Hogyan lesz biztonságos a munkavégzés távmunkában? Így kerüljük el a baleseteket home office-ban.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/hogyan-lesz-biztonsagos-a-munkavegzes-tavmunkaban-igy-keruljuk-el-a-baleseteket-home-office-ban.-20220927.html

A nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjedésével egyre több munkavállaló maga választja meg a munkavégzés helyszínét, nem a munkáltató telephelyén, irodájában dolgozik. A biztonságos munkavégzés a távmunkavégzés esetén is elengedhetetlen, ezért a munkáltatónak és a munkavállalónak ismernie kell azokat a munkavédelmi feltételeket, amelyek betartásával biztosítható a munkát végzők egészségének megóvása és a munkabalesetek megelőzése.

A távmunkavégzést munkaszerződésben kell rögzíteni. A távmunkavégzés részleteiről – például hol, milyen eszközzel, milyen időintervallumban és milyen elvárások mellett szükséges teljesíteni a munkát – a munkáltató és a munkavállaló állapodik meg. Tehát egy vezérigazgatói, mindenkinek szóló, a tennivalókat és elvárásokat felsoroló általános email nem elegendő a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatás esetén.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése a távmunka esetén is a munkáltató kötelezettsége.>A munkavédelmi törvény az általános szabályok mellett a távmunkavégzésre vonatkozóan speciális előírásokat is tartalmaz, amelyek meghatározzák a biztonságos munkavégzés követelményeit – mondja a Technológiai és Ipari Minisztérium munkatársa, dr. Kurucz Zsuzsanna a témában.

A munkavédelmi törvény megkülönböztet számítástechnikai és nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát, utóbbira szigorúbb szabályok vonatkoznak. A munkáltatóknak távmunkavégzés esetén is előzetesen kockázatértékelést kell végezniük, és kötelező munkavédelmi oktatást kell tartaniuk.

A munkáltató – számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén – arra köteles, hogy írásban tájékoztassa a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények követelményeiről. A munkavállaló a munkavégzés helyét ezek teljesülésére tekintettel saját maga választhatja meg. A követelmények megtartását a munkáltató távolról, számítástechnikai eszközzel ellenőrizheti.

Mi a teendő, ha a munkavállalót baleset éri?

A munkavállalót a távmunka végzése során is érheti baleset. Mindenekelőtt azt érdemes tudni, hogy a törvény nem helyhez köti a munkabalesetet, hanem úgy fogalmaz: a munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül annak helyétől és időpontjától.

A távmunkavégzés során bekövetkezett balesetre is vonatkozik az a szabály, hogy azonnal jelezni kell a munkáltatónak a történteket, ugyanúgy, mint egy klasszikus munkahelyi balesetnél. A munkáltatónak a balesetet meg kell vizsgálnia és el kell döntenie, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Amennyiben a munkáltató munkabalesetnek minősíti a balesetet, ki kell vizsgálnia a baleset körülményeit. A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatokat csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti el. A munkabaleset kivizsgálásának olyan részletesnek kell lennie – például a baleset helyszínének megtekintésével; a sérült munkavállaló meghallgatásával –, amely alapján rekonstruálni lehet a történéseket, felderíthetők a munkabalesetet kiváltó okok. A munkabaleset kivizsgálásáról munkabaleseti jegyzőkönyvet kell készíteni.

Ha a munkáltató a bejelentett, illetve tudomására jutott balesetet nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről értesítenie kell a sérültet. Amennyiben a sérült munkavállaló sérelmezi a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, illetve vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat elektronikusan vagy egyéb úton a munkavédelmi törvény szerinti bejelentőlapon.

Ki biztosítja a munkavégzés feltételeit, ha a munkavállaló távmunkában dolgozik?

A távmunkában dolgozó munkavállalók esetében felmerülhet, hogy ki biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket, illetve ki viseli a felmerült költségeket? A kérdés még fajsúlyosabban kerülhet elő a jelenlegi változó energiaárak mellett.

Általánosságban a munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Ugyanakkor lehetőség van arra is a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján, hogy a munkavállaló a távmunkát a saját munkaeszközével végezze el, feltéve, hogy a munkáltató a munkaeszköz biztonságos állapotáról kockázatértékelés keretében meggyőződött.

A munkáltatónak arra is lehetősége van, hogy távmunkavégzés esetén költségtérítés formájában hozzájárulhat a munkavállaló kiadásaihozennek mértéke havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka, vagyis maximálisan 20 ezer forint lehet.

Mindazonáltal a távmunka alatt történt baleset igen ritka. A munkavédelmi hatóság adatai szerint idén eddig csupán egyetlen alkalommal történt ilyen bejelentés, a munkavállaló a lakásában megcsúszott, elesett és eltörte a csuklóját. Érdemes ezt azzal összevetni, hogy tavaly több, mint huszonegyezer nyilvántartott munkabaleset volt országosan. „Az otthonukban kevesebb veszély fenyegeti a munkavállalókat, másrészt a hazai foglalkoztatási kultúrának még nem része az ilyen esetek munkabalesetként való értelmezése. Ennek többek közt az lehet az oka, hogy a távmunka csak az elmúlt pár évben terjedt el igazán. Másrészről a munkáltatókat is felelősség terheli, hogy minél alaposabban tájékoztassák a munkavállalókat a teendőkről hasonló esetnél” – mondta el a minisztérium munkatársa.

A minisztérium „Legyen oké a munka” címmel kampányt folytat annak érdekében, hogy felhívja mind a munkavállalók, mind a munkáltatók figyelmét a munkavédelemmel és a munkajoggal kapcsolatos szabályokra és előírásokra.

Munkavédelmi előadó: Az új munkavédelmi vizsgarendszer nehézségei

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/munkavedelmi-eloado:-az-uj-munkavedelmi-vizsgarendszer-nehezsegei-20220926.html

Viszontagságok árán, de sikerrel végzett az első, új képzési- és vizsgarendszerben indított munkavédelmi előadó csoport. A képzést sikeresen teljesítők ugyanazokat a szakmai jogosultságokat kapják, vagyis ugyanazokban a feladatkörökben foglalkoztathatóak, mint korábban a munkavédelmi technikusok, de a végzettséget igazoló oklevél átvételét megelőző számonkérések és a vizsgafolyamat sokat változott. Képzőintézményt, vizsgaközpontot kérdeztünk az első, új rendszer szerint végzett csoporttal szerzett tapasztalatokról.

Ahogy a képzőintézmény látja

munkavédelmi előadó képzés „kimeneti” színvonalának megtartása eddig is bőven követelt erőfeszítéseket. A képzési rendszer kialakításában a helyszínén, a szervezés gördülékenységén kívül arra is figyelmet kell fordítani, hogy hány tanár, milyen végzettséggel, illetve szakmai tapasztalattal áll ki a jelentkezők elé, sorolja Zsótér Anita, az évek óta munkavédelmi képzéseket is tartó Alemona Hungary Kft. oktatási vezetője. A munkavédelem egy igen összetett szakterület, ami a tantárgyak sokféleségében is megmutatkozik (ide tartoznak a munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi ismeretek, a vegyianyagok kezelésének, dokumentációjának, a villamos biztonságnak, a gépi-, kézi anyagmozgatásnak a biztonsági vonatkozásai, jogi háttere stb.), így életszerű elvárás, hogy egy-egy részterülethez tartozó ismereteket valóban „specialista” adja át a résztvevőknek.

A megfelelő mélységű szakmai tartalom átadása azonban nem minden, kezdettől fogva a képzés részének tekintjük a vizsgára való felkészítést is. Ez nem csak a munkavédelmi szakmai ismeretek alkalmankénti számonkérését jelenti, hanem azt is, hogy a vizsga jellegére, folyamatára is felkészítsük a hozzánk járókat. Ne felejtsük el, hogy közülük sokan hosszú évek, esetleg egy-két évtized óta nem vettek részt képzésen, így számukra nagyobb próbatételt jelent a záró számonkérés. Szeretnénk velük is megismertetni a jellemző feladattípusokat, a kérdések, feladatok értelmezésének a módját, és úgy egyáltalán, a vizsgakörülményeket. Ez nem ördögtől való, éveken át dolgoztunk a vizsgán alkalmazotthoz hasonló feladatsorokkal, ahogy ezt megteszik az alapképzésben vagy éppen a gépjárművezető képzésben is. Sokat jelentene, ha ilyen gyakorló feladatsorokat kapnánk a vizsgahelyekről. Sajnos ez a lehetőség – úgy tűnik – még nem biztosítható a következő évfolyamoknak, mivel nem állnak rendelkezésünkre az új vizsgarendszerben alkalmazott, vagy legalább ahhoz hasonló feladatsorok.

A képzési szakember úgy véli, ha ebben volna lehetőség a vizsgaközpontokkal való együttműködésre, az mindenkinek segítséget jelentene. A képzőintézmények professzionálisabb, a tudásanyagon túlmutató, a hallgatók számára is többet nyújtó képzési programban gondolkodhatnának. A vizsgaközpontnak pedig gördülékenyebb vizsgafolyamatot tenne lehetővé ez a megoldás, amelyben a valós szakmai tudás kap nagyobb szerepet és nem a vizsgarutin vagy annak hiánya, de elsősorban a folyamat legfontosabb szereplője, a hallgató kapna segítséget, hiszen magabiztosabban, felkészültebben adhatna számot tudásáról a vizsgán.

Mi a helyzet a vizsgaközpontban?

Elöljáróban: az oktatás és a vizsgáztatás az új rendszerben kettéválik, tehát amíg az OKJ-s időkben a felnőttképzők a képzések mellett a vizsgákat is megszervezhették, addig az új rendszerben már csak a képzést szervezhetik meg. A képzés végén – a korábbi modulzáró vizsgákhoz hasonlóan – a résztvevők számot adnak a megszerzett tudásukról, majd a képzést lezáró dolgozat sikeres megírását követően egy tanúsítványt kapnak a felnőttképző intézménytől. Ezzel a tanúsítvánnyal tudnak majd egy akkreditált vizsgaközpontban vizsgázni, és a vizsga sikeres teljesítésével megszerezni az államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt.

Fontos, hogy a képzőnek – a jelenlegi felállásban – valóban csak annyi a feladata, hogy kiállítsa a tanúsítványt, vagyis, a vizsga megszervezésében, lebonyolításában, sőt, már a vizsgára való „jelentkeztetésben” sem vesz részt.

Alapvető változásokról számoltak be a Tüskevár Független Vizsgaközpont vezetői, munkatársai is: a vizsgáztatás előkészületeinek fontos része, hogy felkérjük a szakértői névjegyzékén szereplő feladatkészítő bizottságot a képesítő vizsgák írásbeli vizsgafeladatainak összeállítására, valamint a projektfeladatok összeállítására a programkövetelményekben megfogalmazott feladatleírásoknak megfelelően. E lépésnél az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy magas színvonalú felkészítést tartsunk a feladatkészítő szakértőink számára, annak érdekében, hogy olyan feladatsort állítsanak össze, amely teljes mértékben összhangban van a programkövetelmény előírásaival, továbbá, a képző intézmény által a vizsgázók számára átadott ismeretekkel.

A vizsgabizottságnak nem kis feladatot adott, hogy a munkavédelmi előadó képesítő vizsga hosszú időtartamú – 90 perces írásbeli, majd 120 perces projektfeladatot tartalmazó – folyamatát végigvigye egy 15 fős csoportnál, ugyanis mindez reggeltől estig tartott. Az átállás nehézségei a partnerek és a vizsgázók ügyfélszolgálatra befutó kérdéseiből is visszaköszöntek. Legtöbbször a vizsgára jelentkezéssel, vizsgadíj fizetéssel kapcsolatban érdeklődtek, de konkrétan a munkavédelmi előadó vizsga esetén arra kérdeztek rá, hogy mit takar a projektfeladaton belül a munkabiztonsági szaktevékenység ismertetése.

Könnyebbé válna a vizsgázók helyzete, ha meg-meglátogatnák a vizsgaközpontok honlapját, mert ezeken elérhetőek a vizsgával kapcsolatos friss információk, de az ügyfélszolgálatuk is vizsgázók rendelkezésére áll telefonon és e-mailen is. A vizsgázókat minden esetben a vizsga előtt legalább 7 nappal értesítjük e-mailben a vizsgával kapcsolatos tudnivalókról. 

A vizsgaközpontban jelenleg azon dolgoznak, hogy minél több hasznos információval könnyítsék meg a vizsgázók képesítő vizsgára való felkészítését, például mintafeladatok elkészítésével és honlapon való közzétételével.

Az államilag elismert alapszakmák és részszakképesítések listáját, a szakmajegyzéket itt találja.