Kategória: Aktuális Információk
Már nem csak a targoncához kell jogosítvány – változtak a gépkezelő képzések
2022-től megújult a gépkezelő képzések rendszere. Az egyik legfontosabb változás, hogy a képzések végén a résztvevők bizonyítványt már nem kapnak, helyette jogosítványt vehetnek a kezükbe.
Az építőipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság egyre több olyan munkavállalót foglalkoztat, akiknek különféle földmunkagépekkel, különféle szállítógépekkel, emelő- és rakodógépekkel kell dolgozniuk. Ettől az évtől jogosítvány szükséges ezeknek a gépeknek a kezeléséhez. Az új rendelet összesen 82 munkagép esetén írta elő jogosítványt a használatukhoz.
Décsi András, a DEKRA Akademie Kft. ügyvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy 2022-től megújult a gépkezelő képzések rendszere.Az egyik legfontosabb változás, hogy a képzések végén a résztvevők bizonyítványt már nem kapnak, helyette jogosítványt vehetnek a kezükbe. Az új gépkezelői hatósági rendelet 5 gépkategóriában összesen 82 féle munkagépet érint, köztük a földmunkagépeket, targoncákat és szállítógépeket, valamint emelő- és rakodógépeket.
Jelenleg a gépkezelő képzések két részre tagolhatóak. Azok, akiknek ezen a területen még nincs képesítésük, ők összesen 24 óra elméleti + gépcsoporttól függően 2- 8 óra gyakorlati óra alatt szerezhetik meg jogosítványukat. Akik már OKJ szakképesítéssel rendelkeznek – könnyű- vagy nehézgépkezelő, vagy azonos gépcsoportban építő és anyagmozgató gépkezelő végzettséggel – ám eddig nem szerezték meg a jogosítványt, 2- 8 órás gyakorlati oktatás után tehetnek sikeres vizsgát.
Décsi András elmondta: a cég szervezésében országosan 6998 személy szerzett építő- és anyagmozgató gépkezelői bizonyítványt, valamint a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek szaktanfolyami képzésén 4444 fő vett részt és tett hatósági vizsgát.
Távmunka
forrás: https://healthy-workplaces.eu/hu/about-topic/priority-area/telework
Az otthoni távmunka számos előnnyel járhat, mint például az ingázás okozta kevesebb időveszteség vagy stressz, a munka és a magánélet jobb egyensúlya, a termelékenység növekedése és a jobb koncentráció. A hosszan tartó ülés és a mozgásszegény életmód azonban a rossz ergonómiájú otthoni munkaállomással és a kollégáktól való társadalmi elszigeteltséggel együtt hatással lehet a munkavállalók egészségére, és hozzájárulhat a váz- és izomrendszeri megbetegedések kialakulásához vagy súlyosbodásához.
A távmunkával összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedések jellemzően a hát alsó részét, a nyakat, a vállakat, a karokat, a kezeket és a csuklókat érintik. Eredetük többtényezős, és ergonómiai, szervezeti (= A munka megszervezésének módja, azaz az egymást követő munkaórák száma, a szünetek lehetősége, a munka üteme és a munkafeladatok változatossága egyaránt befolyásolja a fizikai munkával járó megterhelést. ), környezeti és pszichoszociális tényezőkhöz kapcsolódnak.
Tudjon meg többet a távmunkával összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedések kockázati tényezőiről (= Különféle tényezőcsoportok járulhatnak hozzá a mozgásszervi megbetegedésekhez, beleértve a fizikai és biomechanikai kóroki tényezőket, a szervezeti és pszichoszociális tényezőket, valamint az egyéni és a személyes tényezőket is. ), és arról, hogyan lehet azokat megelőzni vagy minimalizálni.