Globális légszennyezést okoznak az erdőtüzek

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4665-globalis-legszennyezest-okoznak-az-erdotuzek

A tavalyi év egyik legsúlyosabb, a levegőminőséget rontó tényezője – a gyárak és a robbanómotoros autók mellett – az erdőtűz. Pontosabban több erdőtűz egyszerre: Kanada történetének második legpusztítóbb tűzszezonját élte át, az Európában és Észak-Amerikában egyidejűleg tombó erdőtüzek füstje pedig kontinenseken átívelve rontotta a levegőt. Mindezt egy friss globális jelentés számszerűsíti. Az IQAir svájci légminőség-figyelő szervezet március 24-én tette közzé nyolcadik éves világjelentését, amely 143 ország 9446 városának adatait dolgozza fel.

Rekordszintű biomasszaégetés Kanadában és Európában

A 2025-ös év az erdőtüzek szempontjából rendkívülinek bizonyult az északi féltekén. Kanada második legpusztítóbb évét élte át a mérések történetében, Európában pedig szintén kiterjedt vegetációs tüzek pusztítottak. A két régió együttvéve mintegy 1380 megatonna szén légköri kibocsátásához járult hozzá biomassza-égetés révén – ez a szám jól érzékelteti, mekkora energiát szabadítottak fel ezek a tüzek. (A megatonna a szén-dioxid-kibocsátás és -tárolás mértékegysége, amely 1 millió tonnát jelöl; jellemzően a nagyipari szennyezés vagy a környezetvédelmi szénmegkötés mértékének leírására használják.)

A kibocsátott füst és az abban lévő finom szálló por (PM2,5) nem maradt a keletkezési helyén. A kanadai tüzek szennyezőanyag-felhői átkeltek az Atlanti-óceánon, és érzékelhetően rontották több európai ország levegőminőségét is. Svájcban és Görögországban az éves átlagos PM2,5-koncentráció több, mint 30 százalékkal emelkedett az észak-amerikai erdőtüzekből érkező határon átnyúló füst, illetve az afrikai szaharai porfelhők együttes hatására.

Kanada megelőzte az Egyesült Államokat a szennyezettségi rangsorban

A kanadai „tűzszezon” egyik figyelemre méltó következménye, hogy az ország nyolc év alatt másodszor bizonyult szennyezettebbnek az Egyesült Államoknál az éves összehasonlításban. Az amerikai térségek nem kerülhették el a következményeket: a Nagy-tavak vidékén nyáron, a Csendes-óceán partvidékének északi részén ősszel emelkedett meg számottevően a szálló por szintje a tüzekből érkező füst miatt.

Az Egyesült Államok egészére vetített éves átlagos PM2,5-koncentráció 7,1-ről 7,3 µg/m³-re nőtt. A legszennyezettebb nagyváros El Paso (Texas) lett, ahol a szokatlan homokviharok a korábbi évhez képest 46 százalékkal növelték az átlagos szennyezettséget (11,4 µg/m³). A legszennyezettebb körzet ugyanakkor a délkelet-Los Angeles-i agglomeráció (Cudahy, East Los Angeles, Huntington Park) volt, amelyet súlyosan érintett a városi-vidéki határzónában pusztító tűz (az ún. wildland-urban interface fire) – ez a tűztípus az utóbbi évek egyik legveszélyesebb és egyre terjedő jelenségévé vált Észak-Amerikában.

Tűzvédelmi vonatkozások

Az erdő- és vegetációs tüzek légminőségre gyakorolt hatása jól ismert, ám a 2025-ös adatok ismét rámutatnak néhány alapvető összefüggésre, amelyek a tűzvédelem szempontjából is meghatározóak.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az erdőtüzeket az éghajlatváltozás intenzívebbé teszi. A szárazabb, szélsőségesebb időjárási körülmények nagyobb kiterjedésű és nehezebben eloltható tüzeket eredményeznek, amelyek oltása egyre több erőforrást igényel a tűzoltó szervezetektől. A szennyezőanyag-felhők gyors és nagy távolságú terjedése emellett azt jelzi, hogy egy-egy kiterjedt erdőtűz következményei nem kezelhetők pusztán helyi szinten – a tűzoltási kapacitások, a megelőzési stratégiák és a veszélyhelyzeti kommunikáció területén a nemzetközi együttműködés egyre inkább felértékelődik.

A jelentés külön kiemeli, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériuma 2025 márciusában megszüntette a nagykövetségi és konzulátusi légminőség-mérő hálózatát. A Tiszta Energiával Foglalkozó Kutatóközpont (CREA) szerint ennek következtében 44 országban gyengültek a mérési kapacitások, hat országban pedig teljesen megszűnt a légszennyezettség-monitorozás. Ez a veszteség nemcsak a közegészségügyi tájékoztatást érinti, hanem a tüzek utóhatásainak pontos értékelését is megnehezíti.

 Globális kép: kevés város teljesíti a WHO-határértéket

A tüzek okozta szennyezés egy szélesebb, aggasztó tendencia részét képezi. Az IQAir adatai szerint 2025-ben a vizsgált városok mindössze 14 százaléka felelt meg a WHO éves PM2,5-irányértékének (5 µg/m³), ami visszaesés a korábbi 17 százalékhoz képest. A 143 vizsgált ország, régió és terület 91 százaléka nem teljesítette a WHO-küszöböt.

A legszennyezettebb városok listáját továbbra is dél- és kelet-ázsiai települések vezetik: a legrosszabb értéket az indiai Loni mérte (112,5 µg/m³), ami a WHO-határérték huszonkétszerese. A legtisztább városnak a dél-afrikai Nieuwoudtville bizonyult (1,0 µg/m³).

Forrás: IQAir 2025 World Air Quality Report (közzétéve: 2026. március 24.)

Ezek a munkakörök rövidítik meg leginkább az életet – állítja egy friss kutatás

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/ezek-a-munkakorok-roviditik-meg-leginkabb-az-eletet-allitja-egy-friss-kutatas

Sokan azt gondolják, hogy a legstresszesebb állások veszélyeztetik leginkább az egészséget. Egy friss elemzés szerint azonban valójában a fizikai megterhelés, a műszakos munkarend és az egészségtelen életmód teszi a legnagyobb kárt a dolgozók szervezetében.

A munka és az egészség kapcsolata régóta foglalkoztatja a kutatókat, de a legújabb elemzések szerint nem mindig azok az állások a legkárosabbak, amelyekről elsőre ezt gondolnánk. A HR Portál szemléje szerint a tartós éjszakai munkavégzés, a folyamatos fizikai megterhelés és a magas stressz együttesen komoly egészségügyi kockázatot jelenthet hosszú távon.

A vizsgálatok szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok a dolgozók, akiknek a munkarendje rendszertelen vagy éjszakai műszakokat is tartalmaz. Ilyen például a rendvédelem vagy több műszakos ipari munkakör. Ezekben az állásokban gyakori az alváshiány, a fáradtság és a tartós stressz, miközben a rugalmas munkavégzés lehetősége gyakorlatilag nem létezik.

Nem csak a stressz számít: a műszakos munka és a fizikai terhelés is veszélyes

A fizikai megterhelés szintén jelentős kockázati tényező. Egyes szakmákban – például az építőiparban vagy különböző járműipari munkakörökben – a dolgozók egészségét nemcsak a munka intenzitása, hanem az életmódbeli tényezők is befolyásolják.

A kutatás szerint ezekben a munkakörökben magasabb a

  • dohányzás és az alkoholfogyasztás aránya, miközben
  • az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás kevésbé jellemző.

Ez hosszú távon tovább növelheti az egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.

Ezekben a szakmákban kedvezőbbek az egészségi mutatók

Érdekesség, hogy a lista másik végén egészen más típusú foglalkozások állnak. A felmérés alapján a legkedvezőbb egészségügyi mutatókat például a gazdálkodók és farmmenedzserek érték el, ami részben a magas fizikai aktivitásnak és az alacsony mentális terhelésnek köszönhető.

Szintén kedvezőbb eredményeket mutattak egyes irodai jellegű munkák, például az üzleti, HR- és marketing szakemberek vagy az informatikusok esetében. Ezekben a szakmákban alacsonyabb a sérülésveszély, és a távmunka lehetősége is csökkentheti a stresszt és az ingázás okozta terhelést.

Mit tehetnek a munkáltatók a dolgozók egészségéért?

A szakértők szerint a munkáltatók szerepe kulcsfontosságú a munkavállalók egészségének megőrzésében.

A rugalmasabb munkarend, a műszakos munkavégzés csökkentése, valamint a biztonságosabb munkakörnyezet mind hozzájárulhat a dolgozók fizikai és mentális jóllétéhez – írja a HR Portál.

A tanulság tehát az, hogy nem csak a stresszesnek tartott szakmák veszélyesek. Sokszor a rendszertelen munkarend, a fizikai terhelés és az életmódbeli kockázatok azok a tényezők, amelyek hosszú távon a legnagyobb hatással vannak a munkavállalók egészségére.

Milyen a tökéletes villanyszerelő cipő? Útmutató a vizsgához és a mindennapi munkához

forrás: https://kamino.hu/hirek-1/milyen-a-tokeletes-villanyszerelo-cipo

Biztonság mindenekelőtt: Mit vár el a szabvány?

A villanyszerelő munkacipők esetében a legfontosabb szempont az elektromos áram elleni védelem. Sokan összekeverik az antisztatikus és az elektromosan szigetelő lábbeliket, pedig óriási a különbség.

  • Antisztatikus (A): Megakadályozza az elektrosztatikus feltöltődést, így védi az érzékeny műszereket.
  • Elektromosan szigetelő (Dielektromos): Megvédi a viselőjét az áramütéstől, ha véletlenül feszültség alatt álló részhez ér.

A vizsgán a bizottság különösen figyel arra, hogy a jelölt tisztában van-e ezekkel a kategóriákkal. Ha fémmentes, kompozit kaplis cipőt választasz, azzal máris pontot nyersz a biztonságtechnikai résznél.

 A legfontosabb jelölések, amiket ismerned kell A választásnál ne csak a designt nézd! Az alábbi táblázat segít eligazodni a bonyolult jelölések között:

JelölésMűszaki tartalomMiért előnyös a villanyszerelőnek?
S3 kategóriaZárt kéregrész, antisztatikus, energiaelnyelő sarok, vízlepergető, átszúrás elleni talpvédelem.Teljes körű védelem építkezéseken, ahol szögek vagy éles fémhulladékok lehetnek a földön.
Fémmentes (Metal-Free)Kompozit orrmerevítő és kevlár talplemez fém helyett.Könnyebb súly, nem vezeti az áramot, és nem hűl le olyan gyorsan télen, mint az acél.
ESD védelemEllenőrzött elektrosztatikus kisülés.Elengedhetetlen finomelektronikai szerelésnél vagy robbanásveszélyes környezetben.
SRC minősítésA legmagasabb szintű csúszásmentesség (kerámián és acélpadlón is).Létrázásnál vagy nedves betonon végzett munka során életmentő lehet.

Kényelem a 10. munkaórában is

Egy villanyszerelő ritkán dolgozik kényelmes testhelyzetben. Egész nap létrán állni, padláson kúszni vagy horonyvésés közben guggolni megterhelő az ízületeknek.

Kínálatunk összeállításakor figyelünk a következőkre:

  1. Ergonómia: Speciális talpkiképzés, ami csökkenti a lábfejre nehezedő nyomást.
  2. Légáteresztés: A modern technikai szövetek és a minőségi bőr felsőrészek megelőzik a láb izzadását.
  3. Súly: A fémmentes modellek jelentősen könnyebbek, így a nap végére nem érzed úgy, mintha mázsás súlyokat cipelnél.

Így ápold a munkavédelmi cipődet, hogy sokáig szolgáljon!

A villanyszerelő bakancs élettartama nagyban függ a karbantartástól.

  • Tisztítás: A sáros, vizes szennyeződést azonnal távolítsd el, mert a lerakódott kosz (különösen a nedves sár) ronthatja a talp szigetelő képességét.
  • Szárítás: Soha ne tedd közvetlenül a radiátorra! A bőr kiszáradhat és megrepedezhet.
  • Ellenőrzés: Rendszeresen vizsgáld meg a talpát. Ha mély vágásokat vagy kopást látsz, ideje cserélni, mert a biztonsági funkciója sérülhetett.