahol nem. Ráadásul – ha kimondatlanul is, de – elkezdődött az a trend, hogy az oltatlanokat egyre több cég nem veszi fel akkor sem, ha egyébként a szaktudásuk megfelel a kritériumoknak – írja a Portfólió.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a portálnak azt mondta, mostanában egyre többször adódik olyan helyzet, hogy egy vállalat nem veszi fel azt a jelentkezőt, aki nem esett át a betegségen, nem oltatta be magát vagy nem regisztrált az oltásra.

Bár ezt munkajogilag nem lehet megkövetelni, egyre többször fordul elő, hogy egy jelentkezőt nem vesznek fel akkor sem, ha megfelelne a kritériumoknak, mivel nem oltatta be magát.

„Nyilván nem fogják kimondani a cégvezetők, hogy az oltás megtagadása miatt nem veszik fel, de mindkét fél tudja, hogy ez a helyzet, és a felvételhez az oltáson keresztül vezet az út” – tette hozzá Parragh László.

A nagyobb cégek erős ösztönzőket vezettek be, de a kisebbek is támogatják a vakcinák felvételét – ha máshogy nem, korlátozások bevezetésével.

Sok helyen az oltatlanok nem is használhatják a közös kifőzdét, nem vásárolhatnak ott ebédet, hanem hozniuk kell magukkal – mondta a lapnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

Ráadásul azoknak, akik nem oltatják be magukat, nagyon gyakran, akár naponta is koronavírus-tesztet kell végezniük.

Júniusban is tesztelje tudását!

forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/252129/juniusban-is-tesztelje-tudasat

Elkészült a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tizenkettedik online tűzvédelmi tesztje. A júniusi teszt az aratás körüli teendők tűzvédelmi kérdéseivel, a viharjelzőrendszerekkel és a tárolás szabályaival foglalkozik.

Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság júniusban tizenkettedik alkalommal jelentkezik online tűzvédelmi teszttel. A kérdéssor egyebek mellett azzal foglalkozik, hogy miként előzhetőek meg aratási munkálatok közben a tűzesetek, hogyan értelmezhetőek a hazai tavakon működő viharjelző berendezésektől érkező információk, és azt is megtudhatjuk, hogy elegendő tudásunk van-e arról, hogy hogyan tárolhatók a lakókörnyezetben a veszélyes anyagok. 

A tizenkettedik tűzvédelmi teszt ITT érhető el!

Amennyiben korábban közzétett tesztjeink valamelyikét szeretné kitölteni, IDE kattintson!

Dolgozhat-e valaki egyszerre két munkahelyen?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/dolgozhat-e-valaki-egyszerre-ket-munkahelyen-20210513.html

Többen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy a már meglévő munkája mellett újabb munkát szeretne vagy kénytelen vállani. Régebben ezt nevezték másodállásnak, de jelenleg milyen körülményekre kell ilyen esetben a munkáltatóknak és a munkavállalónak figyelemmel lennie? Tömösvári Andrea ügyvéd segít megválaszolni a kérdéseket.

Vállalhat-e a munkavállaló párhuzamosan több munkaviszonyt?

Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely tiltaná, hogy egy munkavállaló egyszerre több munkáltatónál is munkát vállaljon. Azaz, ha a munkavállaló úgy dönt, hogy másik munkaviszony keretében is szeretne dolgozni, a munkáltatója alapos ok nélkül ezt nem akadályozhatja meg.

Mely esetekben korlátozhatja vagy tilthatja a munkáltató a párhuzamos munkavégzést?

Ilyen alapos ok lehet a munkáltató konkurenciájánál történő párhuzamos munkavégzés. Ez ugyanis a munkáltató gazdasági érdekének sérelmével járna.

Bizonyos munkakörök esetében maga a jogszabály tiltja a több munkavégzésre irányuló jogviszony létrehozását. Vezető állású munkavállaló esetében ugyanis maga a munka törvénykönyve tiltja, hogy a munkavállaló bármilyen egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen. A munkavégzésre irányuló jogviszony fogalmába beletartozik minden olyan jogviszony, amelynek keretében az egyik fél a másik fél javára munkát végez legyen az megbízási, vállalkozási vagy egyéni vállalkozói jogviszony. Természetesen a vezető állású munkavállaló ettől eltérően is megállapodhat azon munkáltatójával, ahol a vezető állású munkakört betölti.

Mit várhat el a munkáltató a munkavállalótól, ha a munkavállalónak több jogviszonya is fennáll?

A munkavállaló pihenő idejében azt csinál, amit szeretne, így akár más munkát is vállalhat. Valamennyi munkáltató jogos elvárása azonban, hogy a munkavállaló a munkahelyén munkavégzésre alkalmas állapotban, az előírt időpontban megjelenjen a munkaviszonyból származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse. Ennek megfelelően a munkavállaló kizárólag annyi munkaviszonyt tarthat fenn, amennyit illetően kötelezettségeinek maximálisan eleget tud tenni.

„Fontos hangsúlyozni, hogy valamennyi munkaviszony önálló munkaviszonynak minősül, mindegyik munkaviszony esetében ugyanazok a szabályok érvényesek, egyik munkáltatónak sem kell engedményeket tenni a munkavállalóval szembeni elvárások terén a másik munkaviszony miatt” – mondja el Tömösvári Andrea.

Ennek megfelelően valamennyi munkáltatónak be kell tartania a napi munkaidő maximumára, a heti pihenőidő, heti pihenőnapok kiadására vonatkozó jogszabályi előírásokat.

Befolyásolhatja egy második munkahely a fizetést?

A munkavállaló alapbérét akkor sem lehet a minimálbér, vagy a garantált bérminimum összegénél alacsonyabb összegben meghatározni, ha a munkavállaló más munkaviszonyban keres annyit, hogy a két munkaviszonyból adódó keresete a jogszabály által meghatározott mértéket elérje.

A munkáltatóknak mindkét munkaviszony esetén úgy kell kezelnie a szabadságok és a táppénz elszámolását, hogy az megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, hiszen önálló jogviszonyokról van szó. A munkavállaló kivett szabadságait így mindkét munkaviszony keretében ki kell írni, a táppénzes papírt pedig mindkét munkahelyen le kell adni.

A munkáltatónak fontos arra is figyelnie, hogy a munkavállaló lehetőleg ne egyszerre végezze a párhuzamos munkaviszonyból származó feladatait. Nem szerencsés a munkáltató számára, ha például az asszisztensi feladatokat ellátó munkavállalója a munkaidejében a másik munkaviszonyából eredő például telefonos ügyfélszolgálatot nyújt másik munkáltatójának virtuális asszisztensként. Ez esetben ugyanis azon kívül, hogy a munkavállaló teljes munkaidejét nem tudná kiaknázni, a feladatok késedelmes ellátásnak kockázata is felmerülhetne. Ha mindkét munkáltató hozzájárul a fent említett párhuzamos feladatellátáshoz, célszerű több munkáltató által létesített munkaviszonyt létrehozni a munkavállalóval.

Köteles-e a munkavállaló tájékoztatni munkáltatóját arról, ha párhuzamosan másik munkaviszonyt létesít?

A munka törvénykönyve általános együttműködési kötelezettséget ír elő a felek számára, így a munkavállaló köteles bejelenteni munkáltatójának, ha párhuzamosan másik munkaviszonyt létesít.

„Ez azért is fontos, mert a munkáltató ahhoz, hogy eleget tehessen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörnyezet biztosítását előíró jogszabályi kötelezettségének, fel kell mérje a párhuzamos munkavégzés okozta kockázatokat, mint a fáradtság vagy a figyelemzavar” – hívja fel a figyelmet az ügyvéd.