Kategória: Aktuális Információk

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4526-interju-–-hogyan-all-a-hazai-tuzbiztonsag

Hogyan áll a tűzbiztonság? Milyen a tűzvédelmi szabályozásunk? Túlszabályozott vagy enyhe? Pénzpocsékolás vagy hatékony befektetés? Mit lehetne, kellene javítani? Mit hozott a bürokráciacsökkentés? Csőlátásunk van? Itt vannak az új kockázatok! Hogyan tudunk a legjobban felkészülni? Interjú Lestyán Máriával, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnökével.

A közelmúltban megjelent egy cikk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megkezdett Tűzvédelmi Felelős Műszaki Vezetői és Műszaki Ellenőri képzéssel kapcsolatban, amelyben értesülésünk szerint személy szerint Önnek és a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetségnek is sok munkája volt? Hogyan látja a helyzetet és a történteket?

Szokták mondani minden kezdet nehéz! A történtek egy összetett problémahalmaz részei, amelynek rendezése szerintem a tűzvédelmi szakma közös ügye. Szűkebb értelemben a cél, hogy a civileknek szóló képzések olyan keretek között valósuljanak meg, ahol biztosított a folytonosság, az autonómia, az előadók szabadon képviselhetik a szakmai véleményüket, és azok taníthatnak, akik kiemelt szaktudással rendelkeznek az adott tűzvédelmet érintő területen. Sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hivatásos oldal szakmai véleménye és a civil szakmagyakorlók tapasztalatai, meglátásai eltérnek egymástól, ami egy NKE RTK KVI-n belüli képzésnél feszültséget eredményezhet.

Sajnos az elmúlt időszakban a hivatásos oldal elszigetelődött a piaci szereplőktől és a valós viszonyoktól. Ez hosszú távon elkerülhetetlenül ismerethiányhoz vezet, és ahhoz, hogy a rendszer nem érzékeli kellő mélységben a valóságban jelentkező problémákat, igényeket és hiányosságokat.

Hiányzik az a szakmai párbeszéd a hivatásos és civil oldal között, amely valóban komplex módon értékelné és hasznosítaná az információkat, visszajelzéseket így a szakma által jelzett problémák sokszor nem jutnak el a jogalkotói döntéshozatalig.

Másrészt, az eltérő szakmai véleményeket sokszor figyelmen kívül hagyják vagy támadásként kezelik, pedig a társadalmi szervezeteknek éppen az a szerepük, hogy jelezzék a piaci akadályokat, a normaütközéseket, a versenytorzító szabályokat, a diszkriminatív helyzeteket vagy a hiányzó előírásokat – és így segítsék a jogalkotót abban, hogy megfelelő, kiegyensúlyozott, piaci és nemzetgazdasági érdekeket támogató, az elvárt biztonságot társadalmi szinten is kezelő szabályozásokat alkosson.

Gyakran hallani azt a kritikát, hogy a magyarországi tűzvédelmi szabályozás túlszabályozott, bonyolult és költséges, sok esetben pedig felesleges akadályként értékelik. Ön hogyan látja ezt?

Tömören? Egyre inkább játszunk a tűzzel! Ez persze nem csak Magyarországon probléma. Ha megfigyeljük modern világunk nagy tűzeseteit, azt látjuk, hogy a jelenlegi szakmai tudásunk mellett ezeknek nem szabadott volna bekövetkezniük. A globális célok és gazdasági érdekek mentén megjelenő törekvésekkel szemben egyre inkább alulmarad a tűzvédelem, súlytalanná válik annak kormányzati érdekképviselete, pont a kérdésben említett okokra való hivatkozással. A probléma, hogy ezek az esetek többségében nem valós állítások, hanem a hozzáállásunkból fakadó következmények.

A tűzvédelem nagyon sok területtel kapcsolódik és az innovatív, gyorsan változó világunkban folyamatos tanulás, értékelés, adaptálás és a holisztikus szemléletünk fejlesztése nélkül nem tudunk lépést tartani a kihívásokkal. Ez ugyanúgy igaz a jogalkotói és a szakmagyakorlói, jogalkalmazói oldalra egyaránt.

Egyes nemzetközi szervezetek pl. a Fire Safe Europe elég régóta kongatják a vészharangot, hogy a jövőbeni súlyos következmények elkerülése érdekében szemléletváltásra van szükség a tűzvédelem területén, különös tekintettel a gyorsan változó körülményekhez és kockázati tényezőkhöz való alkalmazkodásunkban!

A csőlátásunk oda vezet, hogy

• a tűzvédelmi szakterület nem kapja meg a kellő figyelmet,
• a szabályozási oldal képtelen lépést tartani a megannyi változóval,
• ha viszont nem tart lépést hamis biztonságérzet alakul ki a jogalkalmazóban vagy a társtárcáknál, hogy miden rendben van és egyszerűen a fókusz más olyan területekre tevődik át, ahol az azonnali eredmények kézzel foghatóak, pl. egyes gazdasági érdekek pillanatnyi eredményei.

A probléma gyökerei valójában nem magában a tűzvédelemben, hanem a széleskörű kompetenciahiányban, esetleg nem illeszkedő szabályozásban keresendők.

Amúgy a szakszerűen kialakított tűzvédelem nagyon is jó befektetés! Hatékonyan segíti a gazdaság működését. Ami drága a hibás tervezés, kivitelezés, a rosszul szervezett munka, mert annak kijavítása sokba kerül. Mi erre a megoldás? Nem az, hogy enyhítsünk a szabályokon, hanem hogy változtassunk a szakmai hozzáállásunkon.

Na de miért tartják feleslegesnek?

Mert a szabályozás néha valóban nem a megfelelő szempontrendszer szerint épül fel. Például a régi gyakorlat szerint készülő tűzvédelmi szabályzatok sokszor túl általánosak vagy éppen nem illeszkednek az adott létesítményhez, tevékenységhez, vagy nem is az a kötelezett, akinek valójában rendelkeznie kellene ilyen dokumentummal.

Annak viszont lenne értelme és tűzbiztonság oldaláról hatása, ha a nagyobb épületeknek lenne egy a tűzvédelmi dokumentumra, ami minden lényeges elemet tartalmaz ahhoz, hogy jogkövető módon az előírások, szabályok megismerhetőek és betarthatók lehessenek.

Említette, hogy a tűzvédelmi szakma a kompetenciahiány fogságában van. Mely területeket érinti, és milyen következményekkel járhat, ha az ismeretek hiányosak?

A szakismeret és hozzáértés hiánya sajnos érezhető. Érinti az épületüzemeltetést, az oktatást, a hatósági és jogalkotási munkát, de a tervezőket, kivitelezőket és szakértőket is. Az új építési termékek, technológiák és kockázatok olyan magas szintű tudást igényelnek, amelynek be kellene épülnie az oktatásba, a társadalmi tudatosságba és természetesen a szabályozásba is. Ma azonban akár építészmérnökként, vagy építésvezetőként is végezhet valaki anélkül, hogy tűzvédelemmel érdemben találkozott volna.

Ennek a következményei már látszanak. Ha hiányosak az ismeretek, a jogkövetés is elnehezül. Az építési termékek kiválasztása, beépítése vagy a kivitelezés könnyen hibássá válhat, ami közvetlenül veszélyeztetheti az épületek és a bennük tartózkodók biztonságát. A hatósági oldal piaci tapasztalatoktól való elszigeteltsége miatt sokszor nem ismerik fel időben a valós problémákat és kockázatokat, így a szabályozás széttöredezetté válik, és nem tart lépést az új kihívásokkal.

Ennek következtében szabályozási hiányossá válik, nem kezeli időben a változásokat, hamis biztonságérzetet kelt a jogalkalmazókban. Akik azt hiszik, minden rendben van, hisz betartották az előírásokat, pedig sokszor még a nyilvánvalóan felismerhető kockázatokat sem kezelik megfelelően. A kellő mélységű ellenőrzések és szankciók hiánya sem erősíti területünket.

A tűzvédelemért felelős katasztrófavédelem szervezete az elmúlt időszakban elszigetelte magát a piaci szereplőktől. Ez a bezárkózás azt eredményezte, hogy nem jutnak hozzá azokhoz a gyakorlati tapasztalatokhoz és piaci információkhoz, amelyek elengedhetetlenek lennének a jogszabályfejlesztéshez, a kockázatok azonosításához vagy a szakmai eljárások naprakészen tartásához és sajnos ez visszafele is igaz, a szakmagyakorlói oldal sem kap visszajelzéseket pl. a tűzvizsgálatok tapasztalatairól.

Hogyan hatott mindez a jogszabályokra és a tűzbiztonságra?

Az elmúlt időszak jogszabály-változásai hátrányosan érintették a tűzvédelmet. A bürokráciacsökkentésre hivatkozva szűkítették a felülvizsgálati és karbantartási kötelezettségeket, illetve a tűzvédelmi szabályzatok, házirendek készítésének előírásait. A hatóság pedig számos területről kivonult, és sokszor nem szankcionál, vagy nem vizsgál kellő mélységben, ezért lazul a tűzvédelmi előírások betartásának fegyelme is.

A „bürokráciacsökkentés” és költségmegtakarítás oldaláról nem születtek valódi előnyök, viszont az épületek tűzbiztonságában jelentős kockázatok halmozódtak fel. Nem követték le az új technológiák, építőanyagok, használati módok jelentette kockázatokat a szabályozóink. Az építészeti szabályozás sokat fejlődött, de a tűzvédelmi szabályozás gyakorlatilag lemaradt, és a piaci igényekhez sem igazodott. Ez már kihat a Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket készítő munkacsoportok munkájára is.

Ez egyfajta diagnózis, de vannak megoldási javaslataik? Erre térjünk vissza a következő részben.