Szabadság járványügyi helyzetben – a munkáltató és a munkavállaló lehetőségei, kötelezettségei

2020. július 15-től a kormány olyan járványügyi intézkedéseket rendelt el, amelyek a most szabadságra menő munkavállalókat is érinteni fogják, ennek megfelelően közvetett módon kihatnak a munkáltató működésére is.

forrás és a teljes cikk a következő linken érhető el: https://www.hrportal.hu/hr/szabadsag-jarvanyugyi-helyzetben—a-munkaltato-es-a-munkavallalo-lehetosegei–kotelezettsegei-20200730.html

Ha a fennálló járványhelyzetben a munkavállalók külföldön nyaralnak, ez munkajogi szempontból egy fokozott veszélyhelyzetet jelenthet a munkáltató számára. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalóknak ebben a rendkívüli helyzetben.

a munkáltató:

  • adhat ajánlást munkavállalói számára arra vonatkozóan, hogy ebben az évben a szabadságukat ne külföldön, hanem belföldön töltsék el
  • még a piros besorolású országok esetén sem tilthatja meg, továbbá ezzel kapcsolatosan sem felmondást, sem pedig egyéb hátrányos következményt nem alkalmazhat
  • kötelezheti arra a munkavállalóit, hogy előzetesen tájékoztassák, amennyiben szabadságukat külföldön kívánják tölteni, megjelölve a célországot és az esetleges tranzitországokat is. Ezt többek között azért teheti meg, mert biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési körülményeket.
  • kötelezheti munkavállalóit arra is, hogy haladéktalanul tájékoztassák, amennyiben szabadságuk alatt vagy a visszaérkezéskor koronavírus-fertőzés tüneteit észlelik akár magukon, akár hozzátartozóikon, akár a velük közös háztartásban élők esetében
  • ha a visszatérést követően a munkavállalóval szemben karantén intézkedést rendelnek el, úgy a munkáltatónak a karantén tartamára betegszabadságot nem kell biztosítani, azonban a munkavállaló ezalatt az időszak alatt táppénzre jogosult – ha azonban a munkavállaló a karantén időtartama alatt is tud otthonról dolgozni, akkor ilyen esetben a munkavállaló továbbra is a rendes munkabérét kapja a munkáltatótól

Ha a munkavállaló piros vagy sárga besorolású országból tér vissza, akkor a karantént csak akkor tudja elkerülni, ha hoz magával külföldről két negatív tesztet, amit a visszautazás előtt legfeljebb öt napon belül végeztek el. Ha ilyen teszttel nem rendelkezik, akkor visszatértekor a karantén nem kerülhető el, csupán a tartama csökkenthető le. A karantén akkor oldható fel legkorábban, ha a munkavállaló szintén két negatív teszttel igazolja állapotát; a sárga országok esetében a karantén feloldása már az első negatív teszt bemutatásakor kérhető, a piros országok esetében viszont meg kell várni mindkét negatív tesztet a karantén feloldásához. A koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos tesztek költségét augusztus 1-jétől a szabadságról visszatérő munkavállaló maga köteles viselni. A teszt elvégzésének költsége még akkor sem hárítható át a munkáltatóra, ha egyébként a munkáltatónak nyomós érdeke fűződne a karantén feloldásához, és az eredeti feltételek szerinti munkavégzéshez.

A szabadság leteltét követően, az ismételt munkába álláskor a munkáltató az alacsony fertőzési kockázat fenntartása érdekében további intézkedéseket is előírhat a munkavállalókkal szemben. Ilyen intézkedés lehet a soron kívüli orvosi vizsgálat elrendelése, további adatszolgáltatás vagy indokolt esetben teszt elkészíttetése. Ez utóbbi esetben a teszt elkészítését a munkáltató rendeli el, ezért annak a költségét a munkáltató viseli.

Kérhetek-e a plusz pénzt a munkahelyemtől, mert otthonról a saját eszközeimmel dolgozom?

A cégtől lehet-e kérni plusz eszközhasználati díjat, illetve az áramra valamennyit? A cég kötelezhető-e ezek kifizetésére? Mivel vidékről járok dolgozni, kérhetek-e üzemanyag hozzájárulást vagy utazási, bérlet támogatást?

a teljes cikk az alábbi linken érhető el: https://www.hrportal.hu/hr/kerhetek-e-a-plusz-penzt-a-munkahelyemtol–mert-otthonrol-a-sajat-eszkozeimmel-dolgozom-20200722.html

A munka törvénykönyve általános munkáltatói kötelezettségként nevesíti, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ez esetben lényegében a munkavállaló által előlegezett, a munkáltató érdekében vállalt költség utólagos megtérítéséről van szó. Ide tartozhat pld. az otthoni munkavégzés miatt felmerült telefon- és áramdíj.


Az ilyen juttatás pontos jogcíme és mértéke megállapítása adózási szempontból is lényeges. Ugyanis az elnevezésében költségtérítésként juttatott összeg is munkabér valójában, ha a ténylegesen felmerült költségek mértékét meghaladja. Ilyenkor a tényleges költségeket kompenzáló rész felett juttatott összeget munkabérnek kell tekinteni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a munkáltató által fizetett ilyen költségtérítés nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amelyből levonható – legfeljebb annak mértékéig – a törvény 3. számú melléklete szerint elismert költség. Ilyen költség a törvény melléklete szerint a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax használati díja azzal, hogy ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek (nap, m2, m3 stb.) alapulvételével (a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla alapján is). A költségtérítésnek az a része, amely az igazolt, arányosított költségeket meghaladja, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. A költségelszámolás mértékére azért kell nagyon odafigyelni, mert a jogszerűtlenül elszámolt költség után 39 százalék bírságot kell fizetni, és ha emiatt a befizetendő adó több mint 10 ezer forint, azt 12 százalék bírsággal növelten kell megfizetni.

Külön jogszabály rendelkezik a munkába járással kapcsolatban megtérítendő költségekről. E jogszabály szerint a munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának megfelelő mértékét, amennyiben a munkavállaló országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton, elővárosi vasúton (HÉV-en) utazik a munkavégzés helyére. A munkavállaló részére e térítés helyett a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. Minden más juttatásra csak a munkáltatóval való megállapodás alapján lehet jogosult.

Megjegyezzük, hogy a rendelkezésre bocsátott információk alapján kialakított fenti jogértelmezésnek, tanácsadásnak csak tájékoztató jellege van, a jelen tájékoztatás nem mentesíti a kérdezőt a tények teljességén alapuló álláspontja kialakításának szükségessége és felelőssége alól.

Kibővült a Tűzterjedés elleni védelem című tűzvédelmi műszaki irányelv

forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/240495/kibovult-a-tuzterjedes-elleni-vedelem-cimu-tuzvedelmi-muszaki-iranyelv

A tűzvédelmi szakemberek javaslatainak figyelembevételével a munkacsoport elkészítette a Tűzterjedés elleni védelem című tűzvédelmi műszaki irányelv módosítását. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzvédelmi és tűzmegelőzési főosztályának munkatársai által közösen, külső szakemberek bevonásával kidolgozott módosításban foglaltakat 2020. július 20-tól lehet alkalmazni.

A tűzvédelmi műszaki irányelv több lényeges módosítást tartalmaz. A jövőben segítséget nyújt a tervezőknek és szakértőknek abban a kérdésben, hogy a tűztávolságon belüli, szemben álló homlokzatoknál mely épületrészek nem befolyásolják a tűz terjedését. Így ezeket az épületrészeket – bizonyos feltételek teljesülése esetén – nem kell figyelembe venni a tűztávolság számításakor.

Az irányelvbe új megoldások kerültek arról, hogyan kell kialakítani a 120°-nál nagyobb szögben találkozó, különböző tűzszakaszokhoz tartozó homlokzatoknál a homlokzati síkból kiugró függőfolyosókat és erkélyeket, hogy azok meggátolják a tűz terjedését.

Bővült az azonos tűzszakaszba tartozó szintek között a homlokzati tűzterjedés elleni védelem biztosítására alkalmas megoldások (függönyfal és ahhoz kapcsolódó tűzterjedési gát szerkezete), valamint az épületgépészeti csövek és villamos szerelvények átvezetéseit érintő megoldások köre is. 

Megjelentek a tűzvédelmi műszaki irányelvben a növényekkel beültetett tetőfödémek kialakításai, a megfelelő tűzgátló lineáris hézagtömítés feltételei, valamint a gépészeti szerelvények terhét hordozó aknafalak kialakítására alkalmas építményszerkezetek. 

Bővült a melléklet a gépészeti vezetékek átvezetései tűzgátló lezárásainak kialakításaival, a tűzterjedés elleni gátak javasolt megoldásaival, a megfelelő tűzgátló lezárások kialakításainak feltételeivel, bekerültek az irányelvbe olyan fényképek, amelyek jó kivitelezési példákat mutatnak be, emellett a felhasználók dokumentummintát is találnak a beépítési nyilatkozatra.

 A tűzvédelmi műszaki irányelvet elérheti a katasztrófavédelem honlapján a 

https://www.katasztrofavedelem.hu/213/tuzvedelmi-muszaki-iranyelvek

webhelyen.