Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

TŰZVÉDELMI TESZT XXX.

forrás: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSejerVPWodrOi9wwlF4kZwgkzGS60srYen75ABSiamo0R65dQ/viewform

Ellenőrizze tudását a harmincadik online tűzvédelmi teszt kitöltésével!
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzmegelőzési Bizottság által kidolgozott tűzvédelmi teszt célja, hogy az állampolgárok folytathassák tűzvédelmi ismereteik ellenőrzését, és megbízható forrásból tovább bővíthessék tudásukat!
A mostani tesztben szereplő kérdések az adventi időszak, a karácsony, valamint a szilveszteri tűzijátékozás veszélyeire hívják fel a figyelmet.

a teszt a következő címen érhető el: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSejerVPWodrOi9wwlF4kZwgkzGS60srYen75ABSiamo0R65dQ/viewform

Aktuális Információk

Távmunka költségtérítés 2022

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/tavmunka-koltsegterites-2022-20221117.html

A Covid-járvány egyik hozadéka, hogy a home office része lett rengeteg munkavállaló mindennapjának. A KSH adatai szerint tavaly 130 586-an rendszeresen dolgoztak otthonról, 255 100-en pedig alkalmanként voltak távmunkában. A valós szám valószínűleg még ennél is magasabb. Bár sokan visszatértek az irodába, még így is rengeteg embert érint a munkahelytől távol eső munkavégzés. Milyen költségeket és hogyan lehet elszámolni?

A távmunka költségeit jelenleg kétféle módon térítheti a munkáltató válaszolt a HR Portálnak Fata László juttatási szakértő.

A távmunka költségeinek átalánydíja

Az egyszerűbb megoldás, amikor nem kell igazolt költségeket kezelni. A Munka törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összeg a felek által előzetesen meghatározott összeg. Ez legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg lehet (2022-ben havi 20.000 Ft -a szerk.), ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része. Ez akkor érvényesíthető, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben költséget nem számol el – mondta Fata László.

Ennek az összegnek a kifizetése nem kötelező, hanem lehetőség a munkáltató részére. A munkavállaló azonban a költségek megtérítésére igényt tarthat az általános szabályok szerint. Az ilyen térítési összeg 20.000 Ft feletti része már az adó- és járulékfizetési kötelezettség alá eshet.

Elszámolás magánszemélyként

A Munka Törvénykönyvének a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésben foglaltak szerint távmunkát végző munkavállalót a távmunkavégzéssel összefüggésben terhelő költségek megtérítése érdekében a munkáltató által kifizetett bevétellel szembena munkavállaló a következő, igazolt kiadások alapján számolhat el költséget.

A távmunkavégzéssel összefüggésben terhelő költségek a következők lehetnek (Szja törvény 3. számú melléklet II/24. pontja)
    • Távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meg nem haladó kiadás.
    • A távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg; az értékcsökkenési leírást egyebekben – a III. fejezetben foglaltaktól függetlenül – a 11. számú melléklet értékcsökkenés elszámolására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell megállapítani, és a költségként történő elszámolás feltétele külön részletező nyilvántartások vezetése.
    • Az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat).
    • A munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadásokat a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

Munkajogi szakértők szerint a költségtérítés alkalmazásáról munkaszerződésben kell megállapodni a munkavállalóval, ehhez figyelembe kell venni a Munka törvénykönyve előírásait.

Érdemes megállapodni abban is, hogy a munkaidő hányad részét végzi távmunkában a munkavállaló; ha erről nem születik megállapodás, akkor a munkavállaló a munkáltató telephelyén legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát.

Energiaköltségek elszámolása

Az elszámolható költségek között szerepelhet a munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadásokat a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

A fűtés- és energiaköltségeket azonban nem lehet kedvező adózással elszámolni abban az esetben, ha nem távmunkában, hanem a munkáltató által biztosított munkahelyen dolgozik a munkavállaló – mondta a szakértő.

Aktuális Információk

Tűzoltó készülék távmunkában

forrás: https://www.langlovagok.hu/12099/tuzolto-keszulek-tavmunkaban/

Munkavédelmi és tűzvédelmi szabályozás irányából boncolgattuk a kérdést.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) szerint tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani

  • az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként,
  • ahol az OTSZ előírja és
  • jogszabályban meghatározott esetekben

az OTSZ 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint.

Az OTSZ alapján viszont, ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében – gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként – az előzőekben foglaltakat kell alkalmazni.

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerint „Az épületek méretétől és használatától, a bennük lévő berendezésektől, felszereléstől, az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó személyek lehetséges legnagyobb számától függően a munkahelyeket tűz oltására alkalmas készülékkel, illetve külön jogszabályok szerint tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel, rendszerrel kell ellátni. Nem automatikus, egyszerűen használható tűzoltó készülékeket kell alkalmazni, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetőek legyenek. A készülékek elhelyezésére a vonatkozó jogszabály szerinti jelzésekkel kell utalni.”

A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet hatálya kiterjed a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerinti munkahelynek a szervezett munkavégzés során történő kialakítására és használatára.

Az 1993. évi XCIII. törvény így definiálja a munkahelyet: „minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.”

De akkor most egy olyan lakásban, amelyben távmunkavégzés történik, kötelező a tűzoltó készülék vagy sem?

A Lánglovagok Egyesület megkeresésére a Technológiai és Ipari Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya ezt válaszolta:

„A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 86/A-C §-ai szabályozzák a távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályait. Az Mvt. megkülönböztet információtechnológiai (vagy számítástechnikai) eszközzel végzett és nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát.

Előbbi esetben a munkáltató csupán írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, de a munkavégzés helyét a munkakörülmények teljesülésére figyelemmel a munkavállaló választja meg.

Nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén viszont munkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható. A távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

Fentiek alapján látható, hogy információtechnológiai (vagy számítástechnikai) eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató részéről nem történik hagyományos értelemben munkahely kialakítás, így a tűzoltó készülék megléte sem követelhető meg. Ezzel szemben a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka (mely akár olyan munkavégzést is jelenthet, ahol tűzveszély kialakulhat) esetén, a munkáltatónak kötelessége mind előzetesen, mind pedig a létesítést követően rendszeresen a munkakörülményekről meggyőződni, a munkavédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

Mit gondol a katasztrófavédelem?

A Lánglovagok Egyesület megkeresése alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a témában új gondolata egyelőre nincs, hiába bővítette ki a távmunkavégzés körét a munkavédelmi törvény június 1-jétől, ami most már nem csak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történhet.

Az OKF a válaszában visszautalt egy 2019-es tájékoztatására, ami a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály és Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztály álláspontját tartalmazta, e szerint a munkavállaló saját lakásában infokommunikációs vagy számítástechnikai eszköz útján végzett tevékenysége tűzvédelmi szempontból nem hordoz eltérő kockázatot, mint egyéb, a lakásban végzett magánjellegű információs és kommunikációs technológia használata, valamint a lakó rendeltetésbe teljes mértékben illeszkedik, így többlet kötelezettséget tűzvédelmi szempontból nem keletkeztet.

Az OKF azért megírta, ha a korábbi álláspontunk kiegészítését, illetve módosítását tartják indokoltnak, illetve más intézkedést látnak szükségesnek, tájékoztatják a Lánglovagok Egyesületet.