Aktuális Információk | ILDI Munkavédelem

2025 első félévében jelentősen nőtt a munkabalesetek száma: több mint tízezer esetet regisztráltak, ami 10,6 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Bár a halálos és a súlyos balesetek száma nem ugrott meg drasztikusan, a tendencia figyelmeztető: a munkavédelem továbbra sem lehet másodlagos kérdés.

A legfrissebb, 2025. augusztus 8-ig feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek szerint 10 074 baleset történt az év első hat hónapjában – derül ki a hatóság friss adataiból. Ez több mint 900 esettel több, mint 2024 hasonló időszakában. A statisztikák alapján öt év után ismét 10 ezer fölé ugrott a regisztrált balesetek száma, ami komoly figyelmeztetés a munkahelyeknek.

Halálos és súlyos munkabalesetek: stagnálás, apró elmozdulások

A halálos balesetek száma 29 volt, ami kis mértékben, 7,4%-kal több a tavalyinál. A súlyos, csonkulással járó balesetek száma nem változott (12 eset), ugyanakkor a nem súlyos csonkulások száma 27%-kal emelkedett.

Érdekesség, hogy az „egyéb súlyos” kategóriában 7%-os csökkenést mutattak ki, így összességében a súlyos balesetek száma stabil maradt (68 eset).

Más szóval: a balesetek zöme nem a legtragikusabb kategóriába tartozik, de a gyakori, kevésbé súlyos esetek tömege is komoly problémát jelent, hiszen hosszabb betegállományhoz, kieső munkaidőhöz és gazdasági veszteséghez vezet.

Hol történik a legtöbb baleset?

Az ágazati bontás sokat elárul:

építőipar – 1883 eset
feldolgozóipar – 1675 eset
szállítás, raktározás, posta, távközlés – 1560 eset
kereskedelem – 1107 eset

A mezőgazdaságban 277, az egészségügyi és szociális szférában pedig 805 balesetet regisztráltak. A számok világosan mutatják: ahol nagy a fizikai igénybevétel, a folyamatos jelenlét és a bonyolult munkafolyamatok, ott nagyobb a kockázat is.

Területi különbségek

Nem meglepő, hogy a legtöbb baleset a fővárosban (1781) és Pest megyében (1282) történt. A nagyvállalati koncentráció miatt Fejér (618), Győr-Moson-Sopron (577) és Bács-Kiskun (555) is az élmezőnyben van. A kisebb megyékben jellemzően 200–400 közötti balesetszámot regisztráltak.

Munkavédelmi hatósági intézkedések: bírság, felfüggesztés, tiltás

A balesetek nyomán a hatóság sem tétlenkedett:

204 hiányosságot megszüntető határozat született,
15 esetben felfüggesztették egyes munkaeszközök használatát,
29 tevékenységet is leállítottak veszélyes körülmények miatt.

A munkavédelmi bírságok összege meghaladta a 693 millió forintot: a szabálytalanságok nem maradtak következmények nélkül.

2025 első félévének adatai intő jel minden munkáltató és munkavállaló számára. Bár a súlyos és halálos esetek száma nem nőtt drámaian, a több mint tízezer baleset komoly problémát jelez. A munkavédelem nemcsak jogi kötelezettség, hanem közös érdek: emberi életekről, egészségről és hosszú távon a gazdaság stabilitásáról van szó.

2025.10.13.2025.10.13.Aktuális Információk

Tizenöt éve történt a vörösiszap-katasztrófa

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4533-tizenot-eve-tortent-a-vorosiszap-katasztrofa

Magyarország történetének legnagyobb ökológiai következményekkel járó katasztrófája történt 2010. október 4-én, amikor a Magyar Alumínium Zrt. területén az iszaptároló X. kazettájának nyugati gátja átszakadt. A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket követelt. Ezek között az egyik elsődleges a helyszíni operatív törzs révén a mentés és a kárfelszámolás irányítása, koordinálása, s ezzel párhuzamosan az ökológiai katasztrófa továbbterjedésének megakadályozása. Emlékeztetőnkben dr. Takács Árpád akkori pv. ezredes, irányító beszámolóját közöljük.

Gyors mentés

A jelzést követően elsődleges beavatkozóként a helyszínre vonult Ajka Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 15 fővel és 5 gépjárművel, ezzel egyidőben intézkedés történt a szabadnapos állomány berendelésére. A legmagasabb riasztási fokozat mellett a katasztrófavédelem és a tűzoltóság állományából a helyszínre érkezett 106 fő és 24 gépjármű, valamint 6 Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport. A kiérkezést követően haladéktalanul megkezdték a veszélyeztetett lakosság mentését, ami Kolontáron 60 főt, Devecserben 720 főt jelentett.

A mentés megkezdésével egyidejűleg a Torna patak menti települések polgármesterei értesítve lettek a kialakult helyzetről. A devecseri polgármester munkájának segítésére a várpalotai és a pápai polgári védelmi kirendeltség-vezető, valamint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság állományából kijelölt hivatásos tűzoltó- és polgári védelmi tisztek lettek vezényelve. A kolontári polgármester munkáját az ajkai polgári védelmi kirendeltség állománya segítette.

Mentők

A riasztást követően az Országos Mentőszolgálat a helyi erők mellé nagy erőket csoportosított a térségbe. A mentésben az első napon 1 kárhelyparancsnoki autó, 1 mentőorvosi gépjármű, 1 rohamkocsi, 8 esetkocsi, 18 mentőgépkocsi, 4 mentőhelikopter és 2 Tömeges Baleseti Egység vett részt.

I. 2010. október 05-én Operatív törzs a helyszínen

Felkészülve a helyzet hosszan tartó kezelésére, a BM OKF Főigazgatója a 33/2010. számú Intézkedésében a mentés, a veszélyhelyzet kezelés helyszíni irányítására Kolontáron tábornoki vezetésű Operatív Törzset hozott létre, amely parancsnokból, 1 fő törzsfőnökből, 2 fő törzstisztből, 1 fő informatikusból, 2 fő logisztikusból és 1 fő gépjárművezetőből állt. Az együttműködő szervek az Operatív Törzsbe összekötőket delegáltak.

Az Operatív Törzs feladatai

Híradó-informatikai rendszer felállítása, összeköttetés megteremtése, jelentési rendszer működtetése.
Kapcsolatfelvétel az érintett települések polgármestereivel, az együttműködő szervek vezetőivel, a kárfelszámolásban résztvevő szervek képviselőivel.
Igény- és helyzetfelmérés, erők eszközök átcsoportosítása, váltások megszervezése, egyéni védőeszközök biztosítása.
A civil mentőszervezetek és a rendvédelmi szervek kutatási feladatainak koordinálása.
Mentés, kárfelszámolás irányítása, összehangolása.
Közműszolgáltatók tevékenységének támogatása, az ideiglenes helyreállítás feltételeinek megteremtése.
Karitatív szervek tevékenységének segítése, támogatása, segélyadományok fogadásának előkészítése.
Döntés-előkészítés a BM OKF vezetése, valamint a megyei védelmi bizottság részére.
Kitelepítési, mentesítési és fertőtlenítési tervek kidolgozása a szakhatóságok bevonásával.
Mentesítési feladatok irányítása, mentesítő állomások, egészségügyi ellátó pontok telepítése.
Egyéni védőeszközök biztosítása, munkavédelmi rendszabályok bevezetése, ellenőrzése.
Figyelőszolgálat felállítása, riasztási rend megszervezése.
Utcaparancsnoki rendszer felállítása, tevékenységük irányítása.
Lakosság tájékoztatási feladatok végrehajtása, kitelepítés megszervezése és végrehajtása, lakosságvédelmi intézkedések bevezetése.
Előzetes kárfelmérés feladatainak végrehajtása.
Sajtóközpont felállítása, média képviselőinek fogadása, mozgásuk biztosítása, sajtótájékoztatók megszervezésében való közreműködés.

Ezen túl október 5-én Fejér, Zala és Komárom-Esztergom megyékből 6 fő polgári védelmi tisztet vezényeltek Devecser és Kolontár településre. Alapvető feladatuk volt az igény- és helyzetfelmérés, a jelentési rendszer és a hírrendszer felállításában való közreműködés, a települések mentesítési feladatainak előkészítése, az utcaparancsnoki rendszer feltételeinek megteremtése. Ez utóbbi feladata egy-egy utcában a kárfelszámolás koordinálása volt.

Az Operatív Törzs felállításától kezdődően folyamatosan irányította a mentési-mentesítési feladatokat, összehangolta a speciális mentőszervezetek kutatási tevékenységét, tájékoztatta a lakosságot és a média képviselőit.

Magyar Honvédség

A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer aktivizálását követően a Magyar Honvédség kijelölt erői megkezdték tevékenységüket. A mentési munkálatokra kirendeltek naponta 100 fő kézi munkát végző állományt. A sugárzási helyzet pontos felmérése céljából pedig a MH Havaria Laboratóriumot vezényelték a helyszínre, akik megállapították, hogy a terepen mért sugárszint nem haladja meg a természetes háttérsugárzás mértékét. A személyek, technikai eszközök, utak szennyeződésének eltávolítása érdekében kirendelésre került egy ABV Mentesítő Csoport, amely Devecser, Marcaltő, Malomsok és Mórichida területén végzett mentesítési feladatokat.

Az iszapár lezúdulása következtében a Kolontáron megsemmisült híd pótlására a honvédség október 06-ig TMM-3 típusú hidat fektetett. A Törzs ezen 3,5 t súlykorlátozást és egyirányú közlekedést vezetett be A Magyar Honvédség a védekezés akut fázisában 3 db helikopter igénybevételével részt vett a sérültek kórházi szállításában, ezen túlmenően légi felderítést hajtottak végre.

Rendőrség

A rendőrség állományából a káresemény bekövetkezése után közvetlenül a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség kijelölt állománya lett a helyszínre vezényelve, ezen túlmenően további rendőri erők kerültek riasztásra. Az első nap végére a rendőrség 399 fővel, 66 db technikai eszközzel és két helikopterrel vett részt a kárelhárításban.

Logisztikai biztosítás

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a bevetés irányítás támogatására a helyszínre vezényelte a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet mozgó vezetési pontként működő autóbuszát, illetve egy logisztikai csoportot. A kárt szenvedett lakosság lelki gondozására a Krízis Intervenciós Team négy képviselőjét küldte a helyszínre. Elsődleges intézkedésként 250 tábori ágyat, 500 takarót, 500 lepedőt, 1500 fáklyát, 10 világító készletet, 500 védőkesztyűt, 500 védőszemüveget, 200 védőruhát, 3500 porálarcot és 300 csizmás védőnadrágot szállított a helyszínre, ezt követően az egyéni védőfelszerelések biztosítása folyamatos volt.

Sérült beavatkozók

Az elsődleges beavatkozás során 13 fő tűzoltó, 1 fő katona és 8 fő rendőr szenvedett első és másodfokú sérüléseket, illetve légúti károsodást. A sérült beavatkozó állományból 4 fő tűzoltót és 8 fő rendőrt kellett kórházba szállítani, akiket ellátás után még aznap elbocsátottak.

Rémhírek és lakosságtájékoztatás

Az első napokban két alkalommal terjedt el az a „rémhír”, hogy újabb gátszakadás következett be. Az Operatív Törzs együttműködve a rendőrséggel, gyorsan és határozottan cselekedett a pánik megakadályozása érdekében. A sérült gáton szolgálatot teljesítő VFCS forgalmazását a lakosság számára jól érthetően kihangosítottuk, amely során ismétlődően megerősítették, hogy a gát állapotában változás nem történt. Ezen túl a rendőrség helyszínen lévő helikoptere légi felderítést hajtott végre, amely igazolta a VFCS által közölt információkat.

Ezzel egyidejűleg a lakosság riasztására, tájékoztatására Kolontáron szórólap formájában, Devecserben a helyi kábeltelevízión és szórólapokon keresztül intézkedtünk. A lakosság riasztására született elgondolás értelmében, egy gátszakadás bekövetkezésekor, a településen lévő valamennyi rendvédelmi gépjármű kék lámpával és szirénával ad egyszerre jelzést, a telepített szirénákkal egyidőben. A BM OKF a lakossági tájékoztatás hatékonyságának növelése céljából stabil és mobil elektronikus beszédátviteli riasztó eszközöket is telepített Kolontáron és Devecserben. Később az Operatív Törzs folyamatosan készítette a lakossági tájékoztatókat, amelyeket 2 óránként juttatott el a lakosság részére.

A gát állapotának ellenőrzése, mérések

A további biztonság legkritikusabb pontja a megsérült gát állapota volt. Ezért a helyszínre vezényelt lévő VFCS-k állományából megszervezték a sérült iszaptároló Keleti falán – biztonságos távolságra a szakadástól – a 24 órás folyamatos figyelőszolgálatot, 2 órás váltással. Ezen túlmenően a szakaszmérnökségek kijelölt képviselőivel a Torna patak mentén a víz pH értékének mérését, valamint a patak menti települések polgármestereinek tájékoztatását végezték. A vízminták ellenőrző mérését a mai napig folyamatosan végzik. Az első napokban Kolontár és Devecser településeken, illetve a két település között a mérések helyszínein a pH érték meghaladta a 11-et.

A Védelmi Bizottság tevékenysége

A Veszprém Megyei Védelmi Bizottság 2010. október 5-én 3 alkalommal ülésezett, ahol a következő döntések születtek:

A vízügyi szervek végezzék az élővizek vízminőségi kárelhárítását.
A kárterületen élők számára engedélyezték az otthonaikba való visszatérést a legszükségesebb személyes tárgyak elvitele céljából.
A MAL Zrt. 100.000 m³, savval kezelt – semlegesített – vörösiszapos vizet engedjen a Torna patakba, a gát egyoldalú nyomásának csökkentése céljából.
Az E-ON 2010. október 06-án Kolontár településen állítsa vissza a gázszolgáltatást a Kossuth utcában a sérült hídig, illetve Devecserben 100 lakóházban.
A településeken meg kell kezdeni a lakások külső falának, valamint a járdák és utak mentesítését nagynyomású mosókkal, az ÁNTSZ szakmai irányításával.
Kerüljenek beszerzésre a veszélyes anyagok gyűjtésére, tárolására szolgáló zsákok, az állati tetemek tárolására konténerek, illetve a mentesítéshez szükséges 12 db mobil magasnyomású tisztító berendezés.
A MÁV mérje fel a vasúti pályatestben keletkezett károkat.
A szennyeződött élelmiszerek és takarmány fogyasztásának megtiltása.
Az előzetes kárfelmérés megkezdésének elrendelése.

A döntések alapján az Operatív Törzs kidolgozta a mentési és fertőtlenítési tervet, amely tartalmazta valamennyi szakhatóság tevékenységének rendjét, a szükséges erő, eszköz és anyag igényt. Döntés született arról, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakmai irányításával az elhullott tetemeket a kizárólag erre a célra biztosított konténerekben gyűjtik össze és gondoskodnak azok megsemmisítéséről.

Vízminőség-védelem

Ugyanezen a napon (5-én) a Marcal folyó vízminősége védelmének érdekében a vízügyi szakemberek irányításával a tűzoltó és honvédségi erők kalcium-nitrátot és magnézium-nitrátot juttattak a folyóba a Duna szennyeződésének megakadályozása érdekében. A munkálatokat a mórichidai közúti hídnál, a rábaszentmiklósi hídnál és a Marcal-duzzasztónál végezték.

Annak érdekében, hogy a Marcalon, a Rábán, a Mosoni-Dunán és a Torna-patakon a pH értéket 8-9 között lehessen tartani, a vízügyi szervek folyamatos beavatkozásokat végeztek. A három illetékes vízügyi igazgatóság október 06. 18. 00. óráig 1750 tonna gipszet juttatott az élővizekbe, a lúgos kémhatás csökkentése érdekében.

A vezetékes ivóvíz folyamatos monitorozása is megkezdődött, amely során megállapításra került, hogy az érintett településeken az ivóvíz minősége fogyasztásra alkalmas, így ilyen lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség.

Veszélyhelyzet kihirdetése

A kormány a 245/2010 (X. 6.) rendeletében 2010. október 06. 15. 00 órai hatállyal Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Vas megyék közigazgatási területére a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Törvény 2§ (2) bekezdés f) pontja szerint veszélyhelyzetet hirdetett ki. Döntés született arról, hogy a védekezéssel összefüggő, 2010. október 4. 12. 30 órát követően felmerült, indokolt költségeket a kormány a költségvetés általános tartalékának terhére vagy más módon biztosítja a védekezésben részt vevők számára.

II. 2010. október 06-án: 142 munkagép, 700 fő

Még a katasztrófa másnapján (október 05-én) megkezdődött az összegyűjtött szennyezett anyag visszaszállítása a MAL Zrt. területére, egy sértetlen kazettába. 6-án Devecserben pedig megkezdődött a szennyvízaknák, átemelők és vízóraaknák takarítása, illetve a házak külső homlokzatainak és a járdák tisztítása, valamint a szennyeződött háztartási anyagok, gépek összegyűjtése és a MAL Zrt. területére való szállítása. A településeken kézi és gépi eszközökkel folyt a kárelhárítás, amelyben a honvédség és rendvédelmi szervek mellett közhasznú munkások, önkéntesek, gazdálkodó szervek vettek részt. Ezen a napon Devecser és Kolontár térségében 142 munkagép és közel 700 fő vett részt a kárfelszámolásban.

Az Operatív Törzs egyeztetett a KÖDU Környezetvédelmi Felügyelőség vezetőivel arról, hogy a szennyezett területeken 50 hektáronként 2 méter mély fúrásokat végeznek a szennyezés mértékének megállapítására. Ezen túlmenően előzetes felmérés készült a vörösiszappal szennyezett külterületek nagyságáról. Ennek során megállapították, hogy a szennyeződés Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Tüskevár, Kisberzseny, Somlójenő, Apácatorna települések területeit érintette, kb. 900 ha területen. (Azóta már tudjuk, hogy a szennyezés meghaladja az 1000 ha-t.)

Veszélyes anyagok

A nap folyamán lakossági bejelentés alapján 4 db Pb, 2 db Acetilén – O₂palackot találtak az üres ingatlanokban. Az Operatív Törzs utasítására katasztrófavédelmi és tűzoltó szakemberek felderítést végeztek, majd intézkedés történt a palackok kiürítésére, mentesítésére szórt vízsugár biztosítása mellett. Hasonló feladatok a következő napokban folyamatosan jelentkeztek.

Szálló por

A száraz szeles időben újabb veszély – a szálló por – jelent meg. Ezért a Megyei Védelmi Bizottság ülésén döntés született a szállópor folyamatos monitorozására. Az Operatív Törzs pedig elrendelte a mentésben és mentesítésben részt vevők részére az egyéni védőeszköz és porálarc viselését, amelynek használatára útmutatót adtak ki. (A szállópor veszély és az iszap felporzása miatt először FFP1 típusú, majd FFP3 típusú porálarc készletezésére történt intézkedés.) Ennek betartását a munkahelyi vezetőkön keresztül a Törzs folyamatosan ellenőrizte.

A VÉB ülésen kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a szennyezőanyagok kiülepítése érdekében a Marcal folyón 7 fenékküszöböt kell kiépíteni. Ma már biztosan állítható, hogy a szakszerű beavatkozások eredményeként sikerült megakadályozni a Rába és a Duna lúg és nehézfém szennyeződését. Amikor a Dunán a Torna patakból származó víz elhagyta az országot, kimutatható eltérést sehol nem mértek.

A talajvíz monitorozását a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kolontáron megkezdte. A pH értékek ekkor 7,32 – 7,58 értéket mutattak.

III. 2010. október 07-én: Miniszterelnöki szemle

A kora reggeli órákban Kolontárra érkezett Dr. Orbán Viktor Úr, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, aki tájékozódott a kárfelszámolási és mentési munkálatok helyzetéről, a bevezetett lakosságvédelmi rendszabályokról és a folyamatban lévő feladatokról. „Helyreállításnak a hídon túl nem látom az értelmét.”– jelentette ki a Miniszterelnök kolontári látogatása után. Mivel az iszapömlés Kolontáron a hídon túli, kisebb falurészt teljes egészében elpusztította.

A kárt szenvedett településeket Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, főigazgató kíséretében megtekintették Dr. Kontrát Károly és Kovács Zoltán államtitkár urak, ezt követően sajtótájékoztatót tartottak. Kolontáron látogatást tett Dr. Lévai Anikó Asszony, és Mádl Dalma Asszony, akik a karitatív szervezetek nevében adományokat adtak át a rászorulóknak.

Sajtóközpont

A bekövetkezett katasztrófa rendkívüli hazai és nemzetközi médiaérdeklődést váltott ki. A BM OKF sajtó-és Társadalmi Kapcsolatok főosztálya folyamatosan szervezte, illetve a mai napig szervezi a tájékoztatást. Az Operatív Törzs Kolontáron sajtóközpontot állított fel a média képviselőinek kiszolgálása érdekében. A sajtó képviselői a zárt területre (településekre) csak előzetes akkreditációt követően léphettek be, kárterületen való mozgásuk kizárólag katasztrófavédelmi koordinációban történhetett.

Erősítés – utcaparancsnoki rendszer

Az Operatív Törzs kezdeményezésére a környező megyékből 7 polgári védelmi kirendeltség-vezető és 33 tűzoltó 5 gépjárműfecskendővel lett vezényelve a mentesítési munkálatok végzésére és koordinálására.

A kirendeltség-vezetők közül 3 fő a devecseri Polgármesteri Hivatalba települt a helyi Operatív Csoport megerősítésére és váltására. 10 fővel pedig kialakították az utcaparancsnoki rendszert oly módon, hogy egy fő két utca mentesítési feladatait irányította és koordinálta.

Feladatuk:

A kárterületen lévő utcák bejárása, igény- és helyzetfelmérés.
A kézi és gépi mentesítés, kárelhárítás összehangolása.
Önkéntesek tevékenységének megszervezése.
Egyéni védőeszközök kiadása, használatának ellenőrzése.
A lakosság tájékoztatásában való közreműködés.
Folyamatos információáramlás biztosítása.

Kolontáron az utcaparancsnoki teendőket a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából kijelölt hivatásos tisztek látták el, feladatkörük megegyezett a devecseri utcaparancsnokok feladataival.

Az utcaparancsnokokon keresztül előzetesen felmértük az érintett települések belterületén kárt szenvedett lakóingatlanok számát. Az akkori felmérés szerint Devecserben 207 lakóingatlan sérült és 5 vályogház összeomlott, Kolontáron 35 lakóingatlan, Somlóvásárhelyen 14 lakóház szenvedett kárt az iszapömlés következtében.

Az egzakt felmérésekre a következő hetekben került sor, amely birtokában ma már konkrét számokról lehet beszámolni.

Épületkár mérleg

Érintett település	Károsodott ingatlanok (db)	Bontásra ítélt ingatlanok (db)
Kolontár	51	36
Devecser	275	248
Somlóvásárhely	38	2

Felajánlások fogadása

Főigazgató Úr döntése értelmében a karitatív felajánlások fogadásával, deponálásával kapcsolatos koordinációra a helyszínen logisztikai bázist kellett létrehozni a devecseri önkormányzat bázisán. A logisztikai bázis vezetői feladatait a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok állományából kijelölt igazgató-helyettesek, három törzstiszttel, látták el, 7 napos váltással. A Baranya megyéből érkezett első váltás az önkormányzat épületébe települt, felállította az informatikai rendszert, felvette a kapcsolatot a települések vezetőivel és a karitatív szervezetek képviselőivel. Tevékenységükkel megteremtették az alapját az azóta továbbfejlesztett és hatékonyan működő logisztikai központ működésének, ahová folyamatosan érkeznek a hazai és nemzetközi felajánlások és adományok.

Ugyancsak biztosítani kellett a mentésben résztvevők tisztálkodásának alapfeltételeit. Ezért Kolontár településen 1 db 12 állásos, Devecser városban szintén 1 db 12 állásos és 1 db 6 állásos fürdető konténer lett telepítve. Az üzemeltetést és a szállítást a felajánló ingyenesen végezte, a takarítást az önkormányzat vállalta.

Mentesítés – 143 gép, 861 fő

A nap folyamán tovább folytatódtak a kárelhárítási munkálatok, az ingatlanok nagynyomású mosóval történő mentesítése, a szennyezett anyagok kiszállítása. A településen az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtását az ÁNTSZ és a MGSzH Növény és Talajvédelmi Igazgatóságok munkatársai folyamatosan koordinálták. A munkálatokat 143 technikai eszközzel 861 fő végezte.

A mentesítési munkálatok eredményeképpen Devecserben – a katasztrófa napján leállított – szennyvíztisztító telep újra üzemelt, a településen három utca kivételével helyreállt a vezetékes gázellátás, Kolontáron pedig a közvilágítás.

A Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából napközben szakértők érkeztek a vörösiszappal sújtott terület geodéziai behatárolásának felmérésére, illetve a mezőgazdasági területek rekultivációjának megtervezésére.

IV. 2010. október 08-án: eltűnt személyek keresése

A kezdetektől helyszínen lévő civil speciális mentőszervezetek tovább folytatták az eltűnt személyek keresését a Rescue 24 irányításával. A gátszakadást követő órákban a helyszínre érkezett a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata, a Rescue 24, a Pest Megyei Kutató-Mentőszolgálat és a BÖME Katasztrófa Elhárítási Csoport. Elsődleges feladatuk volt a keresés és kutatás megszervezése. A csapatok a kiérkezést követően katasztrófavédelmi irányítás alatt végezték tevékenységüket, bekapcsolódva a kommunikációs rendszerbe. Részt vettek a bajbajutottak mentésében, az elsősegélynyújtásban és a lakosság tájékoztatásában. Amikor a Marcal folyó mentesítését a vízügyi szervek gipsz adagolásával végezték, a hatékony keverés érdekében motorcsónakokkal forgatták a vizet. Az eredmény nem maradt el, a remények beváltak.

A nap folyamán a speciális mentőkhöz csatlakozott a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat társszervezete a szlovákiai IRS SK Speciális Mentőcsoport 1 db HAGLUNDS 206 típusú kétéltű járművel, és megkezdték az eltűnt személyek keresését a mezőgazdasági területeken. A kutatás érdekében a Kolontár melletti halastó vize leürítésre került, az átvizsgálás során személyt nem találtak. Ezen a napon a devecseri futballpályán és annak közelében egy idős nő és egy idős férfi holtestére bukkantak. Az esemény bekövetkezése óta Kolontáron 4 fő, Devecseren 2 fő elhunytat találtak a kutatásban részt vevő egységek. Az utolsóként nyilvántartott idős nőt október 12-én találták meg. Az elhunyt személyek hozzátartozóinak lelki gondozását, valamint a lakosság pszicho-szociális ellátását a Krízis Intervenciós Team végezte.

Légszennyezettség-mérés

A száradó iszap miatt növekedett a porzás veszélye, ezért az Országos Környezetegészségügyi Intézet megkezdte a légszennyezettség ellenőrzését. Devecseren egy mobil mérőállomást, és a szálló por (PM₁₀) napi átlagszennyezettségét mérő berendezést telepítettek az iszappal elárasztott területen. A levegőből kiülepedéssel távozó, nagyobb szemcseméretű porterhelés megállapítása céljából Devecseren 9, Kolontáron 5 mérőpontot alakítottak ki.

A vörösiszap sújtotta térség légszennyezettségi adatait a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség folyamatosan rendelkezésre bocsátja a szakaszos porminta vétel alapján. Az adatok a tájékoztatási határértékeket több alkalommal meghaladták, amelynek alapján az Operatív Törzs a szükséges intézkedéseket megtette. (A szállópor 24 órás egészségügyi határértéke: 50 µg/m³, a szállópor tájékoztatási küszöbértéke: 75 µg/m³, riasztási küszöbértéke: 100 µg/m³.)

Vasúti helyreállítás

A katasztrófa következtében Kolontár megállóhelynél a vasúti pálya megsérült. Előzetes információk szerint az érintett szakaszon több száz méter vágány teljes átépítése szükséges. Az Operatív Törzs a MÁV Zrt. képviselőjével egyeztetett a vasúti pálya helyreállításáról. Ennek érdekében a pályatestet 1300 méter hosszban kellett megtisztítani. A feladatot 2 gépjárműfecskendő hajtotta végre. A megsérült pályarész és a biztosító-távközlő berendezések helyreállítása 2010. október 20.-án befejeződött. A vasút információi alapján az átépített vágányhossz 1265 méter.

A vasúton dolgozó munkások biztonságának garantálása érdekében 2 db EDR kézi rádiót biztosítottunk az ajkai és devecseri vasútállomásra. A megállapodás értelmében, amennyiben újabb gátszakadás következik be, az állomások haladéktalanul tájékoztatást kapnak a rendkívüli eseményről, így a dolgozóik riasztását végre tudják hajtani. Naponta két alkalommal rádiópróbát végeztek.

Aszfalt utak, vízelvezetők mentesítése

A települések aszfalt útjainak semlegesítése érdekében próba mentesítést alkalmaztunk. A Pannon Egyetem által felajánlott kálcium-nitrát (enyhén savas pH 5) bekeverésével végezték a „kísérletet”. A mentesítést 4 db nagynyomású gőzborotvával és 1 db gyorsbeavatkozó sugárral hajtották végre, amelynek eredménye rendkívül kedvező volt. A korábban mért pH 10 érték rövid idő alatt pH 7 értékre csökkent.

A nap folyamán tovább folytatódott a csapadékvíz elvezető rendszerek helyreállítása, a vízóra aknák tisztítása szívó-kotró, mobil mosó, és egyéb munkagépekkel. A települések közútjainak nedves tisztítása, valamint a házak homlokzatainak és az előttük lévő járdák tisztítása nagynyomású gőzborotvákkal történt. A kárfelszámolást végző erők folytatták a lakóingatlanok takarítását, az elhullott állati tetemek és PB gázpalackok összegyűjtését, deponálását. A Magyar Honvédség ABV Mentesítő Csoportja a települések kivezető útjain végezte a gépjárművek mentesítési feladatait. A kármentesítésen 130 technikai eszköz és több mint 900 fő dolgozott a 3 településen.

Kitelepítési döntés

A katasztrófa 5. napján a gát állapota tovább romlott. Ezért megelőző intézkedésként 2010. január 9.-én az éjszakai órákban döntés született: Kolontár lakosságát ki kell telepíteni.

Dr. Takács Árpád pv. ezredes, igazgató
Békés megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Békéscsaba

2025.10.12.2025.10.12.Aktuális Információk

Mennyire élnek jól a magyar munkavállalók? – Átfogó kutatás ad erre választ

forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20251006/mennyire-elnek-jol-a-magyar-munkavallalok-atfogo-kutatas-ad-erre-valaszt-790852

A krónikus betegségek fő okait ismerjük, és ha ki tudjuk küszöbölni az érintett kockázati tényezőket, számtalan betegség lenne megelőzhető. Az egészséges életmódfaktorok nagyobb száma arányosan csökkenti a relatív halálozási kockázatot is, amellett, hogy a termelékenységet is növeli. A munkáltatóknak céljuk és érdekük is, hogy segítsenek a munkavállalóknak egészségük megőrzésében és javításában.

A WHO jelentése szerint a megelőzhető krónikus betegségek Európában évente 1,8 millió korai halált és 514 milliárd dollárnyi termelékenységi veszteséget okoznak. Az OECD kiegészítése alapján a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly és a mozgáshiány még 2022 ben is minden ötödik uniós halálozásért felelt, emellett az európai országok jelenleg jellemzően a GDP 9–12%-át költik egészségügyre (Magyarországon ez mindössze 6,7%). A jelenlegi demográfiai trendek mellett az egészségügyi kiadások várhatóan tovább nőnek, ezért minden színtéren óriási szükség van a prevencióra, az életmódunk megváltoztatására. Az Európai Bizottság és az OECD tanulmánya szerint az EU-ban a rákos halálesetek mintegy 40%-a ismert viselkedési, anyagcsere- és környezeti kockázati tényezőknek volt tulajdonítható 2021-ben. Ezek közül is kiemelkedik a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az egészségtelen táplálkozás. 2050-ig közel hárommillió új rákos megbetegedés lenne elkerülhető, ha a tagállamok teljesítenék a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítására kitűzött célokat, további egymillió eset pedig megelőzhető lenne a légszennyezés és az elhízás elleni küzdelemmel, valamint hatékony megelőzéssel. Ha Magyarországot tekintjük, évi 90 ezer rákos megbetegedést lehetne megelőzni az egészségesebb életmóddal. Egy 2024-es európai munkaerő felmérés szerint a krónikus betegségben szenvedők a vizsgált kilenc országban átlagosan mintegy 12,8 milliárd dollárra becsült termelékenységkiesést okoznak. A becsült hatás a férfiak esetében nagyobb, ők átlagosan 6,78 munkaórát veszítenek hetente, míg a nők 3,97 munkaórát. A STADA gyógyszeripari vállalat Health Report című felmérése szerint, ahol 22 ország mintegy 27 ezer lakosának véleményét kérdezték arról, hogy összességében egészséges életmódot folytatnak-e, a hazai válaszadók mindössze harmada felelt igennel.

Ebben a makrogazdasági kontextusban az EMEGY és a Legfittebb Munkahely Program együttműködésében 2024 második felében egy nagymintás kérdőíves kutatásra került sor, és vizsgáltuk 2821 magyar munkaképes felnőtt életmódját az életmódorvostan hat pillére – mozgás, stresszkezelés, táplálkozás, alvás, társas kapcsolatok, valamint a káros szenvedélyek, függőségek – mentén. A kérdés immár nem pusztán az, ki mit eszik vagy mennyit alszik, hanem az, hogy a GDP hány százalékát veszítjük el minden egyes elmaradt ebédszünet, rövidített éjszaka és kihagyott munkahelyi mozgásprogram miatt. Az előző cikkünkben – Sportolni munkahelyen, akár munkaidőben? Óriási kiadást lehetne megspórolni, mégsem eléggé elterjedt ez itthon – a munkahelyi mozgásról részletesen írtunk, most a további öt területet tárgyaljuk.

Mit mondanak a munkavállalók és a munkaadók az egyes életmód tényezőkről?

Az életmódorvostanhoz tartozó területek 7 fokozatú Likert-skálán kerültek megválaszolásra, ahol az 1-es érték a legnegatívabb, míg a 7-es a legpozitívabb megítélést jelölte. Az eredmények betekintést nyújtanak abba, hogy a munkavállalók hogyan ítélik meg saját magukat az egyes területeken. Emellett azt is vizsgáltuk, milyen területeken éreznek támogatást, és a másik oldalt is megkérdeztük, hogy milyen területeken nyújtanak támogatást a vállalatok.

Stressz, mentális egészség

A „Jól tudom kezelni a stresszt” állítás 4,38-as átlaga közepes értéket mutat, ami azt sugallja, hogy sokan nem érzik magukat sikeresnek ezen a téren. Ez általánosságban is jellemző a magyar társadalomra, hiszen az olyan stresszkezelési eljárások, mint a mozgás (ahogyan azt az előző cikkünkben is láttuk), relaxációs, mindfullness technikák, vagy a pszichológus igénybevétele nem kifejezetten jellemző. Ezt különösen alátámasztja az, hogy a „Stressz nem befolyásolja az életminőségem” állításra már csak 3,51-az átlag. A stressz, bár kezelhetőnek tűnik, mégis sokak számára érezhető negatív hatást jelent a mindennapokban. A „Sok stressz ér a munkámban” tétel átlaga 4,09 lett, ami megerősíti, hogy a munkaterhelés és stressz jelentős kihívást jelent a válaszadók számára. A magas szórás (1,694) arra utal, hogy a munkahelyi stressz hatása erősen egyéni tényezőként jelentkezik, sokaknál nagyon erősen. A válaszadók 20%-a adott 6-ost, vagy 7-est arra a kérdésre, hogy milyen szintű stressz éri a munkájában, ami aggasztó arány.

A vállalatok esetében leginkább a mozgás és sport támogatása jelenik meg, amit a válaszadók 63,7%-a jelölt, míg a mentális jóllét és stresszkezelés támogatása a második leggyakoribb terület 39%-kal, amely szintén fontos jelzés arra vonatkozóan, hogy a munkavállalói mentális terhelés egyre inkább felismerésre kerül a vállaltok részéről, főleg a COVID óta. Míg a nagyvállalatok dolgozóinak 40,4%-a számolt be ilyen programokról, ez a mikro- és kisvállalati körben csupán 33,3%. A jelenség azt jelzi, hogy a vállalatok egy része már érzékeli a munkahelyi pszichés terhelés kezelésének szükségességét, és kísérletet tesz a stressz és érzelmi kimerültség megelőzésére. A kutatásban részt vevő 44 vállalat közel 65%-a jelezte, hogy kínál mentális egészséggel, stresszkezeléssel kapcsolatos programokat. Kutatások bizonyítják, hogy azoknál a cégeknél, ahol elérhetők stresszkezelő tréningek, relaxációs programok vagy mentális egészséget támogató szolgáltatások, a dolgozói elégedettség magasabb, a kiégés mértéke pedig alacsonyabb. A mentális jóllét támogatása tehát nemcsak humánus gesztus, hanem hosszú távú szervezeti fenntarthatósági szempont.

Táplálkozás

Az „Egészségesen táplálkozom” elem 4,76-os átlagértéke alapján a válaszadók többsége inkább egyetért azzal, hogy egészségesen étkezik, de ez nem tekinthető magas értéknek a 7 fokozatú skálán. Ez arra utal, hogy sokan ugyan figyelnek táplálkozásukra, de nem tekintik azt teljes mértékben ideálisnak. Ezzel szemben a „Dominánsan teljes értékű növényi a táplálkozásom” állításra adott átlag mindössze 2,66 volt, ami a skála alsó tartományába esik. Ez azt jelenti, hogy a többség étrendje nem épül növényi alapokra, és az ilyen típusú táplálkozás nem elterjedt körükben, ahogy a magyar társadalomban sem. Ez egyáltalán nem meglepő a magyar dietetikai alapok ismeretében, hiszen a magyar konyha kevésbé támogatja a dominánsan növényi alapú táplálkozást.

A táplálkozással kapcsolatos programokról már csak a válaszadó munkavállalók ötöde, a munkaadók 44,1%-a számolt be, ami meglepő, hiszen a táplálkozás és a fizikai jóllét szoros összefüggést mutat. Ez arra utalhat, hogy bár az egészséges életmód szempontjából alapvető fontosságú területről van szó, a vállalatok többsége mégsem tekinti ezt elsődleges fókuszpontnak jólléti programjai kialakításakor. A helyes táplálkozási szokások támogatása nemcsak az egyéni egészséget javítja, hanem a produktivitásra és a munkabírásra is kedvezően hat. Így a jövőbeli jólléti stratégiákban érdemes lenne még jobban integrálni ezt a dimenziót.

Alvás

Az „Eleget alszom” kérdésre adott válaszok átlaga 4,14, míg a „Jól alszom” állításé 4,48 lett. Ez azt mutatja, hogy a válaszadók többsége ugyan inkább egyetért ezekkel az állításokkal, bár kevés a valóban magas szinten egyetértők száma, de szignifikáns különbségek mutatkoznak egyénenként, amit a magas szórás is jelez. Ez alapján az alvásproblémák sokaknál jelen lehetnek, de nem általánosak. Az átlagosan 6–7 órát alvók aránya kiemelkedően magas (40,4%), ami arra utal, hogy a résztvevők jelentős része a pihenés minimumát épphogy eléri, de nem feltétlenül piheni ki magát teljes mértékben. A második leggyakoribb válasz a 7–8 órás alvásidő (30,4%), ami már inkább az optimális tartományba esik, és arra utal, hogy körülbelül minden harmadik dolgozó megfelelően tud regenerálódni éjszakánként. Ez az arány azonban még mindig alacsonyabb a kívánatosnál, különösen egy mentálisan és fizikailag is igénybe vett munkavállalói réteg esetében. Az aggasztóbb adatok közé tartozik, hogy a válaszadók több mint negyede (26,3%) esetében az alvás mennyisége kevesebb mint 6-7 óra, sőt 3,2% kifejezetten alváshiányosnak tekinthető, mivel kevesebb mint 5 órát alszik naponta.

Az ilyen mértékű alvásdeficit már rövid távon is rontja a kognitív teljesítményt, fokozza a stresszt és növeli a krónikus betegségek kockázatát.

A rendszeresen mozgók körében általában jobb alvásminőség és kevesebb stressz jellemző.

Ráadásul az alváshoz kapcsolódó programok rendkívül alacsony arányban jelennek meg. A munkáltatóknál 5,9%, a munkavállalóknál pedig mindössze 3,1% jelezte, hogy van ilyen jellegű kezdeményezés. Ez jól mutatja, hogy a szervezetek többsége még nem ismeri fel az alvásminőség munkahelyi kontextusban betöltött szerepét, pedig kutatások világosan bizonyítják, hogy a krónikus alváshiány nemcsak az egyéni egészséget veszélyezteti, hanem a kognitív teljesítményt, a reakcióidőt és a stresszkezelést is jelentősen rontja. Különösen szembetűnő az alvásprogramok hiánya a kisebb cégeknél. Itt gyakorlatilag nincs ilyen típusú támogatás.

Emberi kapcsolatok

A legerősebb egyetértés a társas kapcsolatokhoz kötődő tételeknél jelent meg. A válaszadók leginkább a társadalmi kapcsolatok terén érzik azt, hogy megfelelő háttérrel rendelkeznek. Az „Emberi kapcsolataim rendben vannak” állításra 5,47-es, míg a „Rendelkezem minimum két olyan emberrel, akikre minden körülmények között számíthatok” tételre 6,35-ös átlag született. Ez utóbbi kiemelkedően magas érték, amely a válaszadók erős társas támogatottságára utal. A viszonylag alacsony szórások pedig azt mutatják, hogy ebben a dimenzióban a legtöbben hasonlóan pozitívan nyilatkoztak.

Az emberi kapcsolatok fejlesztését célzó programok 50%-os jelenléte munkaadói oldalon hangsúlyosnak tekinthető, azonban itt is különbséget találunk a dolgozói kérdőívhez képest, mivel a munkavállalók csupán 32,5%-ban számoltak be ezek meglétéről. A munkahelyi közösségek minősége, a bizalom, az együttműködés és a támogatás érzete alapvetően befolyásolják a munkavállalók jóllétét, elkötelezettségét és a szervezeti kohéziót. Különösen a pandémia utáni időszakban – amikor sok csapat szétszórtan, hibrid vagy online formában dolgozik – az elszigeteltség, a kapcsolati elhidegülés és a csapathatárok elmosódása valós pszichoszociális kockázatot jelent. Az olyan programok, mint a konfliktuskezelési workshopok vagy csapatépítő rendezvények tehát nem csupán „soft skill” fejlesztések, hanem a mentális egészség és a munkahelyi elégedettség kulcstényezői. A jelenlegi arány azt mutatja, hogy a szervezetek egy része már tudatosan figyel erre a területre, ugyanakkor még sok helyen hiányzik a strukturált, hosszú távú koncepció. Nem meglepő módon az „emberi kapcsolatok” támogatása a leggyakrabban a mikro- és kisvállalati körben jelenik meg, ami meghaladja mind a közép-, mind a nagyvállalatok arányát. Ez arra utal, hogy a kisebb munkahelyi közösségek személyesebb kapcsolati hálóval rendelkeznek, és az ilyen típusú programokat nagyobb arányban tekintik értékesnek és könnyebben megvalósíthatónak.

Függőségek

A függőségekre vonatkozó kérdések vegyes képet mutatnak. A „Nem dohányzom” állításra adott átlag 5,56, ami a skála felső harmadában helyezkedik el, tehát a többség valóban nem dohányzik. Ugyanakkor a nagyon magas szórás (2,361) jelzi, hogy ebben a kérdésben markáns különbségek vannak. Sokan teljesen elutasítják, mások rendszeresen élnek vele. Az „Alkoholt nem fogyasztok” tételre adott válaszok átlaga 4,70, tehát közepes szintű az absztinencia. Az „Egyéb függőségeim nincsenek” állításnál az átlag 5,16 volt, ami viszonylag magas, de a szórás szintén magas (1,918), jelezve, hogy bizonyos szubpopulációknál ez problémát jelenthet.

Aggasztó képet mutat a függőségek kezelésének vállalati támogatottsága is, amely mindössze 11,8%-os jelenlétet mutat a munkáltatói adatokban, míg a munkavállalók még alacsonyabb arányban, 7,2%-ban jelezték, hogy találkoztak ilyenekkel. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok túlnyomó többsége nem kínál szervezett programokat például az alkohol-, internet-, vásárlási függőség vagy más addiktív viselkedési formák kezelésére, pedig ezek a problémák a modern társadalomban – és így a munkahelyeken is – egyre gyakoribbak. A munkahely ideális színtér lehetne a prevencióra és a korai felismerésre, hiszen a legtöbb felnőtt életének jelentős részét itt tölti – mégis kevés szervezet vállal szerepet ebben a nehéz, gyakran tabusított témában. A tény, hogy ez a terület ilyen alacsony arányban jelenik meg a jólléti programok között, nemcsak a kapacitáshiányról, hanem a kezelési attitűd és érzékenység hiányáról is árulkodik.

Milyen további területeken érzik vagy épp nem érzik a támogatást a munkavállalók és vajon mit mutatnak a munkaadói kérdőívek?

A környezetvédelmi és fenntarthatósági programok a válaszadók 76,5%-ánál vannak jelen. A 76,5%-os említési arány rendkívül erős, szemben a munkavállalói oldal 38,9%-os említési szintjével. A fenntarthatósági programok valószínűleg még nem teljes körűen integráltak a dolgozók mindennapi tapasztalataiba, vagy kevésbé érdekli azokat. Ugyanakkor az is biztató, hogy a fenntarthatósági szempontok nemcsak elméleti szinten, hanem gyakorlati programok formájában is megjelennek a szervezetek életében. A klímaváltozással, zöld technológiákkal és tudatos fogyasztással kapcsolatos munkahelyi kampányok, edukációs alkalmak vagy önkéntes kezdeményezések már több szervezetnél szervesen kapcsolódnak össze a vállalati kultúrával.

A digitális jóllét kérdésköre 14,7%-os megjelenéssel viszonylag háttérbe szorul. A digitális jóllét kategória az első, ahol a munkavállalók észlelése közelít a munkáltatóihoz. 13,6%-uk számolt be erről. Összességében kijelenthető, hogy a digitális túlterheltség problémája még nem vált elterjedt célpontjává a vállalati wellbeing-stratégiáknak, pedig a digitális túlterheltség és az állandó online jelenlét mára a munkavállalói jóllét egyik kulcs kockázati tényezőjévé vált. A hibrid munkavégzés, a nonstop e-mailezés és az értesítések áradata nemcsak a hatékonyságot, hanem a pihenéshez, elmélyüléshez és mentális lekapcsolódáshoz való jogot is veszélyezteti. Ennek ellenére a vállalatok túlnyomó többsége még nem rendelkezik sem tréningekkel, sem belső irányelvekkel, amelyek segítenék a digitális eszközhasználat tudatosságát és egészséges kereteit.

A pénzügyi jóllét támogatása 20,6%-os arányban jelenik meg a munkaadói válaszok között, a pénzügyi edukáció tehát nem mindenhol része még a jólléti csomagnak, azonban az adatok arra utalnak, hogy már megjelent egyfajta érzékenység ezen a téren is. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi stressz komolyan rontja a munkavállalói teljesítményt és elégedettséget, ennek a területnek a további erősítése hosszú távon komoly előnyökkel járhatna a vállalatok számára. A pénzügyi jóllét támogatását a munkavállalók csupán 8,3%-a tapasztalja. A pénzügyi nehézségek nem csupán a magánéletet érintik, hanem közvetlenül befolyásolják a koncentrációt, a motivációt, a munkahelyi teljesítményt és a hosszú távú elköteleződést is.

A „Nincs program” válaszok aránya a munkáltatóknál 5,9%, míg a munkavállalóknál 11,2%. Ezt a választ jelölők aránya élesen csökken a cégméret növekedésével. Ez a tendencia megerősíti azt a feltételezést, hogy a vállalati kapacitás és méret közvetlen hatással van a jólléti programok biztosításának lehetőségére. A jólléti programok hiánya nemcsak a dolgozói elégedettség csökkenéséhez, hanem a fluktuáció növekedéséhez, a kiégés kockázatának emelkedéséhez és a szervezeti bizalom meggyengüléséhez is hozzájárulhat.

Összességében megállapítható, hogy a válaszadó szervezetek már ugyan viszonylag széles spektrumban alkalmaznak egészségmegőrző programokat, ám az egyes területek súlyozásában még egyenlőtlenségek tapasztalhatók. A fizikai aktivitás, a mentális egészség és a fenntarthatóság hangsúlya erős, míg a pénzügyi jóllét, digitális jóllét, függőségek kezelése és alvás minősége még jelentős fejlesztési potenciállal bír. A szervezeti jólléti programok komplexitása valamelyest tehát növekszik, de a kihívás az, hogy a már meglévő jó gyakorlatok mellé egyre több „láthatatlan” dimenzió – például a pénzügyi biztonság, a digitális fáradtság vagy az egészséges alvási szokások – is fókuszba kerüljön, ugyanis ezek a dimenziók is sokba kerülhetnek.

A munkavállalók jólléte már nem csupán egyéni egészségügyi kérdés, hanem gazdasági tényező.

A szervezetek többsége ugyan már elindult a jó irányba, de továbbra is vannak még „vakfoltok”. Márpedig a versenyképességbe a munkavállalók energiaszintje is számít, akiknek az energia fenntartásához és növeléséhez kell, hogy adjon a vállalat eszközöket, mankókat, programokat. A versenyképes vállalat ma nem csak erős márkát, hanem kipihent, fizikailag és mentálisan stabil munkavállalót épít, aki az életmódorvostan minden területén rendben van.

Kajos Attila, Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület, BCE

|Szabó Ágnes, Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület, BCE

2025. október 06. 10:00