Nem törlik el, csak az irodai dolgozók részére nem kell biztosítani az üzemorvosi vizsgálatot
Nagyjából évente négymillió munkavállalót érintenek a munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok. Ezek közül körülbelül egymillió szellemi munkakört (irodai dolgozót) érint a most hatályba lépett jogszabályváltozás. Szakemberek az egészségmegőrzés fontossága miatt továbbra is azt javasolják a vállalatoknak, hogy a jelenlegi foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói szerződéseket tartsák fenn, mondta az Economxnak Kirschner András, a Swiss Medical Services Kft. orvosigazgatója, aki a Vállalkozók Országos Szövetségében (VOSZ) az egészségügyi tagozat foglalkozás-egészségügyért felelős elnökségi tagja is.
A napokban jelent meg a HR Portálon a Jalsovszky ügyvédi iroda összefoglalója a munkaalkalmassági vizsgálatokról. Az ügyvédi iroda szakértői azt írták: szeptember 1-jétől már nem kötelező általánosságban a munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálata, az már csak szűk körben és külön meghatározott munkakörök esetén terheli a munkáltatókat. Ugyanakkor Kirschner András szerint a jövőben ezzel ellentétben csak szűk körben nem kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat, a munkakörök többségénél változatlanul kötelező.
Kirschner András az Economxnak nyilatkozva elmondta: a cégek jelentős részénél a közlemény azt a félreértést okozhatta érdemi jogszabály olvasás és pontos ismeretek nélkül, hogy szüntessék meg általában a munkavállalói csoportok többségénél a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendszerét és mondják fel az ellátó üzemorvosokkal a szerződéseiket. A szeptembertől hatályba lépő és hatályba maradó összes vonatkozó jogszabály ismeretében ennek pont az ellenkezője igaz – mondta Kirschner András.
A híresztelésekkel ellentétben nem törlik el a foglalkozás egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat, hanem a jellemzően irodai környezetben dolgozók részére nem kell kötelezően biztosítani ezt a szolgáltatást, például a preventív, egészségi állapotot ellenőrző vizsgálatokat.
A törvény a munkáltató belátására bízza az irodai dolgozói réteg évenkénti üzemorvosi vizsgálatát. Jelen pillanatban nincs jogharmonizáció és egymással ellentétes jogszabályok okoznak majd a megszüntetés esetén problémát az így eljáró munkáltatók számára – tette hozzá az ügyvezető. Azok a vállalatok döntenek jól, akik a lehetséges következményeket mérlegelve minden munkavállalójuk esetében megtartják a megfelelő alaposságú munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, például a fizikális belgyógyászati vizsgálatot, a szemészetet, az EKG–t és a labort. Kirschner András szerint a cégek számára a vizsgálatok költsége elenyésző, az egy munkavállalóra eső díja havi ezer forint körül van. Az üzemorvosi vizsgálatok ár-érték arányban a legkedvezőbbek és továbbra is adómentesen nyújtható egészségügyi szolgáltatást kaphatnak a munkavállalók.
Az esetleges üzemorvosi alkalmassági vizsgálatok megszüntetése nagyon kis megtakarítással jár, ellenben, ha érdemben megtörténnek a vizsgálatok, akkor a munkajogi kockázatok minimalizálhatók és a korai felismeréssel kezelt betegségek népegészségügyi jelentősége is számottevő. Az évenkénti, alaposan kivitelezett alkalmassági vizsgálatok során ugyanis a munkavállalók hét százalékánál fedeznek fel addig ismeretlen egészségkárosodást. Az évenkénti munkaegészségügyi vizsgálat a leghatékonyabb szűrési lehetőség a munkaképesek számára, a tíz évenként kötelező jogosítvány hosszabbítás kapcsán végzett vizsgálatokkal szemben.
Economx