A kiégés nem csak az egyén, hanem a cég problémája is
forrás: https://www.hrportal.hu/hr/a_kieges_nem_csak_az_egyen__hanem_a_ceg_problemaja_is-20210816.html
A kiégést nem lehet csak az egyén szintjén kezelni, anélkül, hogy a környezetét, a szervezetet, ahol a probléma kialakult ne vennénk nagyító alá. Ez a kérdés pedig egyre égetőbbnek tűnik, hiszen globálisan a munkavállalók 40%-a felmondáson gondolkodik egy felmérés szerint. Saját olvasói szavazásunk elsöprő többsége is arról számol be, hogy túl van terhelve a munkahelyén, ezért már a váltáson gondolkodik. Nyilván az sem véletlen, hogy ilyen népszerű téma lett a karrierváltás az elmúlt években.
Mi köze a dolgozóknak a savanyú uborkához?
A túlmunka és az elégtelen erőforrások szerepet játszanak a kiégésben, de ezeket az egyén szervezeti perspektíva nélkül nem tudja orvosolni. A University of California, a Berkeley és a University of St. Mary’s szakemberei szerint a vállalati átláthatóságnak, célkitűzésnek és bánásmódnak is legalább olyan fontos szerepe van a kiégés kialakulásában, mint a túlmunkának vagy az erőforráshiánynak, írja a Stanford Social Innovation Review. Christina Maslach, kutató a savanyúuborkákhoz hasonlította a munkavállalók helyzetét, ahol az ecetes savanyító levet nem lehet kivenni a képletből, ha az uborkák „helyzetével” akarunk foglalkozni, vagyis hogy hogyan lesz az uborkából savanyú uborka. Az emlegetett zöldségekhez hasonlóan számos jó embernek kell rossz helyzetekben, környezetben működnie.
A kiégés nagyon drága dolog, ami nem csak az egyénre, hanem a társadalomra, az egészségügyre és a gazdaságra is komoly anyagi terhet ró. Szervezeti szinten ez százmillió dollár feletti költséget jelent, ami bár még nem éri utol, de a rák költségeihez hasonlítható. Összefüggésbe hozható a szív és érrendszeri betegségek, 2-es típusú diabétesz kockázatának növekedésével, mentális következményekkel. A kiégés következtében a döntéshozatali képesség és a figyelem, valamint az érzelmek szabályozásának képessége is csökken.
A szakemberek szerint ezért hiba még azt a stresszt is a munkavállalókra helyezni, hogy keveredjenek ki maguk a kiégés okozta problémákból. A szervezetnek is lépnie kell a helyzet megoldására.
Egyéni, csapat és vállalati szinten is megjelenhet a kiégés
A szervezet minden szintjén megjelenhet a kiégés – amivel egyébként a munkavállalók 50%-a küzd, valamilyen mértékben -, egyéni, csapat és vállalati szinten egyaránt, ezért fontos figyelni az első jelekre, mielőtt a probléma elhatalmasodik. Ilyenek például a perfekcionizmus, megfelelési kényszer; a csapat szerkezete, mérete, mennyire működik benne az együttműködés és a hangulat is épp ilyen fontos; a szervezet átláthatósága, az információk áramlása, a szervezeti struktúra, a szabadság, feltöltődés lehetősége és egyéb juttatások.
A cikk szerzője szerint a kiégés mérhető, ha pedig vannak mérhető tényezői, akkor azok ellen még időben tenni is lehet. Ráadásul a kutatások arra is rávilágítottak, hogy új definíciót kell a jelenségre meghatározni, ugyanis nem egy állapotról van szó, amitől valaki „szenved” vagy sem, hanem egy spektrumról, ami enyhe tünetekkel kezdődik. Bár vannak hasonló tünetei, mint a depressziónak és a szorongásnak, mégis alapvetően elkülöníthető tőlük, gyakran több külső tényező összhatása okozza. (Valamint nem keverendő össze a segítő szakmákban egy idő után jelentkező kifáradással, amikor a dolgozók együttérző viselkedése csökken.)
Azért is fontos idejében „elkapni” a kiégést, mert ha már teljesen elhatalmasodott a munkavállalón, akkor akár 14 hónapot vagy két évet is igénybe vehet a felépülés. Ahogy fentebb is említettük, ezért kell erre a vezetőknek, menedzsereknek is kiemelten odafigyelniük, gyűjteni az erre vonatkozó adatokat. Ha pedig az első jelek feltűnnek, akkor tenni ellene, így csökkentve a kilábalásra fordított időt és költségeket. A kiégés csapatszinten történő kezelése azért is lehet hatékonyabb, mert jobban követhető és kevésbé stigmatizáló, a felelősség is jobban eloszlik. Ugyanakkor egy csapat, méret szempontjából jobban kezelhető, mint egy teljes szervezet. Fontos, hogy aktív lépések történjenek, és a kiégés kezelése stratégiai szintű legyen: részét képezze a tréning és a juttatások költségvetésének is, és folyamatosan legyen fókuszban, ne csak egy-egy időszakos akció foglalkozzon vele.
Vezetői felelősségvállalás
A három kérdés, amit fel lehet tenni a csapat tagjai számára a diagnózishoz, hogy a team hol áll ezen a spektrumon:
– Lehetőségekkel telinek
látja a világot?
– Önállónak érzi magát, és úgy érzi, számít a véleménye a csapatában?
– Úgy érzi, hogy a jutalmazás, a teljesítmény értékelése a vállalatánál
igazságos és átlátható?
Ha kiderül, hogy a csapat és a tagok hogy állnak ezekben a kérdésekben, az lehetőséget teremt arra, hogy ennek tudatában hozzák meg a vezetők a szükséges döntéseket, illetve a csapaton belül is fejleszthető a kommunikáció annak érdekében, hogy a tagok hatékonyan tudják segíteni egymást is.
A vezetők szerepe itt is kiemelt, és fontos, hogy tudatában legyenek hatásuknak, hiszen a kutatások szerint a távozó munkavállalók 75%-a a rossz vezetés miatt hagyja ott a céget. Hiszen a fókusz gyakran a számokon és a rövid távú eredményen, teljesítményen van, és a vezetők sincsenek arra kiképezve, hogy értsék az egyén és a csapat fenntartható működését.
Karrierváltást fontolgat a munkavállalók 40%-a
Mi sem mutatja jobban a probléma aktualitását és komolyságát, minthogy a Microsoft friss Work Trend Index felméréséből kiderült, hogy a megkérdezett munkavállalók több mint 40%-a fontolgatja a karrierváltást a következő egy évben, hiszen a dolgozók az elmúlt másfél évben komoly stressznek és megterhelésnek voltak kitéve. A dolgozók több mint a fele (54%) számolt be túlterheltségről, kiégésről.
A túlterheltség és a váltás gondolatának összekapcsolódását saját, nem reprezentatív olvasói felmérésünk is alátámasztja, hiszen a jelentős többség (166/113), közel 70% úgy szavazott, hogy annyira túlterheltnek érzi magát, hogy inkább váltana. Mindez figyelmeztető lehet a munkáltatók számára.
Nyáron a Bumble nevű randi applikáció például egy hétre teljesen bezárt, hogy 700 fős stábja kikapcsolódhasson és önmagára fókuszálhasson. A cég jelentősen bővült az elmúlt évben és tőzsdére is lépett, és a sok munka kollektív kiégéssel veszélyeztetett, azért az alapító úgy döntött, hogy júniusban a teljes cég egy hetes fizetett szabadságot kap, hogy offline lehessenek ez alatt az időszak alatt.
Fontos tehát szervezeti szinten, hogy a vezetők képezve legyenek arra, hogy felismerjék a kiégés jeleit, fókuszáljanak a munkavállalók egészségére. A szervezet pedig legyen átlátható és fair például a jutalmazást, karrierutakat illetően. Legyen a dolgozók számára egy közös cél, amihez mindannyian csatlakozni tudnak és lássák az értelmét a munkájuknak.