Sok magyar munkahelyen még mindig ott lapul a rákkeltő veszély
A munkavállalók egészségének védelme érdekében zéró toleranciát sürget az ÉVOSZ a szakszerűtlen azbesztkezeléssel szemben. A szervezet szerint a régi épületekben megbúvó rákkeltő anyag bontása és elszállítása csak megfelelő engedélyekkel és szigorú biztonsági előírások mellett történhet.
A biztonságos és ellenőrzött azbesztmentesítés érdekében az építőipar felelős szereplőinek, jogalkotóknak és az ellenőrző hatóságoknak a közös fellépését szorgalmazza az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) Munkavédelmi Tagozata – közölte az ÉVOSZ az MTI-vel.
A közleményben kiemelték, hogy az azbeszttartalmú anyagok bontása, szállítása és ártalmatlanítása kiemelt társadalmi felelősséggel jár, a szakszerűtlen és ellenőrizetlen azbesztkezelés beláthatatlan, évtizedekre kiható egészségügyi és környezeti kockázatokat jelent.
A meglévő épületállomány korszerűsítése és az azbeszttartalmú kőzúzalék útépítésnél történő használata egyaránt rámutat arra, hogy az azbesztmentesítés megkerülhetetlen és azonnali odafigyelést igénylő feladat a magyarországi építőiparban – tették hozzá.
A közleményben emlékeztettek, hogy
az azbeszt a 20. században sokáig „csodaanyagnak” számított az építőiparban a tűzállósága, a hang- és hőszigetelő képessége miatt. Jelenleg azonban már ismert, hogy mikroszkopikus rostjai belélegezve rendkívül veszélyesek és rákkeltő hatásúak.
Bár az anyag felhasználása már tilos, a meglévő épületekben, palatetőkben, hullámpalával fedett építményeknél, szigetelésekben, csővezetékekben még mindig hatalmas mennyiségben van jelen. Veszélyessé akkor válik, ha megbontják, törik vagy darabolják.
Mindezek miatt az ÉVOSZ Munkavédelmi Tagozata az azbesztkezelés és -mentesítés szabályozásában és gyakorlatában három fókuszpontot –
- munkaegészségügy,
- munkavédelem
- és környezetvédelem
– határozott meg. A munkaegészségügy kapcsán rámutattak, hogy a sérült vagy szakszerűtlenül megbontott azbesztből a levegőbe kerülő rostok akár 15-30 év lappangási idő után is gyógyíthatatlan betegségeket (tüdőrákot, rosszindulatú mellhártya-daganatot) okozhatnak.
A munkavállalók és a környezetben élők egészségének védelme érdekében zéró toleranciát kell hirdetni a kiporzással járó, szakszerűtlen bontási és anyagkezelési gyakorlatokkal szemben. Fontos a kockázatnak kitett dolgozók folyamatos egészségügyi szűrése és a prevenció.
A munkavédelem témakörében jelezték, az azbesztmentesítést végző szakemberek egészsége érdekében elengedhetetlen egyebek mellett a megfelelő védőfelszerelések (speciális védőruházat, maszkok) használata és a munkaterület levegőjének folyamatos monitorozása.
A feketegazdaság, a kontárok és a megfelelő engedéllyel, illetve gépparkkal nem rendelkező kivitelezők kiszűrése ezen a területen szó szerint életbevágó
– fogalmazott közleményében a szakszövetség.
A környezet védelmét tekintve pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy az azbeszttartalmú anyagok bontásából származó törmelék kiemelten veszélyes hulladéknak minősül. Ezért az ÉVOSZ Munkavédelmi Tagozata szorgalmazza a hulladék útjának szigorú, zárt láncú nyomon követését a bontás helyszínétől egészen a speciális hatósági engedéllyel rendelkező lerakókig.
Egyúttal hozzátették, fontos, hogy azbeszttartalmú építmények bontását, elszállítását és tárolását csak ezen tevékenységre jogosult vállalkozásokkal végeztessék el.
Az ÉVOSZ az MTI érdeklődésére jelezte, a mentesítés több évet vehet igénybe, de hozzátették, hogy ha az azbesztet tartalmazó építményeket nem bontják meg, nem veszélyesek.
