A mikroműanyagok forgalomba hozatalának REACH rendelet szerinti korlátozása

forrás: https://www.nnk.gov.hu/index.php/kemiai-biztonsag/kbkhf-hirek/2200-a-mikromuanyagok-forgalomba-hozatalanak-reach-rendelet-szerinti-korlatozasa.html

A mikroműanyagoknak a környezetre és esetlegesen az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásai miatt a Bizottság (EU) 2023/2055 rendeletével korlátozást vezetett be a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH) XVII. mellékletének 78. bejegyzéseként.

  1. A korlátozás hatálya

A korlátozás értelmében a szintetikus polimer mikrorészecskék nem hozhatók forgalomba (ideértve az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívülről történő behozatalt is) önmagukban, vagy keverékben, ha egy adott tulajdonság elérése érdekében legalább 0,01 tömegszázalékos koncentrációban vannak jelen az adott keverékben.

A korlátozás tekintetében a szintetikus polimer mikrorészecskék olyan szilárd polimerek, amelyek mindkét alábbi feltételnek megfelelnek:

  1. részecskékben fordulnak elő, és e részecskéknek legalább 1 tömegszázalékát teszik ki; vagy részecskék felületén képeznek folyamatos bevonatot;
  2. az a) pontban említett részecskék legalább 1 tömegszázaléka megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:
  3. a részecskék mérete minden kiterjedésben legfeljebb 5 mm
  4. a részecskék hossza legfeljebb 15 mm, hosszuk és átmérőjük aránya pedig nagyobb, mint 3.

Nem tartoznak a szintetikus polimer mikrorészecskék meghatározásába, és ezért nem tartoznak a korlátozás hatálya alá:

  • a természetben lezajló polimerizációs folyamat eredményeként létrejött polimerek, függetlenül az extrakciós eljárástól, amellyel kinyerték azokat, és amelyek kémiailag nem átalakított anyagok
  • olyan polimerek, amelyek bizonyítottan lebonthatók;
  • polimerek, amelyek oldhatósága 2 g/l feletti;
  • olyan polimerek, amelyek kémiai szerkezetükben nem tartalmaznak szénatomokat.

A polimer megfelelő lebonthatóságát és oldhatóságát a XVII. melléklet 15. és 16. függelékeiben ismertetett módszerekkel szükséges igazolni.

A korlátozás 2023. október 17-től alkalmazandó azzal, hogy a szükségtelen termékvisszahívások megelőzése és a hulladék mennyiségének csökkentése érdekében, a korlátozott, de a határidő előtt az uniós szállítói láncba bekerült, már forgalomba hozott termékek 2023. október 17-ét követő forgalomba hozatalára és felhasználására továbbra is lehetőség van a korlátozás 16. pontja értelmében. Ugyanakkor a korlátozott termékek első alkalommal történő forgalomba hozatala (pl. EGT-n kívüli importja) a határidőt követően nem lehetséges.

Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján a Bizottság az év végéig nyilvánosságra fog hozni a honlapján egy dokumentumot a korlátozáshoz kapcsolódóan hozzá beérkezett kérdésekre adott válaszairól.

  1. Kivételek

A forgalomba hozatal tilalma nem vonatkozik azokra a szintetikus polimer mikrorészecskékre, amelyeket – önmagukban vagy keverékekben – a következő felhasználásokra hoznak forgalomba:

  • ipari telephelyeken (pl. gyárak, üzemek) történő felhasználás;
  • a 2001/83/EK irányelv hatálya alá tartozó gyógyszerek és az (EU) 2019/6 rendelet hatálya alá tartozó állatgyógyászati készítmények;
  • az (EU) 2019/1009 rendelet hatálya alá tartozó uniós termésnövelő anyagok;
  • az 1333/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagok;
  • az in vitro diagnosztikai eszközök, beleértve az (EU) 2017/746 rendelet hatálya alá tartozó eszközöket is;
  • az olyan, 178/2002/EK rendelet 2. cikkének meghatározása szerinti élelmiszerek, amelyek nem tartoznak e bekezdés d) pontjának hatálya alá és az említett rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott takarmányok.

Általánosságban mentesülnek továbbá a forgalomba hozatalt érintő korlátozás alól az olyan szintetikus polimer mikrorészecskék is:

  • amelyeket műszaki intézkedésekkel (pl. kromatográf oszlopokkal, vízszűrő betétekkel vagy nyomtatók festékkazettáival) behatárolva tartanak, hogy megakadályozzák a környezetbe történő kibocsátást, amennyiben a tervezett végfelhasználás során a használati utasításnak megfelelően használják őket;
  • amelyek fizikai tulajdonságai a tervezett végfelhasználás során véglegesen módosulnak oly módon, hogy a polimer már nem tartozik e tétel hatálya alá (pl. megduzzadnak vagy filmréteget képeznek, mint például a pelenkákban, körömlakkokban vagy festékekben);
  • amelyek a tervezett végfelhasználás során véglegesen beépülnek egy szilárd mátrixba (pl. a betonhoz hozzáadott erősítő szálak vagy a fröccsöntött árucikkek alapanyagaként használt pelletek).

A korlátozás célja a szintetikus polimer mikrorészecskék környezeti kibocsátásának a lehető legkisebbre csökkentése. Ezért a korlátozás különböző címkézési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségeket is bevezet egyes mentesített felhasználások tekintetében, annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a kibocsátást a felhasználás és az ártalmatlanítás során, egyúttal további információkat is gyűjtve a mentesített felhasználásokról. Ezen kötelezettségeket részletesebben az 5. és a 6. pont ismerteti.

  1. Az illetékes hatóságok felé történő információátadási kötelezettség

A szintetikus polimer mikrorészecskéket tartalmazó termékek gyártói, importőrei és ipari továbbfelhasználói kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az érintett polimerek azonosságára és a polimereknek a termékekben betöltött funkciójára vonatkozó információkat.

Ezen túlmenően azok a gyártók, importőrök és ipari továbbfelhasználók, akik a lebonthatóságra vagy az oldhatóságra történő hivatkozással mentesülnek a korlátozás alól, kérésre haladéktalanul igazolják az illetékes hatóságok számára a 15. és/vagy a 16. függelékben meghatározottaknak történő megfelelést.

  1. Átmeneti időszakok egyes meghatározott felhasználásokra

A felhasználási területtől függően, a jogszabály különböző átmeneti időszakokat is meghatároz annak érdekében, hogy az érintett érdekelt feleknek megfelelő idejük legyen az alternatívák kidolgozására és azokra való átállásra.

Átmeneti időszak Felhasználási terület
4 év (2027. október 17.)az 1223/2009/EK rendelet II–VI. melléklete preambuluma 1. a) pontjában meghatározott „leöblítendő termékek”, kivéve, ha hámlasztásra, polírozásra vagy tisztításra használt szintetikus polimer mikrorészecskéket, azaz mikroszemcséket (a továbbiakban: mikrogyöngyöket) tartalmaznak
5 év (2028. október 17.)  a 648/2004/EK rendelet szerinti mosó- és tisztítószerek, illetve a viaszok, polírozók és légápolási termékek, kivéve, ha az említett termékek mikrogyöngyöket tartalmaznak az (EU) 2019/1009 rendelet 2. cikkének (1) bekezdés szerinti azon termésnövelő anyagoknak minősülő termékek, amelyek nem tartoznak az említett rendelet hatálya alá (nem uniós termésnövelő anyagok) meghatározott mezőgazdasági és kertészeti felhasználásra szánt termékek
6 év (2029. október 17.)  az illatanyagok kapszulázásához használt szintetikus polimer mikrorészecskék az (EU) 2017/745 rendelet hatálya alá tartozó orvostechnikai eszközök, kivéve, ha az említett termékek mikrogyöngyöket tartalmaznak az 1223/2009/EK rendelet II–VI. melléklete preambuluma 1. b) pontjában meghatározott „nem leöblítendő termékek”
8 év (2031. október 17.) az 1107/2009/EK rendelet szerinti növényvédő szerek és az azokkal kezelt vetőmagok, valamint az 528/2012/EU rendelet szerinti biocid termékek a sportpályák szintetikus burkolatában használt szemcsés töltőanyagok
12 év (2035. október 17.)az 1223/2009/EK rendelet szerinti ajakápolási, körömápolási és sminktermékek, kivéve, ha ezeket illatanyagok kapszulázására használják, leöblíthető kozmetikai termékek alá tartoznak, vagy mikrogyöngyöket tartalmaznak (ld. korábbi korábban).
  1. Tájékoztatási kötelezettségek egyes mentesített felhasználások tekintetében
  2. október 17-től az ipari telephelyeken történő felhasználás esetén a polimer mikrorészecskék beszállítóinak az alábbi információkat kell megadniuk:
  • használati és ártalmatlanítási útmutatót;
  • A kiszállított szintetikus polimer mikrorészecskékre az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének 78. tételében meghatározott feltételek vonatkoznak” szövegű nyilatkozatot;
  • az anyagban vagy keverékben jelen lévő szintetikus polimer mikrorészecskék mennyiségére vagy adott esetben koncentrációjára vonatkozó információkat;
  • az anyagban vagy keverékben található polimerek azonosságára vonatkozó általános információkat.
  1. október 17-től az in vitro diagnosztikai eszközök, az élelmiszer-adalékanyagok és az általános mentességek tekintetében a beszállítóknak olyan használati és ártalmatlanítási útmutatót kell biztosítaniuk, amely leírást tartalmaz a szakmai felhasználók és a lakosság számára a szintetikus polimer mikrorészecskék környezetbe történő kibocsátásának megelőzéséről.
  2. Az ajakápolási-, körömápolási- és sminktermékek beszállítóinak 2031. október 17. és 2035. október 17. között fel kell tüntetniük a megadott intervallumban forgalomba hozott termékek esetében az „Ez a termék mikroműanyagot tartalmaz.” nyilatkozatot.
  3. Jelentési kötelezettségek egyes mentesített felhasználások tekintetében

a) 2026-tól kezdve az ipari telephelyeken a műanyaggyártás alapanyagaként pellet, pehely és por alakjában felhasznált szintetikus polimer mikrorészecskék gyártóinak és ipari továbbfelhasználóinak, valamint 2027-től kezdve minden más szintetikus polimer mikrorészecske gyártójának, és az ipari telephelyeken szintetikus polimer mikrorészecskéket használó többi ipari továbbfelhasználónak minden év május 31-ig meg kell adnia az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) részére az alábbi információkat:

  • a szintetikus polimer mikrorészecskék előző naptári év során történt használatának leírása;
  • a felhasznált polimerek azonosítására szolgáló általános információk a szintetikus polimer mikrorészecskék minden használatára vonatkozóan;
  • az előző naptári évben a környezetbe kibocsátott szintetikus polimer mikrorészecskék becsült mennyisége a szintetikus polimer mikrorészecskék minden használatára vonatkozóan, beleértve a szállítás során a környezetbe kibocsátott szintetikus polimer mikrorészecskék mennyiségét is;
  • hivatkozás az ipari felhasználásra alapuló mentességre a szintetikus polimer mikrorészecskék minden használatára vonatkozóan

b) 2027-től kezdve az in vitro diagnosztikai eszközök, az élelmiszer-adalékanyagok és az általános mentességek tekintetében, a szakmai felhasználók és a lakosság részére első alkalommal forgalomba hozott, szintetikus polimer mikrorészecskéket tartalmazó termékek beszállítóinak minden év május 31-ig biztosítaniuk kell az ECHA számára az alábbi információkat:

  • azon végfelhasználások leírása, amelyek részére az előző naptári évben szintetikus polimer mikrorészecskéket hoztak forgalomba;
  • az előző naptári évben forgalomba hozott polimerek azonosságára vonatkozó általános információk minden olyan végfelhasználás tekintetében, amelyek részére a szintetikus polimer mikrorészecskéket forgalomba hozták;
  • az előző naptári évben a környezetbe kibocsátott szintetikus polimer mikrorészecskék becsült mennyisége – beleértve a szállítás során a környezetbe kibocsátott szintetikus polimer mikrorészecskék mennyiségét is – minden olyan végfelhasználás tekintetében, amelyek részére a szintetikus polimer mikrorészecskéket forgalomba hozták;
  • hivatkozás az igénybe vett mentességre vagy mentességekre a szintetikus polimer mikrorészecskék minden használatára vonatkozóan.

Kezd széthullani a magyar dolgozók napi ritmusa – rekordot döntött a túlórázás és az alvásmegvonás

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/kezd-szethullani-a-magyar-dolgozok-napi-ritmusa-rekordot-dontott-a-tulorazas-es-az-alvasmegvonas

A friss időmérleg adatok riasztó képet rajzolnak a magyarok hétköznapjairól: nő a munka és az ingázás ideje, miközben történelmi mélypontra esett az alvás. A szakértők szerint ez a kombináció nemcsak stresszt és kiégést okoz, hanem lassan felőrli a családi életet és a teljesítőképességet is.

A magyarok napjai látványosan feszültebbé váltak: miközben a munkával, tanulással és a háztartás körüli tennivalókkal töltött idő emelkedik, a pihenés és a regenerálódás egyre szűkösebb. A KSH legújabb időmérleg-adatai alapján – amelyeket a HR Portál is ismertetett – mára napi átlagban 8,5 órát emészt fel a produktív tevékenységek összessége, és ehhez társul még a sokszor végeláthatatlan ingázás.

Több munka, kevesebb levegő

A 15–74 éves korosztály aktivitási ideje több mint egy évtizede nem volt ilyen magas: az előző felmérésekhez képest 11 százalékkal nőtt, most átlagosan 512 percet, vagyis 8 és fél órát töltünk munkával, tanulással vagy háztartási feladatokkal. Bár a szabadidő is kismértékben bővült – napi közel 4,8 órára –, ez aligha ellensúlyozza a megnövekedett terhelést.

Ezzel párhuzamosan a szervezet számára „kötelező” tevékenységek – evés, alvás, tisztálkodás – ideje történelmi mélypontra csökkent: a magyarok ma mindössze 10,7 órát szánnak ezekre, ami szakértők szerint komoly rizikófaktora a stressznek és a kiégésnek.

A házimunka még mindig női terep – de a férfiak is kezdenek felzárkózni

A háztartási feladatok megoszlása továbbra sem egyenlő, noha sokat változott az elmúlt évtizedekben. A nők naponta átlagosan 107 percet töltenek főzéssel – ez 14%-os növekedés –, míg a férfiak már 67 percet szánnak ugyanerre, ami látványos ugrás a negyven évvel ezelőtti adatokhoz képest. A takarítás is hasonló irányt mutat: a férfiak már több mint kétszer annyi időt fordítanak rá, mint a ’80-as években.

Az automatizált háztartási gépek terjedése ugyanakkor látványosan csökkentette a mosással, vasalással és mosogatással töltött időt, különösen a nőknél: ezek a feladatok ma már fele annyi energiát igényelnek, mint az 1980-as évek végén.

Tanulás: a fiataloké a maratoni tempó

A tanulással töltött időben óriási a generációs különbség: a 15–19 évesek naponta közel 6 órát ülnek a könyvek felett, míg az idősebb korosztály ehhez képest csak töredékét, kevesebb mint két órát szán rá.

Ügyintézésre, vásárlásra átlagosan napi egy óra jut, a nők pedig ebben is valamivel több időt töltenek: átlagosan 10 százalékkal többet, mint a férfiak.

Gyermekgondozás: lassú változás, maradó különbségek

A társadalmi minták alakulnak, de nem gyorsan. A 15–74 éveseknek már csak kevesebb mint ötöde foglalkozik napi szinten saját gyermekének gondozásával – ez az arány 3 százalékponttal csökkent.

A nők azonban még mindig jelentős előnyt „vezetnek”: átlagosan 50 perccel töltenek többet a gyerek körüli feladatokkal, bár a különbség az elmúlt évtizedekben fokozatosan mérséklődött.

Az utazásra fordított idő drámaian nőtt: országos átlagban 21 perccel hosszabb lett a napi közlekedés, mint 15 éve. A budapestiek napi 116 percet, azaz közel két órát töltenek úton, a kisebb településeken élők pedig átlagosan 98 percet. A nagyvárosokban az ingázási idő 17–27 százalékkal emelkedett másfél évtized alatt.

Alvás: negyven éve nem aludtunk ennyire keveset

A pihenés lett a magyarok életének legnagyobb vesztese. A HR Portál összefoglalója szerint az alvásra fordított idő ma 486 perc, vagyis mindössze 8,1 óra. Ez 21 perces csökkenés a 15 évvel korábbi adatokhoz képest – és a legalacsonyabb érték az elmúlt négy évtizedben.

A szabadidő terén a férfiak állnak valamivel jobban: naponta 300 percet töltenek tévézéssel, online tevékenységekkel, sporttal vagy olvasással, míg a nőknek csupán 274 perc jut ugyanerre.

Túl sokan betegednek bele a munkába – a szakértők szerint itt a határ

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/tul-sokan-betegednek-bele-a-munkaba-a-szakertok-szerint-itt-a-hatar-20251117.html

A munkahelyi stressz és a mentális kimerültség soha nem látott szintre emelkedett és a legtöbb hiányzás mögött lelki megterhelés áll. A szakértők szerint a cégek késve reagálnak, miközben a megelőző támogatás nemcsak egészségesebb munkahelyet teremtene, hanem milliárdos veszteségeket is megelőzhetne.

A munkahelyi hiányzások száma olyan mértékben emelkedett meg az Egyesült Királyságban, amire több mint 15 éve nem volt példa. A Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) friss adatai szerint a brit munkavállalók évente átlagosan 9,4 napot töltenek betegszabadságon – és ennek legnagyobb részét mentális egészségi problémák okozzák. A lelki okok ma már a hosszú távú távollétek vezető tényezői, és a rövid távú hiányzások második leggyakoribb kiváltói – írja a workplacejournal.co.uk.

A helyzet gazdasági súlya is egyre nagyobb: a Deloitte becslése alapján a rossz mentális egészség évente 51 milliárd fontjába kerül a brit munkáltatóknak a kieső termelékenység, hiányzások és fluktuáció révén.

A probléma azonban messze nem csak brit jelenség

Financial Times elemzése szerint világszerte súlyosbodik a mentális egészségválság: a WHO és az ILO adatai alapján évente 12 milliárd munkanap vész el, ami összesen 1 billió dollárnyi gazdasági veszteséget jelent.

Európai szinten is érezhető a probléma: Hollandiában a munkáltatók 2023-ban 8,3 milliárd eurót veszítettek a hiányzások miatt, és ennek több mint fele pszichoszociális megterhelésből – stresszből, kiégésből, túlterheltségből – származott.

A vállalati oldal felkészültsége sem megnyugtató. A CCLA 2025-ös „UK Mental Health Benchmark” értékelése azt mutatja, hogy a 100 vizsgált nagyvállalat közül 44 még mindig a legalacsonyabb kategóriákban teljesít, vagyis nincs valódi, rendszerszintű mentálhigiénés stratégiájuk.

A cégek többsége túl későn avatkozik be, és a hangsúlyt a megelőzésre, a korai jelzések felismerésére és a könnyen elérhető támogatásra kellene helyezni.

Emma Capper, a Howden brit wellbeing vezetője szerint a legtöbb vállalat csak akkor kezd el foglalkozni egy dolgozó mentális egészségével, amikor az már hetek óta betegszabadságon van, ekkorra azonban nemcsak az érintett, hanem az egész csapat leterheltté válik.

A Howden ezért egy négyfázisú mentális egészségügyi támogatási modellt mutatott be, amely a mindennapi jóllét fenntartásától a korai beavatkozáson át egészen a strukturált visszatérésig végigkíséri a dolgozókat. A modell olyan elemeket tartalmaz, mint a rezilienciatréning, stresszkezelési támogatás, rendszeres wellbeing check-in, illetve a vezetők képzése a jelek felismerésére. Nem elég, hogy a szolgáltatás létezik, a dolgozóknak tudniuk kell róla, könnyen elérhetőnek kell lennie, és a cégnek aktívan támogatnia kell a használatát.

A nemzetközi kutatások és a vállalati benchmarkok összképe így ugyanazt erősíti meg: ahol a mentális egészség nem kap megfelelő hangsúlyt, ott a szervezetek nemcsak embereket veszítenek, hanem jelentős összegeket is. A Howden szerint:

„egy megelőzésre épülő, jól felépített támogatási rendszer akár minimális többletköltséggel is csökkentheti a hiányzásokat, mérsékelheti az egészségügyi ellátórendszerre és a biztosítókra nehezedő terheket, miközben ellenállóbb, produktívabb munkahelyeket teremt.”