Szerző: Admin

Bizonytalanság és ellenállás jellemzi a munkavállalók oltáshoz való hozzáállását. A munkáltató nem kötelezheti, csak ösztönözheti a vakcina beadását. Januári adatok szerint mindössze a dolgozók negyede oltatna biztosan, 39% feltételekkel, míg 36% nem. A fizikai munkavállalóknál az arány még rosszabb, 47% nem oltakozna – derült ki egy friss kutatásból.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/csak-minden-negyedik-dolgozo-kerne-biztosan-a-covid-oltast-20210212.html

A munkahelyi biztonság a munkáltató felelőssége, ahogy a dolgozó által – az ügyfélnek – okozott esetleges kárért is neki kell helytállnia. Ugyanakkor oltásra egyelőre biztosan nem kötelezheti a munkavállalókat, hiszen az oltáshoz jutás lehetősége jelenleg korlátozott, így az igénybevétel nem az egyéntől függ, derült ki azon a kerekasztal beszélgetésen, amely a vakcina munkaügyi döntésekre gyakorolt hatásáról szólt az Autóipari és Termelői iparági HR Fest rendezvényen.

A beszélgetésben Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, Pál Lajos, a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda ügyvédje és Batiz András, az Impactworks alapító-tulajdonosa vett részt. Batiz András ismertette friss, reprezentatív kutatásuk adatait. Eszerint a megkérdezettek mindössze 25%-a oltatna biztosan, 39% bizonyos feltételek mellett, míg 36% nemmel válaszolt. A fizikai munkavállalók körében az egyértelmű nemek aránya még magasabb 47%, míg a szellemieknél ugyanez 15%.

Szintén a kékgalléros válaszadók 47%-a gondolja úgy, hogy a munkáltatónak semmi köze nincs ahhoz, hogy a dolgozók hogyan állnak a védőoltáshoz. Esetükben így a többség azt is gondolja, hogy a munkahelytől nem elvárható, hogy az oltás beszerzésében részt vegyen, sem az, hogy ösztönözze a munkavállalókat a beadatására. A nem fizikai munkakörökben ez a vélekedés a dolgozók 37%-ára jellemző.

Az összes megkérdezett 33%-a érzi úgy, hogy megnyugtató lenne olyan helyen dolgozni, ahol mindenki be van oltva, 27% szerint semleges a kérdés, míg a 30%-ot egyáltalán nem zavarja az oltatlanság. Itt is van eltolódás az arányokban munkakörök szerint.

A leghatározottabb elutasítással pedig az a kérdés találkozott, amely azt feszegette, hogy a toborzásnál előkerüljön-e az oltás témája. Hogy a hirdetésben megjelenjen az oltottság mint feltétel, azt a válaszadók 57%-a elfogadhatatlannak tartja és mindössze 5% támogatná. Azt pedig, hogy az interjún szóba kerüljön, hogy mit gondol a jelentkező a vakcináról 69% elutasítja.

Vagyis látható, hogy az oltással kapcsolatos nem transzparens kommunikáció, az embereket elérő félinformációk jelentősen befolyásolják a védekezéssel kapcsolatos hozzáállást. Pál Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaadó jogi mozgástere jelenleg eléggé egyértelmű, hiszen nem kötelezhet olyan oltásra, amelynek az igénybevétele nem a munkavállalótól függ. Viszont alkalmazhat olyan munkaszervezési módszereket illetve egyéb ösztönzőket, amelyek abba az irányba hatnak, hogy a dolgozók minél nagyobb arányban oltassák be magukat, amint lehetséges.

Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a jog szerint a munkáltatónak kötelessége az egészséges és biztonságos körülmények közötti foglalkoztatás biztosítása, így például akár kérheti a kollégáktól, hogy negatív teszttel jöjjenek dolgozni. Valamint a munkáltató felel az alkalmazott által okozott kárért is, így például ha megfertőz egy ügyfelet a dolgozó, akkor akár azért is (ennek bizonyítása persze már egy bonyolultabb kérdés). Ezért elméletileg, ha a feltételek adottak lesznek, vagyis rendelkezésre áll majd széles körben az oltás, akkor annak kötelező előírása is szóba jöhet.

Batiz András szerint kulcskérdés tudni, hogy mit is gondolnak az adott vállalat munkavállalói vagyis ismerni kell a véleményüket, mert ha ezeket ismerjük, akkor van lehetőség soft eszközökkel is ösztönözni, úgy hogy közben ne rombolja a cég a dolgozói elkötelezettséget. Ilyen eset például az, amikor a munkáltató egyértelműen példát mutat és mindent beletesz a védekezésbe. Rolek Ferenc említett egy meg nem nevezett magyar nagyvállalatot, amely a pandémia időszaka alatt rendszeresen szűrte a dolgozókat, egészségügyi segítséget biztosított és a betegségen átesettek körében a vérplazma adását is honorálja, ott ennek nyomán nyilván az ösztönzés kérdése is egyszerűbb.

A beszélgetésben egy globális bizalomfelmérés is szóba került, amely azt mérte, hogy szinte minden szektor bizalomvesztést szenvedett el az elmúlt időszakban, kivéve az üzleti szférát, amelyben 60% bízik, a saját munkáltatókra az arány még magasabb. Vagyis nagyon nem mindegy, hogy egy vállalat milyen módon demonstrálja, hogy mi fontos neki, ez ugyanis jelentősen befolyásolhatja a munkavállalói hozzáállást, elfogadást is az adott témához.

Szakértők foglalták össze a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos legfontosabb munkajogi tudnivalókat.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mit-tehetnek-a-munkaltatok-a-vedettsegi-igazolvannyal-20210301.html

Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azok számára, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy akik oltással váltak védetté. A jelenlegi jogszabályok még nem adnak egyértelmű iránymutatást arról, milyen jogosítványokkal járhat majd a védettségi igazolvány. Ahogy arra sem adnak választ, hogy mit tehet a munkáltató a munkavállaló által bemutatott igazolvánnyal. Konszenzus mutatkozik azonban abban, hogy ha a védettséghez az eltérő jogosultságok objektív ismérvek alapján és észszerűen kapcsolódnak, akkor a munkavállalók közötti különbségtételnek diszkriminációs aggályai sem lesznek – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei.

Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azok számára, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy akik oltással váltak védetté. A jelenlegi jogszabályok még nem adnak egyértelmű iránymutatást arról, milyen jogosítványokkal járhat majd a védettségi igazolvány. Ahogy arra sem adnak választ, hogy mit tehet a munkáltató a munkavállaló által bemutatott igazolvánnyal. Konszenzus mutatkozik azonban abban, hogy ha a védettséghez az eltérő jogosultságok objektív ismérvek alapján és észszerűen kapcsolódnak, akkor a munkavállalók közötti különbségtételnek diszkriminációs aggályai sem lesznek – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei.

„A hatályos jogszabályok szerint a koronavírus elleni védőoltás nem kötelező, így a munkáltató a munkavállalókat sem kötelezheti arra, hogy az oltást beadassák maguknak. Ha azonban a munkavállaló rendelkezik védettségi igazolvánnyal, akkor erre a körülményre tekintettel a munkáltató tehet megkülönböztetést, feltéve, hogy ezt a megkülönböztetést az adott munkafeladat ellátásához kapcsolódó objektív körülmény indokolja” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Megkülönböztetés tehető olyan munkakörben foglalkoztatandó munkavállalók felvétele vagy alkalmazása során, ahol a munkaköri feladatok jellege miatt a védettségi igazolvány megléte, azaz annak hitelt érdemlő igazolása, hogy a munkavállaló a koronavírussal szemben védett, észszerű többletinformáció lehet. Az érintett munkakörök lehetnek például: egészségügyi dolgozók, gondozók, légiutaskísérők, nemzetközi fuvarozási vállalat sofőrjei, vagy akár egy regionális, több országot irányító ügyvezetői pozíció.

Később – a vendéglátó- és szálláshelyek megnyitását követően – ide sorolható majd a pincér, illetve a turistákkal gyakran találkozó szállodai alkalmazott is. Ilyen jellegű munkaköröknél észszerű és indokolt lehet rákérdezni a védettségi igazolvány meglétére. Ezen munkavállalóknál ugyanis az egyes ellátandó munkafeladatok természetéből eredően nagyobb a kockázata annak, hogy a munkavállalók fertőzött személyekkel kerülnek kapcsolatba, illetve tőlük a betegséget maguk is elkapják vagy továbbadják. A védettségre vonatkozó adatok ismerete ezért mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak kölcsönös és méltányolható érdeke.

„Amennyiben a későbbiekben bármilyen hazai jogszabály egyes munkafeladatok ellátását vagy külföldi jogszabály magyar munkavállalók külföldön történő munkavégzését a védettség igazolvány meglétéhez köti, akkor az igazolvány meglétének hiánya okszerűen vezethet a munkavállaló pályázatának elutasításához vagy meglévő munkavállalók esetében a munkakör módosításához, illetve akár a munkaviszony megszüntetéséhez is” – mutat rá dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Munkavédelmi szempontból is indokolt lehet, hogy a munkáltató érdeklődjön a munkavállaló védettségéről. A pandémia első hullámában gyakorlattá vált, hogy a csoportos munkahelyi megfertőződés veszélyének csökkentése érdekében a munkáltatók számos preventív jellegű intézkedést vezettek be. Ide sorolható például a lázmérés vagy a Covid-kitettséget vizsgáló nyilatkozat bekérése. Ezen munkáltatói intézkedések a jövőben elhagyhatóak, amennyiben a munkavállaló a védettségét igazolvánnyal tudja bizonyítani.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői hangsúlyozzák: a munkáltató a védettségre vonatkozó információ birtokában ugyanakkor nem tehet különbséget a védettséggel rendelkező és nem rendelkező munkavállalók között olyan körülményre tekintettel, amelyek nem kapcsolódnak szűken véve a munkafeladatok teljesítéséhez vagy a munkavédelmi előírásokhoz. Így a munkáltató nem adhat magasabb díjazást a védettséggel rendelkező dolgozóknak a védettségre tekintettel, és nem zárhatja ki a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező munkavállalókat az általa biztosított juttatásokból és kedvezményekből. Továbbá rendkívüli munkavégzés elrendelésekor, illetve egyes munkaidő-beosztások elkészítésekor sem tehet a munkáltató indokolatlan különbséget erre a körülményre tekintettel.

A védettségi igazolvánnyal csak a koronavírus-fertőzésen átesett vagy a védőoltás révén védetté vált személyek rendelkeznek. A munka törvénykönyve szabályai szerint csak olyan adat kérhető a munkavállalótól, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése szempontjából lényeges. A védettségi igazolvány megléte, a fentiekben már említett okok miatt, lényeges adatnak minősülhet.
A védettségi igazolványról – vagy annak hiányáról – történő nyilatkozat ugyanakkor a munkavállaló egészségi állapotára vonatkozó különleges adatnak minősül. Különleges adatot a munkáltató csak kivételes esetben kezelhet. Adatkezelése akkor jogszerű, ha – a megfelelő jogalap megléte mellett – megalapozottan hivatkozik az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) valamely kivételszabályára, amely mentesülést jelent a különleges adatok kezelésének általános tilalma alól. A védettségi igazolvány meglétéről történő adatkezelés, különösen a fentiekben bemutatott egyes munkakörök esetén, minősülhet olyan egészségügyi célzatú, illetve a munkavégzési képesség felméréséhez kapcsolódó adatkezelésnek, amely alapján az adatkezelés jogszerűen megvalósítható. Ekkor is irányadó az a szabály, hogy a munkáltató csak a legszükségesebb körben és ideig kezelheti a munkavállaló egészségügyi adatait, továbbá az adatkezelés tényéről és egyéb körülményeiről megfelelő tájékoztatást kell adnia.

„A munkáltató számára a védettségi igazolvány meglétének ténye már önmagában elégséges adat a cél eléréséhez. A védettségi igazolványon szereplő egyéb adatok, így például az oltás ideje, az adatkezelés szempontjából már nem lehet indokolt és arányos sem. A munkáltató ugyanis nem tud, és nem is jogosult az oltás egyéb körülményei alapján intézkedéseket hozni a beoltott személyre nézve” – teszi hozzá dr. Csenterics András, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Szintén lényeges, hogy a GDPR előírásai alapján és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eddigi ajánlásait és állásfoglalásait alapul véve a védettségi igazolványokról másolatok várhatóan a jövőben sem lesznek készíthetők (ismét csak a megfelelő adatkezelési cél hiánya miatt), de bemutatásuk a munkavállalótól kérhető lesz, és a későbbiekben az igazolvány száma is feljegyezhető lesz, ha ezt a hazai vagy külföldi jogszabályok előírják.