Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

XV. Tűzvédelmi teszt

forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Országos Tűzmegelőzési Bizottság lehetőséget nyújt az érdeklődőknek arra, hogy felmérjék tűzvédelmi tudásukat, és bővítsék ismereteiket.

Nem tudja, mi a teendője, ha otthonában tűz keletkezik? Bizonytalan a serpenyőben kigyulladt égő olaj eloltásával kapcsolatban? Akkor töltse ki tesztjeinket, melyekkel felmérheti tudását, és értékes, fontos információkat kaphat tűzmegelőzéssel kapcsolatban!

A XV. teszt itt érhető el:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfMh90wroNq7qfMEPUjGLcSfILWsI6o__CGVCxyGXZwdFXJGQ/viewform

Aktuális Információk

Válaszok a munkahelyi dohányzás „égető” kérdéseire

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/valaszok-a-munkahelyi-dohanyzas-___egeto___-kerdeseire-20210825.html

A dohányzás igen megosztó lehet. Van, akinek az élet része, amiről semmiképpen sem tudna lemondani, és van, akinek elviselhetetlen még az is, ha más füstöl körülötte. Mi a helyzet a munkahelyi dohányzás esetén? Kitiltható a munkahelyről? Vagy épp ellenkezőleg, a dohányzó munkatársaknak többlet idő jár, hogy a szenvedélyüknek hódolhassanak?

a kép forrása: https://www.hrportal.hu

Külön cigiszünet jár a dohányosoknak?

Bizony előfordul, hogy a dohányos és nem dohányos kollégák között némi felszültséget okoz, ha a cigiszünetre túl gyakran kerül sor. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy van-e erre jogi előírás?

A Munka Törvénykönyvében kifejezetten cigiszünetet nem találunk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy munka közben semmilyen pihenő nem jár. A Munka Törvénykönyve munkaközi szünetről rendelkezik.

A munkaközi szünet a munka rövid időtartamú megszakítása. Célja, hogy a munkavállaló munkavégzés közben pihenni tudjon. A lényege, hogy a munkaközi szünet alatt a munkavállalónak nem kell rendelkezésre állni és munkát végezni.

A dohányzásra alapvetően a munkaközi szünetben van lehetősége a munkatársnak. Természetesen csak a dohányzásra vonatkozó szabályok betartása mellett. Ezekről a szabályokról mindjárt bővebben is szó lesz.

Mennyi időt vehet el a munkahelyi dohányzás?

A munkaközi szünet a munkahelyi dohányzásra is felhasználható, ha a dohányzás egyébként megengedett.

A munkavállaló részére 6 óra munkavégzés esetén 20 perc munkaközi szünet jár. Amennyiben a munkaidő meghaladja a 9 órát, akkor még további 25 perc munkaközi szünet jár a dolgozónak.

A munkaidőnél a beosztás szerinti munkaidőn túl a rendkívüli munkaidő is beszámít, vagyis a túlórát is figyelembe kell venni. Ha például a beosztás szerinti munkaidő 4 óra, ám a dolgozó az elrendelt túlóra miatt aznap 7 órát dolgozott, akkor 20 perc munkaközi szünet jár részére. Ha viszont aznap kevesebb, mint 6 órát kellett dolgoznia, a törvényi előírás alapján külön munkaközi szünet nem jár részére. Több, mint 9 óra munka esetén már összesen 45 perc munkaközi szünetre jogosult a dolgozó.

A fiatal, vagyis 18 év alatti munkavállalók esetén a munkaközi szünet mértéke eltérő. Nekik 4,5 óránál hosszabb napi munkaidő esetén legalább 30 perc pihenő jár. Több, mint 6 óra munka esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A törvény arra is lehetőséget nyújt, hogy a felek megállapodása vagy kollektív szerződés 60 percre emelje a munkaközi szünet időtartamát.

Mikor gyújthat rá a munkavállaló, avagy hogyan vehető ki a munkaközi szünet?

A munkaközi szünet nem azt jelenti, hogy a munkatárs akkor szalad ki rágyújtani, amikor csak akar. A munkaközi szünet kiadására is van szabály.

A munkavégzés megszakításával legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni a munkaközi szünetet.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy a dohányosoknak esélyük sincs hamarabb rágyújtani. Ehhez azonban már szükséges a munkáltató döntése is. A törvény alapján a munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni, azonban ekkor is figyelnie kell arra, hogy a fenti időszakban legalább 20 perc összefüggő szünetet kapjon a munkavállaló. Ebből az is következik, hogy abban az esetben, ha a munkavállalónak összesen 20 perc munkaközi szünet jár egy nap, a munkáltató azt nem tudja szétdarabolni. Sok esetben a munkáltatók a törvényi minimumnál hosszabb munkaközi szünetet biztosítanak, így már van lehetőség a kisebb időtartamú cigiszünetek biztosítására is. Lényeges azonban, hogy fő szabály szerint a munkaközi szünet nem a munkaidő része, így nem biztos, hogy az a jó, ha sok van belőle. Ettől azonban el lehet térni.

Tiltható a munkahelyi dohányzás?

A munkahelyi dohányzás szabályait nem a Munka Törvénykönyvében találjuk, így azt sem, hogy tiltható-e dohányzás a munkahelyen.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény fő szabály szerint kimondja, hogy a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével a munkahelyen nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni. A munkahelyek zárt légterű helyiségeiben (például egy irodában, csarnokban, étkezőben stb.) nem lehet dohányzóhelyet kijelölni. Az tehát már a múlté, hogy a dohányos főnök szobájában mindenkinek nyelnie kell a füstöt. A dohányzás ugyanis a főnöknek is tilos az irodában.

A dohányzás a legtöbb esetben nyílt légterű helyen lehetséges, ahol kijelölt dohányzóhely van. Bizonyos munkahelyeken azonban erre sincs lehetőség. A törvény kimondja, hogy nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely például köznevelési, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben. A dohányzóhelyekkel kapcsolatos valamennyi részletszabályt, kivételt, „ha, és akkor” esetet a törvényben találod meg, itt nem térünk ki minden helyzetre.

Nemdohányzó munkahely

Lehetőség van arra is, hogy a munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilvánítsa. Ez nem azt jelenti, hogy egyik munkatárs sem lehet dohányos, ám a szenvedélyének nem hódolhat a munkahelyen. A nemdohányzó munkahelyen valószínűleg hiába keresnéd a kijelölt dohányzóhelyet. Fő szabály szerint ilyen munkahelyen nem lehet rágyújtani. Kivétel itt is lehet, erről mindjárt szó lesz.

A nemdohányzó munkahely megjelölést jól látható módon és egyértelműen kell jelezni.  

A nemdohányzó munkahellyé nyilvánítás a kollektív szerződésben, vagy a munkavállalók minimum felének kezdeményezésére, illetve egyetértésével történhet.

Hogyan lehet a nemdohányzó munkahelyen mégis füstöl(ög)ni?

Itt jön az előbb említett kivétel.

A törvény értelmében a nemdohányzóvá nyilvánított munkahelyen is lehet dohányzóhely kijelölését kezdeményezni. Ehhez szintén a kollektív szerződésbe foglalás, vagy a munkavállalók minimum felének egyetértése szükséges.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.

Aktuális Információk

Szabadság tévhitek: Mi az igazság?

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/szabadsag-tevhitek_-mi-az-igazsag_-20210819.html

A szabadsághoz való jog minden munkavállalót megillet. Általában mindenki tudja, hogy mennyi szabadsága van. Az azonban már kevésbé ismert, hogy hogyan lehet kivenni, hogyan kell számolni. A szabadság kiadással kapcsolatban azonban tévhitek is élnek a munkavállalók körében. Mi az igazság a szabadság tévhitek esetén?

a kép forrása: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/szabadsag-tevhitek_-mi-az-igazsag_-20210819.html

A szabadság és a próbaidő

Igen gyakori tévhit, hogy a próbaidő alatt tilos szabadságra menni. A Munka Törvénykönyve azonban nem tiltja a próbaidő alatti szabadságot. Akkor miért gondolják sokan, hogy a próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni?

Ennek oka a Munka Törvénykönyvének a következő szabálya:

„A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.”

A fenti szabály tehát nem a próbaidőhöz, hanem a munkaviszony első 3 hónapjához kapcsolódik függetlenül attól, hogy van-e próbaidő vagy nincs. A munkaviszony első 3 hónapjában tehát a munkáltató nem köteles a munkavállaló által kért szabadságot kiadni. A szabadság tehát nincs tiltva a próbaidő alatt. Igaz, hogy sok esetben a felek 3 hónapos próbaidőt szoktak kikötni, ám ez nem törvényszerű. Próbaidő ide vagy oda, az első 3 hónapban csak a munkáltatón múlik, hogy mehet-e a dolgozó szabadságra.

Részmunkaidő esetén kevesebb a szabadság is?

Első pillantásra még akár logikusnak is tűnhet, hogy ha valaki részmunkaidőben dolgozik, akkor nem csak a munkaideje kevesebb, de azzal arányosan a neki járó szabadság is. Ez azonban az a szabadság tévhitek egyik gyakran tetten érhető esete.

Az éves szabadság nem a napi munkaidő mértékéhez van kötve. A törvény kimondja, hogy „Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.” Az alapszabadságon felül többféle pótszabadság is létezik. Ezek közül az egyik a munkavállaló életkorához van kötve.

A munkavállalónak

  • huszonötödik életévétől egy,
  • huszonnyolcadik életévétől kettő,
  • harmincegyedik életévétől három,
  • harmincharmadik életévétől négy,
  • harmincötödik életévétől öt,
  • harminchetedik életévétől hat,
  • harminckilencedik életévétől hét,
  • negyvenegyedik életévétől nyolc,
  • negyvenharmadik életévétől kilenc,
  • negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár.”

Az életkorhoz kötött pótszabadság szintén mindenkit megillet a fenti életkori határok szerint.

További pótszabadságok is léteznek, ám azok már nem minden munkavállalót érintenek.

A lényeg azonban, hogy a szabadság mértéke nem ahhoz van kötve, hogy ki dolgozik teljes munkaidőben és ki részmunkában. A szabadságként járó napok száma részmunkaidőben nem csökken. A törvényben megállapított szabadság egy évre vonatkozik. ha valaki egész évben munkaviszonyban állt – akár teljes munkaidőben, akár részmunkaidőben – , akkor a teljes éves szabadságra jogosult.

A szabadság tévhitek köréből a szabadság számolása sem marad ki

Hogyan kell számolni a szabadságot? A pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít a kivett szabadságba?

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.”

Ebből tehát látható, hogy a szabadságot a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkanapokra kell számolni. Ha a dolgozó hétfőtől péntekig dolgozik, szombaton és vasárnap pedig nem, akkor 7 nap szabadság esetén hétfőtől a következő hét keddig lesz majd szabadságon. Ekkor tehát összesen 9 napig nem kell majd dolgoznia, hiszen a szombat és vasárnap egyébként sem lenne számára munkanap.

A ki nem vett szabadság kifizetése a szabadság tévhitek között

Ki ne hallotta volna már, hogy olyan sok a munka, hogy nincs idő szabadságra menni? A törvény azonban nem teszi lehetővé a szabadság pénzbeli megváltását, vagyis a szabadság kiadása helyett annak kifizetését.

„A szabadságot – egy meghatározott eset kivételével – megváltani nem lehet.” – mondja ki a Munka Törvénykönyve.

Az egyetlen kivétel a munkaviszony megszűnésekor van. „A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.” 

A munkaviszony megszűnése esetén, ha a munkavállaló a megszűnésig nem vette igénybe az időarányosan járó szabadságát, akkor a ki nem vett szabadságot pénzben kell kifizetni részére.

Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.