Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

Nők, biztonság és egészség a munkahelyen

forrás: https://osha.europa.eu/hu/themes/women-and-health-work

A nők és a férfiak biológiailag (nemi jellegek közötti különbségek), valamint az általuk végzett munka, a munkakörülményeik és a társadalmi megítélésük (nemek közötti különbségek) tekintetében egyaránt eltérnek.

Az ilyen különbségek hatással lehetnek a férfiakat és a nőket érintő munkahelyi veszélyekre, illetve azok értékelésére és ellenőrzésére. Ez az oka annak, hogy az EU-OSHA kutatásokat folytat és szemléletformáló kiadványokat készít a nőket érintő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdésekről.

A munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet befolyásoló különbségek

Különbségek figyelhetők meg a férfiakat és nőket érintő kockázatok tekintetében. A nők:

  • jellemzően bizonyos ágazatokban dolgoznak és bizonyos típusú munkákat végeznek;
  • két színtéren, azaz a munkahelyi és az otthoni feladatok során is meg kell állniuk a helyüket;
  • alulreprezentáltak felső vezetői és vezetői szinten;
  • a férfiaktól fizikailag eltérő jellemzőkkel bírnak, habár gyakran nagyobbak a különbségek – például a fizikai erő tekintetében – a nők, mint a férfiak és nők között;
  • gyakran helytelenül biztonságosnak és könnyűnek ítélt munkákat végeznek.

A biztonsági és egészségvédelmi gyakorlat sok esetben nem tükrözi ezeket a különbségeket. A nőket érintő munkateher mértékét és a stresszel összefüggő kockázatokat ráadásul az esetek többségében alulbecsülik. Az EU-OSHA célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre a különbségekre, és segítsen javítani a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet a nőket leginkább érintő területeken.

Mit tehetnek a munkáltatók

A nemek közötti különbségek érvényesítése a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén azt jelenti, hogy felismerjük és figyelembe vesszük a férfiak és a nők közötti különbségeket a munkahelyeken.

A munkáltatók feladatai:

  • a munka biztonságosabbá tétele és megkönnyítése mindenki számára;
  • a nemekkel kapcsolatos kérdések belefoglalása a kockázatértékelésbe;
  • a ténylegesen elvégzett munka figyelembevétele, és a feltételezések elkerülése azzal kapcsolatban, hogy ki veszélyeztetett és miért;
  • rugalmas munkaidő biztosítása;
  • nők bevonása a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalba.

Ez a szemlélet nemcsak a nők, hanem minden munkavállaló számára előnyös.

A munkáltatóknak szóló EU-OSHA-tájékoztatókban további információk találhatók a nemekkel kapcsolatos kérdésekről és a kockázatértékelésről.

Aktuális Információk

Pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz

forrás: https://osha.europa.eu/hu/themes/psychosocial-risks-and-stress

A pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz a munkahelyi biztonság és egészségvédelem legnagyobb kihívásai közé tartoznak. Jelentősen befolyásolják az egyének, szervezetek és nemzeti gazdaságok egészségét.

Az európai munkavállalók mintegy fele véli úgy, hogy a stressz gyakori a munkahelyén, és az elveszített munkanapok megközelítőleg fele a stressznek tudható be. A mentális egészséghez kapcsolódó számos egyéb problémához hasonlóan a stresszt is hajlamosak vagyunk félreérteni vagy egyfajta stigmaként értelmezni. Ha azonban emberi hiba helyett inkább szervezeti problémaként kezeljük, a pszichoszociális kockázatok és a stressz éppúgy kezelhetők, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázat.

Mit nevezünk pszichoszociális kockázatoknak és stressznek?

A pszichoszociális kockázatok a nem megfelelő munkatervezésből, -szervezésből és -irányításból, valamint a rossz munkahelyi szociális közegből fakadnak, és negatív pszichológiai, fizikai és szociális következményekhez, például munkahelyi stresszhez, kiégéshez vagy depresszióhoz vezethetnek. Néhány példa a pszichoszociális kockázatokhoz vezető munkakörülményekre:

  • túlterheltség;
  • egymásnak ellentmondó elvárások és tisztázatlan feladatkör;
  • a munkavállaló nem vesz részt az őt érintő döntések meghozatalában és nincs befolyása a munkavégzés módjára;
  • rosszul irányított szervezeti átalakítás, munkahelyi bizonytalanság;
  • nem hatékony kommunikáció, a támogatás hiánya a vezetők és a kollégák részéről;
  • pszichológiai és szexuális zaklatás, harmadik fél által elkövetett erőszak.

Fontos, hogy a munkaköri követelmények mérlegelésekor a pszichoszociális kockázatokat – például a túlterheltséget – ne tévesszük össze az olyan stimuláló és időnként kihívásokkal teli helyzetekkel, ahol a munkavállalót támogató munkakörnyezet veszi körül, és megfelelő képzésben és ösztönzésben részesül annak érdekében, hogy a legjobb tudása szerinti teljesítményt nyújthassa. A jó pszichoszociális környezet jó teljesítményre és egyéni fejlődésre ösztönöz, és hozzájárul a munkavállalók mentális és fizikai jóllétéhez.

A tartósan stressznek kitett munkavállalóknál a mentális problémákon túl komoly fizikai problémák is jelentkezhetnek, például szív- és érrendszeri megbetegedések vagy váz- és izomrendszeri problémák.

A szervezet vonatkozásában a negatív hatások közé tartozik az általánosan gyenge üzleti teljesítmény, a munkahelyről való gyakoribb hiányzás, a beteg állapotban és emiatt nem hatékonyan végzett munka („presenteeism”), illetve a több baleset és sérülés előfordulása. A hiányzások időtartama általában hosszabb, mint más kiváltó okok esetében, és a munkával kapcsolatos stressz hozzájárulhat az előrehozott nyugdíjazások arányának növekedéséhez. A vállalkozások és a társadalom becsült költségei jelentősek, nemzeti szinten több milliárd euróra rúgnak.

Aktuális Információk

A munkavállalóknak a rák kockázati tényezőivel szembeni kitettségéről Európában végzett felmérés

forrás: https://osha.europa.eu/hu/facts-and-figures/workers-exposure-survey-cancer-risk-factors-europe

Az EU-OSHA felmérése az európai munkavállalóknak a rák kockázati tényezőivel szembeni kitettségéről azt vizsgálja, hogy Európában a munkavállalók mennyire vannak kitéve a rák bizonyos kockázati tényezőinek. A szervezet hat országban több ezer munkavállalót kér fel arra, hogy válaszoljon a napi feladataikra összpontosító és a jelenlegi munkakörükre szabott kérdésekre.

Mivel becslések szerint az EU-ban és más fejlett országokban a munkával összefüggő összes haláleset 53%-a a ráknak tulajdonítható, mind a munkavállalók biztonsága és egészsége, mind a termelékeny és fenntartható gazdaság érdekében megbízható adatokra van szükség a rák kockázati tényezőinek való munkahelyi kitettséggel kapcsolatban.

Az EU-OSHA felmérést készít a munkavállalóknak a rák kockázati tényezőivel szembeni kitettségéről Európában, hogy jobban megismerje a kitettségek legnagyobb részét okozó, rákkeltő kockázati tényezőket. A felmérés szintén vizsgálja a leggyakoribb expozíciós helyzeteket és a különféle rákkeltő kockázati tényezőknek – köztük az azbesztnek, benzolnak, krómnak, dízelmotorok kipufogógázainak, nikkelnek, szilikátpornak, UV-sugárzásnak, fapornak és egyebeknek – kitett munkavállalók számát és jellemzőit. A felmérés célja a tájékoztató kampányok és megelőző intézkedések célzottabbá tétele, valamint a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz való hozzájárulás.

A felmérés továbbá olyan információk biztosítására törekszik, amelyek adott esetben hozzájárulhatnak az uniós jogszabályok frissítéséhez a veszélyes anyagokkal szembeni védelem fokozása és a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések elleni küzdelem érdekében, különös tekintettel a rákkeltő anyagokról, a mutagénekről és a reprodukciót károsító anyagokról szóló irányelv jövőbeli módosítására irányuló lehetséges javaslatok előkészítésére.

Emellett ez a felmérés a várakozások szerint hozzájárulást nyújt a rák elleni küzdelemre irányuló európai terv keretében folytatott munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági tevékenységekhez, és támogatja az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretének a foglalkozási eredetű, különösen a rákos megbetegedések jobb megelőzését célzó egyik kulcsfontosságú célkitűzését.

A felmérési projekt áttekintése

A felmérés szakaszai

2017

Elkészült a rákkeltő anyagoknak való munkavállalói kitettséget vizsgáló felméréssel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmány, amely egy, a foglalkozási kitettség felmérésére irányuló innovatív eszköz (Occupational Integrated Database Exposure Assessment System, OccIDEAS) alkalmazásával készült, sikeres ausztrál felmérésen alapult.

2020

Megkezdődött az előkészítő munka azon országok kiválasztásával, ahol a felmérést először elvégzik, valamint a módszertan kidolgozására és az ausztrál mintának az európai közegbe való, az ausztrál felmérésben használt alkalmazás (OccIDEAS) felhasználásával történő átültetésére irányuló első lépések megtételével.

2021 és 2022

A felmérést összeállították, az adott helyzetekhez igazították, és a fordítások is elkészültek. 2022 tavaszán kísérleti tesztet végeztek. A felmérésre 2022. szeptember és 2023. január között kerül sor, az EU hat tagállamában: Finnországban, Franciaországban, Írországban, Magyarországon, Németországban és Spanyolországban. A mintegy 25 000 kérdőív kitöltéséhez képzett kérdezőbiztosok fogják felhívni a munkavállalókat mobiltelefonjukon.

2023 és 2024

Az első eredményeket a tervek szerint 2023 végén teszik közzé. Emellett az EU-OSHA egy, az innovatív módszertant ismertető jelentést is közzé fog tenni. A felmérés eredményeit egyes konkrét témákkal kapcsolatos részletes tanulmányokat magukban foglaló másodlagos elemzésekkel egészítik ki. Az értékelés után döntenek arról, hogy a felmérést több országra és további kockázati tényezőkre is kiterjesztik-e.