Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

Újabb tűzvédelmi műszaki irányelvek változtak

forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/253559/ujabb-tuzvedelmi-muszaki-iranyelvek-valtoztak

A tűzvédelmi szakemberek javaslatainak figyelembevételével a munkacsoportok bővítették a kiürítéssel, valamint az ellenőrzéssel, felülvizsgálattal és karbantartással foglalkozó tűzvédelmi műszaki irányelveket.

kép forrása: https://www.katasztrofavedelem.hu

A műveleti főigazgató-helyettesi szervezet tűzvédelmi főosztálya és a hatósági főigazgató-helyettesi szervezet tűzmegelőzési főosztályának munkatársai közösen, külső szakemberek bevonásával újabb tűzvédelmi műszaki irányelveket módosítottak. Az új irányelveket 2021. július 15-től lehet alkalmazni.

A Kiürítés Tűzvédelmi Műszaki Irányelv egyik legjelentősebb változása a kiürítési útvonal szabad szélességének átbocsátóképességére alkalmazott állandó érték növelése. A munkacsoport nemzetközi szakirodalmat, tanulmányokat, kísérleteket tekintett meg, amelyek figyelembevételével ötvenhárom év elteltével a szabad szélesség átbocsátóképességét illetően megengedőbb értéket alkalmaz. (k=41,7 fő/m x perc helyett k=65 fő/m x perc)

Új elemként jelennek meg a több irányban történő kiürítés tervezésének feltételei, az előcsarnokok esetében kedvezőbbek lettek a normatív létszámadatok. Bővült azon tárgyak köre, amelyek a menekülési útvonalon a helyiség rendeltetésével összefüggően elhelyezhetőek. Ilyen például a recepciós pult, az épületszerkezethez rögzített fogas, valamint az ital- és ételautomata. Mostantól új fejezetben találhatóak meg az akadálymentes menekülés, valamint a mentés feltételei. Új eszközök – mentési alátét, mentési lepedő – kerültek be a mentést segítő egyéb eszközök körébe, és a telepítési és készenlétben tartási feltételekből is többet tartalmaz az irányelv. Új tervezési irány lehet a mentési segédterület alkalmazása, amely a lépcső használatára önállóan nem képes emberek számára nyújt részleges védettséget addig, amíg a mentésüket meg tudják kezdeni.

Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás Tűzvédelmi Műszaki Irányelv elnevezésre módosult az eddigi Felülvizsgálat és karbantartás című irányelv, így már a cím is utal az üzemeltetői ellenőrzés fontosságára. Az irányelvből egyértelműen kiderül, hogy az időszakos felülvizsgálat az esedékes üzemeltetői ellenőrzést is lefedi, így azt külön már nem kell elvégezni. A hő és füst elleni védelem üzembiztos működése érdekében nagyobb hangsúlyt kapnak a gyártó előírása szerinti működési próbák és diagnosztikai vizsgálatok, ahogy a kötelező alkatrészcserék elvégzése is.

Új fejezetként jelentek meg a robbanás elleni védelem ellenőrzéssel, felülvizsgálattal, karbantartással kapcsolatos megoldásai. A műszaki irányelv mellékletébe további fényképes útmutatók kerültek, ezekben a föld feletti tűzcsapok és fali tűzcsapok nyomás- és vízhozammérése jelenik meg.

A tűzvédelmi műszaki irányelvet elérheti a katasztrófavédelem honlapján.

Aktuális Információk

Bizalomvesztés miatti munkáltatói felmondás

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/bizalomvesztes-miatti-munkaltatoi-felmondas–20210624.html

A munkaviszony munkáltató általi megszüntetésének többféle oka is lehet. Viszonylag gyakran előfordul, hogy a munkáltató azzal indokolja a felmondását, hogy elvesztette a bizalmát a munkavállalóban. A bizalomvesztés miatti felmondás jogszerű lehet, amennyiben megfelel a Munka Törvénykönyvében foglalt feltételeknek. Mikor mondhat fel a munkáltató bizalomvesztésre hivatkozva?

A felmondás indokai

Amennyiben a munkáltató felmondással kívánja megszüntetni a munkaviszonyt, köteles a felmondást megindokolni. A felmondás indokait a Munka Törvénykönyve két csoportba sorolja:

a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy

a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

A munkáltatónak arra is van lehetősége, hogy a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntesse, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali hatályú felmondást szintén meg kell indokolni. Az azonnali hatályú felmondás indoklási kötelezettsége alól kivétel:

a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás, vagy

ha a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt szünteti meg azonnali hatályú felmondással.

A bizalomvesztés, mint a felmondás indoka

Minden munkaviszonyban alapvető feltétel, hogy a munkáltató és a munkavállaló között valamilyen szintű bizalom álljon fenn. Arra vonatkozóan, hogy a dolgozó mikor felel meg a munkáltató által belé vetett bizalomnak nem lehet általános meghatározást adni. A bizalom nagyban függ a munkakörtől és a munkaviszony egyéb körülményeitől is. Nyilvánvalóan nem ugyanazt jelenti a munkavállalóba vetett bizalom például egy takarító, egy pénztáros vagy egy gazdasági vezető esetén.

A Munka Törvénykönyve nem említi külön a bizalomvesztést, mint a felmondás indokát. Ennek oka, hogy a bizalomvesztés a munkavállaló magatartásával, képességével összefüggő felmondási okok csoportjába tartozik. Amennyiben a munkavállaló olyan magatartást tanúsít a munkaviszony alatt – akár a munkahelyen kívül is – amely a belé vetett munkáltatói bizalom elvesztéséhez vezet, az jogszerűen megalapozhatja a munkáltató felmondását.

A felmondás indokának a felmondás közlésekor fenn kell állnia a dolgozóval szemben. Ez a bizalomvesztésre alapozott felmondás esetén azt jelenti, hogy ha a munkáltatónak tudomására jutott a munkavállaló bizalomvesztést okozó magatartása, akkor nem késlekedhet sokáig az erre alapozott felmondás közlésével. Ha ugyanis a munkáltató akár több hónapig tovább foglalkoztatja a dolgozót, miután a bizalomvesztésre okot adó magatartásról tudomást szerzett, akkor a hosszabb késlekedés miatt már nem indokolható bizalomvesztéssel a felmondás. Ilyenkor a további foglalkoztatás arra utal, hogy a munkáltató nem vesztette el olyan mértékben a bizalmát, hogy a munkaviszony fenntarthatatlanná vált volna.

Az indokolási kötelezettség bizalomvesztés esetén

A munkáltató a felmondást köteles megindokolni. Nincs ez másként bizalomvesztésen alapuló felmondás esetén sem. Az indokolással szemben támasztott követelmény, hogy

tényszerű,

világos és

okszerű legyen.

Ezért bizalomvesztésen alapuló felmondás esetén sem elegendő a felmondás indokolásába csupán annyit beleírni, hogy a munkáltató elvesztette a munkavállalóba vetett bizalmát. Az ilyen indokolás nem világos, hiszen nem derül ki belőle ténylegesen mi vezetett a bizalomvesztéshez. A felmondásnak ezért világosan tartalmaznia kell, milyen tények, azaz a munkavállaló milyen magatartása vezetett a bizalomvesztéshez.

Mi okozhat bizalomvesztést?

A bizalomvesztés előidézésére alkalmas munkavállalói magatartásokat sokféleségük miatt nem lehetséges felsorolni.

Fontos, hogy a munkavállaló magatartásának olyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy a munkáltató bizalmát megingassa. E tekintetben nem elsősorban az a fontos, hogy a munkáltató saját szubjektív megítélése szerint elvesztette-e a bizalmat a dolgozóban, hanem az, hogy általános, a társalomban elfogadott megítélés alapján megalapozhatja-e a bizalomvesztést a dolgozó magatartása. Ezért például nem lesz jogszerű valamely munkáltatói szabályzat bagatell, egyszeri és kisebb jelentőségű megsértése miatti bizalomvesztésre alapított felmondás, még akkor sem, ha a munkáltató maga úgy érzi, hogy ő már emiatt a kisebb szabálysértés miatt is elvesztette a bizalmát a dolgozóban.

Bizalomvesztést idézhet elő például a munkáltatónál irányadó magatartási vagy etikai szabályzat megszegése. Megalapozottnak találta a bíróság a bizalomvesztésre alapozott felmondást abban az esetben is, amikor a munkavállaló elmulasztotta előzetesen tájékoztatni a munkáltatót arról, hogy újabb munkaviszonyt létesít. Bizalomvesztéshez vezetett az is, amikor a munkavállaló a munkáltató tudta nélkül a munkáltatóval versenytárs cég megalapításában működött közre tagként.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Aktuális Információk

KATA 2021: Tíz kérdés, tíz válasz a katáról

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/kata_2021__tiz_kerdes__tiz_valasz_a_katarol-20210622.html

Az elmúlt évek slágere a kisadózók körében a kata. De kinek éri meg igazából ezt az adót választani és kinek nem való? Kérhet-e egy katás táppénzt és hitelt, igényelhet-e adókedvezményt? Tartani kell az év elején bevezetett szigorítástól, a 3 milliós határtól egy partnertől? Az adóval kapcsolatos kérdésekre, tévhitekre válaszol a BaBér.

KATA adózás

1. Mi az a kata, milyen adókat vált ki?

A kata a „kisadózók tételes adója” rövidebb formája. Ez jelzi a két legfontosabb elemét is: egyfelől a mikro- és kisvállalkozók számára alkalmazható, másfelől összegét alapesetben nem a bevételhez vagy a jövedelemhez arányosítják, hanem az adónem alá tartozóknak havonta egy fix összeget kell befizetniük. A mellékállásban 25 ezer, főállásban pedig 50 ezer – illetve választhatóan 75 ezer – forintos tételes adó kiváltja a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót is. Nem váltja ki viszont a kötelező kamarai hozzájárulást, az iparűzési adót és az áfát, igaz ez utóbbi esetében komoly segítség, hogy évi 12 millió forintos értékhatárig alanyi adómentességet kérhet az adózó – ebben az esetben nem számítja fel a forgalmi adót, így értelemszerűen nem is kell elszámolnia vele.

Mivel a katások nem fizetnek személyi jövedelemadót, nem jogosultak szja-kedvezményre sem, így le kell mondaniuk például a családi adókedvezményről is.

KATA bevallás

2. Nincs is más kötelezettség?

Természetesen a katásoknak is szükséges bevételi nyilvántartás vezetése, és adóbevallást is be kell nyújtaniuk, igaz, csak évente egyszer, február 25-ig kell beszámolni az előző évi bevételekről. Itt kell nyilatkozni azokról a partnerekről is, akik felé legalább egymillió forint értékben állított ki számlát a vállalkozás.

3. Kinek érdemes katázni?

Az adónemet azoknak ajánlják, akik kis költséggel működnek, így magas a bevételhez viszonyított jövedelemhányad, ennek megfelelően a közteher is magas lenne más adónem választása esetén. Ilyen például egy könyvelő vagy egy fordító. A kata mellett ugyanis nem lehet elszámolni költségeket, az adónem előnye elsősorban az egyszerűség és a kiszámíthatóság.

Nem kizáró ok az sem, ha valaki külföldre számlázik, természetesen ebben az esetben szüksége lesz egy közösségi adószámra.

4. Milyen vállalkozás katázhat?

Az adónemet egyéni vállalkozók, egyéni cégek, ügyvédi irodák, közkereseti társaságok és betéti társaságok választhatják. A bt. és a közkereseti társaság esetében magánszemélyekhez kötődik a kata, vagyis csak olyan társaságok választhatják, amelyeknek tagjai magánszemélyek. A kft-k nem tudnak katázni.

Vannak természetesen kizáró okok: nem választhatja a katát az, akinek az aktuális adóévben vagy az azt megelőző 12 hónapban törölték az adószámát, és az sem, aki ingatlant ad bérbe vagy üzemeltet hosszú távra. Tehát az airbnb-zés (rövid távú bérbeadás) nem zárja ki a katát, az azonban már igen, ha valaki hosszabb távra adja ki például a saját tulajdonában levő lakását.

Nem árt megfontolni azt, hogy valaki kilépjen a katából, mert ebben az esetben a következő év végéig nem választható újra az adó.

5. Mekkora bevételig lehetséges katázni?

Éves szinten 12 millió forintos bevételig lehet katázni. Ha valaki nem az egész évben tartozott az adónem alá, akkor az aktív hónapok számával kell az egymilliót megszorozni a felső határ kiszámításához. Ha például valaki júliusban kezdi meg a vállalkozást, akkor hatmillió forint bevételt szerezhet abban az évben. (Arányosan csökken a felső határ akkor is, ha valaki egy adott hónapon keresztül szüneteltette a vállalkozása működését.) Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy hónapban csak egymillió forintot érheti el a bevétel.

Ha valaki túllépi a 12 millió forintos keretet, akkor az e fölötti részre 40 százalékos plusz adót kell fizetni. Ez az adó nem váltja ki a havi tételes adót. Ha tehát valakinek az éves bevétele 15 millió forint, akkor 3 millió 40 százalékát (1 200 000 forint) kell befizetnie a 12×50 000, vagyis 600 ezer forint éves adó mellé. Vagyis a teljes összeg után 1 800 000 forint lesz a kata, ha valaki főállásban, 50 ezer forintos tétellel adózik.

6. Miért érdemes magasabb összegű tételes adót fizetni?

A kata nem csak a jövedelemadót, de a társadalombiztosítási ellátásokra jogosító járulékokat is kiváltja, ezáltal válnak biztosítottá az adózók, tehát jogosultak álláskeresési járadékra, táppénzre, gyermekgondozási támogatásokra, nyugdíjra is. A magasabb összegű, havi 75 ezer forintos tételes adó esetében értelemszerűen magasabb összegű ellátásra lesznek jogosultak. (Az ellátási alap összege 2020 júliusától az 50 ezres adó esetében 107 ezer forint, a 75 ezresnél már 170 ezer.)

KATA szüneteltetése

7. Mi történik, ha valaki nem szerez bevételt egy adott időszakban?

Mivel az adó nem a megszerzett jövedelemmel arányos, azt akkor is meg kell fizetni, ha nem szerzett bevételt a vállalkozás egy adott hónapban. Ebben az esetben érdemes szüneteltetni a működést, ilyenkor az adófizetési kötelezettség sem áll fenn. Fontos, hogy ilyenkor be kell fizetni a tételes egészségügyi szolgáltatási járulékot, különben elvész a biztosítotti jogviszony.

8. Aktív vállalkozásnak mikor nem kell megfizetni az adót?

Ha táppénzben részesül (kata alapján) egy adózó, nem szükséges a szüneteltetést bejelenteni, a táppénz idején nem kell befizetni a tételes adót, ha nem állít ki számlát. Ennél is kedvezőbb helyzetben vannak a kisgyereket nevelők: a nekik járó csed, gyed, gyes vagy gyet mellett akkor sem kell megfizetniük a tételes adót, ha bevételük keletkezik.

9. Mi alapján igényelhet hitelt a katás vállalkozás?

A kata ugyan nem a jövedelemmel arányos adó, de ez nem jelenti azt, hogy ezeknek a vállalkozásoknak ne lenne elszámolható jövedelme. A katás jövedelem az éves bevétel 60 százaléka, ennek arányos része lesz a hiteligénylésnél fontos havi összeg. Ha például valakinek egy adott évben 9 millió forint volt a bevétele, akkor a NAV 5 400 000 forintról állít ki igazolást, a bank pedig ezt úgy tekinti, mintha havi nettó 450 ezer forint lenne a „keresete”.

KATA 2021

10. Milyen szigorítások léptek életbe 2021-től?

A legfontosabb új elem az, hogy ha egy partnertől 3 millió forintot meghaladó bevétele származik egy katás vállalkozásnak, akkor a 3 millió fölötti részt 40 százalékos adó terheli, amelyet nem a vállalkozásnak, hanem a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének kell kifizetnie. A döntéshozók ezzel a színlelt foglalkoztatást akarták megakadályozni – ez magyarázza azt is, miért a kifizetőt terheli a büntetőadó. (Ez alól kivétel, ha a vevő külföldi, ilyenkor a katás adózónak kell megfizetnie a 40 százalékos adót.) Ugyancsak 40 százalékos adó terheli a kapcsolt vállalkozások közötti katás kifizetéseket.

A szigorítást amiatt érték bírálatok, mivel egy kalap alá veszi az esetleges nagy összegű, vagy állandó külsős megbízásokat a színlelt foglalkoztatással. Akár így van, akár nem, tény, hogy a katások adóterhe kedvezőbb a foglalkoztatásra terhelődő adókénál.

Vegyünk példának egy bruttó 400 ezer forintos bért, ennek nettó összege (adó- és járulékkedvezmények nélkül) 266 ezer forint, míg a munkáltatónak ez összesen 468 ezer forintjába kerül (megint csak kedvezmények nélkül). 266 ezer forintos nettó jövedelem eléréséhez ugyanakkor (az iparűzési adót nem számítva, alanyi adómentességgel) katásként 316 ezer forint bruttó költséggel elég számolni, vagyis csaknem másfélszer annyiba kerülhet egy kifizetőnek egy alkalmazott, mint egy katás partner.

Mi a helyzet a 40 százalékos büntetőadóval? Ha ugyanennél a példánál maradunk, 2021-től egy 316 ezer forintos rendszeres kifizetés éves szinten 3 792 000 forintos keretet jelent, ez után a kifizetőt 316 800 forint plusz adó terheli, teljes költsége tehát 4 108 800 forint. A foglalkoztatás esetében (kedvezmények nélkül) ez az összeg 5 616 000 forintra jön ki.