A dohányzásról és a dohányzáshoz kapcsolódó feliratokról
forrás: https://fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/content/nemdohanyzok-vedelme
| FONTOS VÁLTOZÁS! |
| A leszokáshoz segítséget nyújtó, valamint a nemdohányzók védelméről szóló törvény előírásainak betartásával kapcsolatos észrevételek fogadására szolgáló telefonszám a korábbi 40-es kék szám helyett 80-as zöld számra változott: 06 80 200 493 A jogszabály-módosítás 2018. január 1-jétől hatályba lépett. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket megjelölő feliratokon is módosításra kerül a telefonszám legkésőbb 2019. december 31-ig. |
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól a 1999. évi XLII. törvény rendelkezik.
A nemdohányzók védelméről szóló törvényben (Nvt.) előírt felirat illetve jelzés
Az Nvt. már 2012.01.01-től hatályos módosítása szerint a dohányzási korlátozással érintett helyet vagy helyiséget valamint közterületeket, illetve a dohányzásra kijelölt helyet, illetve a nemdohányzó intézményt vagy munkahelyet, „szembetűnő”, illetve „jól látható”, továbbá „egyértelmű” módon az oda érkezők számára felirat vagy jelzés alkalmazásával kötelező megjelölni:
„2. § (7) A dohányzási korlátozással és az elektronikus cigaretta, valamint a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának korlátozásával érintett, valamint a dohányzásra, elektronikus cigaretta és dohányzást imitáló elektronikus cigaretta használatára kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni.”
„4. § (6) A közforgalmú intézmény üzemeltetője – a 2. § (5) bekezdés a)-c) pontjában foglalt közforgalmú intézmények kivételével – az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben az intézményben dohányzóhelyet nem zárt térben sem kell kijelölni. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitva álló bejáratánál, valamint a nyilvánosság számára nyitva álló valamennyi helyiségében fel kell tüntetni.”
„4/A. §[1] (1) A munkáltató a munkahelyet – külön telephely esetén telephelyenként – a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával (…) fel kell tüntetni.”
A 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerint:
11. § (1) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket, valamint a nemdohányzó intézményeket a 7. mellékletben meghatározott tartalmú és formájú felirat vagy jelzés alkalmazásával kell megjelölni. A felirat vagy jelzés mérete legalább A/4-es nagyságú. A feliraton vagy jelzésen szereplő „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS” szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük.
Fontos!
A Korm. rendelet nem érinti a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet szerinti, a munkahelyekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi jelzések alkalmazásának kötelezettségét.
Nemzetközi és hazai adatok
A környezeti dohányfüstöt az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége 1993-ban, az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége 2002-ben ismert emberi rákkeltő anyagnak minősítette. Ennek kiegészítéseként a finn kormány 2000-ben, a német kormány pedig 2001-ben munkahelyi rákkeltő anyagként határozta meg. A Kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség mérgező, légszennyező anyagnak minősítette.
A dohányfüstmentes környezethez mindenkinek joga van, ez következik a testi és szellemi egészség lehető legmagasabb elérhető színvonalához való jogból, mint alapvető emberi jogból2
Az EVSz irányításával létrejött a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény, melyet a mai napig 172 ország ratifikált (2010.12.29.), köztük Magyarország és az Európai Közösség is. A Keretegyezmény egyik fontos területe a nemdohányzók védelme a passzív dohányzástól.
A hazai hatályos törvény a dohányzási korlátozással érintett helyiségekben (közforgalmú intézménynek a szolgáltatást igénybevevők számára nyitva álló zárt légterű helyiségeiben, tömegközlekedési eszközön, zárt térben megtartott rendezvényen és munkahelyen) csak az arra kijelölt helyeken engedi meg a dohányzást.
- nem jelölhető ki dohányzóhely a jellemzően gyermekek fekvőbeteg-szakellátását végző egészségügyi szolgáltatók épületeiben, óvodák teljes területén (Nvt. 2.§ (2))
- munkáltatók lehetőségeinek bővítése a nemdohányzó munkahelyek kialakítása tekintetében (Nvt. 4/A. §)
- az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi szék és az általános művelődési központi szék az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja (Nvt. 4. § (7))
- az automatákból történő árusítás tilalma (Nvt. 6.§ (6))
- egészségvédelmi bírság összegének felemelése (Nvt. 7. § (4)):
– a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén 2006. IX. 1-től a legfeljebb 30 000 Ft-ról legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft-ra;
– a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást, illetőleg a dohánytermékek forgalmazását érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén 2006. IX. 1-től a minimum 50 000, legfeljebb 100 000 Ft-ról legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft-ra az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft-ra az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében
A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása szerint dohányzási tilalom vonatkozik valamennyi zárt légterű közforgalmú helyiségre, azaz valamennyi munkahelyre, egészségügyi szolgáltatóra, vendéglátóipari egységre, beleértve a közintézményeket, szórakozóhelyeket, kocsmákat, bárokat, tömegközlekedési eszközöket, buszmegállókat, a gyalogosok által használt aluljárókat, játszótereket és azok 5 méteres körzetét is.
A magyar társadalomban a nemdohányzók és dohányzók többsége egyetért a zárt légterű munkahelyek dohányfüstmentessé nyilvánításának fontosságában.
A Nvt. értelmében az ÁNTSZ helyi illetékességű szervei végzik a törvény betartásának ellenőrzését, illetve a törvény megszegésének szankcionálását. Szükség esetén rendőri segítséget is hívhatnak.
Ma már a leszokáshoz számos helyen kaphatunk tanácsokat és segítséget. Néhány további hasznos honlap:
