Aktuális Információk | ILDI Munkavédelem

A munkavállalók mentális egészsége a szervezeti teljesítmény alappillére. Milyen kihívásokkal küzdenek e téren a különböző generációk? Milyen lépésekkel kezdhetik meg a szervezetek a prevenciót és a támogatás kiépítését? Koch Mária egy EU-s konferencia főbb megállapításait foglalta össze.

Az Európai Unió 2024-ben Brüsszelben rendezte meg a „High-level Conference on Mental Health and Work” című konferenciát, amelyet a belga EU-elnökség szervezett. A rendezvény célja az volt, hogy átfogóan vizsgálja a munkahelyi mentális egészség kihívásait és megoldási lehetőségeit.

Azt tapasztalom, hogy a munkaadók egyre jobban fókuszálnak a munkatársak mentális egészségének támogatására, ezért ebben a cikkben összefoglaltam a főbb ajánlásokat és a személyes tapasztalataimat, amelyek jó ötleteket adhatnak azoknak, akik ezzel a területtel mélyebben szeretnének foglalkozni.

Figyelemfelhívó megállapítások, amelyek jó kiindulási pontok lehetnek

A konferencia kiemelte, hogy a rosszul szervezett munkafolyamatok, a túlzott munkaterhelés és a bizonytalan foglalkoztatás jelentős mértékben hozzájárulnak a munkavállalók mentális egészségének romlásához. Ezek a tényezők depresszióhoz, szorongáshoz és kiégéshez vezethetnek, amelyek nemcsak az egyénekre, hanem a szervezetek teljesítményére is negatív hatással vannak.

A szakértők hangsúlyozták a megelőzés három szintjének fontosságát:
    • Elsődleges prevenció: a mentális egészséget veszélyeztető tényezők megelőzése, például a munkakörnyezet javítása és a munkaterhelés kiegyensúlyozása.
    • Másodlagos prevenció: a mentális egészségi problémák korai felismerése és kezelése.
    • Harmadlagos prevenció: a már kialakult mentális betegségek kezelése és a munkába való visszatérés támogatása.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van egy uniós irányelvre, amely kötelező érvényű előírásokat tartalmaz a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésére és kezelésére.

Eltérő generációk, eltérő gondoskodási igények

A munkavállalók mentális egészségének támogatása nem csupán egyéni, hanem generációs különbségeket is figyelembe vevő megközelítést igényel. A különböző életkorú munkavállalók eltérő társadalmi és technológiai hatások között szocializálódtak, így más és más módon reagálnak a stresszre, a vezetői attitűdre és bizony a segítségnyújtásra is.

Z generáció

A digitális világban szocializálódtak, így fokozottan ki vannak téve az online összehasonlításnak és a FOMO-nak (kimaradástól való félelem). Érzelmileg nyitottabbak, de érzékenyebbek is, bátrabban kérnek segítséget. Fontos számukra az önazonosság, a pszichológiai biztonság és a munka értelme.
Számukra hasznos lehet a digitális detox lehetősége, a rendszeres visszajelzés, a mentálhigiénés edukáció és a coaching szemléletű vezetés.

Y generáció

Sokan közülük most élik meg az életközepi krízis első hullámát, miközben próbálnak megfelelni a munkahelyi és családi elvárásoknak. Egyszerre jellemző rájuk az önmegvalósítás és a megfelelési kényszer, ami fokozza a kiégés kockázatát.
Számukra előnyös a work-life integráció támogatása, a rugalmas időbeosztás, a burnout-prevenció és az értékalapú vezetői kommunikáció.

X generáció

Sok esetben „szendvicsgenerációként” élnek, egyszerre gondoskodnak idős szülőkről és kamasz gyerekekről, miközben magas elvárásoknak kell megfelelniük a munkahelyen. Hajlamosak elhallgatni mentális nehézségeiket, így a problémáik sokszor rejtve maradnak mindaddig, amíg komolyabb tünetekkel kísérve felszínre nem törnek. Ráadásul ez a generációs a legjobban kitett a kritikus betegségek iránt, illetve hormonális változásokkal terhelt időszakokat élnek át, ami jelentősen kihat mentális egészségükre is.

Számukra a diszkrét támogatási lehetőségek, stresszkezelő tréningek, vezetői figyelem és csendes pihenőhelyek kialakítása lehet jó megoldás, illetve érdemes egyéni coaching lehetőségeket is biztosítani számukra.

Baby boomer generáció

Számukra a munka gyakran az identitás szerves része, ezért a változások és a visszavonulás gondolata stresszt okozhat. Nehezebben kérnek segítséget, jellemző rájuk a „kemény vagyok, kibírom” hozzáállás.

A generáció tagjainak hasznos lehet az egyéni beszélgetési lehetőség, a tapasztalatmegosztás támogatása, a mentor szerepek kialakítása, valamint a nyugdíjazás felé vezető folyamatba történő bevonás és érzékenyítés.

Gyakorlati javaslatok a vállalatok számára

A konferencia üzenete világos: a munkavállalók mentális egészsége nem mellékes ügy, hanem a szervezeti teljesítmény egyik alappillére. Az alábbi lépések megtételével a cégek megkezdhetik a prevenciót és a támogatás kiépítését a munkatársak mentális támogatása érdekében:

1. Pszichoszociális kockázatfelmérés: kérdezze meg munkatársait, mi feszíti őket, indítson anonim felmérést.
2. Mentálhigiénés stratégia kialakítása: érdemes megalkotni egy többfókuszú programot a munkavállalók mentális jóllétének védelmére.
3. Támogatási rendszer kiépítése: biztosítson rendszeres tanácsadói órákat, online konzultációkat a munkatársak számára.
4. Munkaszervezés újragondolása: csökkentse a túlterhelést, növelje a rugalmasságot, kezelje a bizonytalansági tényezőket.
5. Nyílt kommunikáció és edukáció: törje meg a hallgatást, tartson érzékenyítő beszélgetéseket, vezetői tréningeket.
6. Folyamatos monitoring: évente vizsgálja újra a helyzetet, és alakítsa a programot a visszajelzések alapján.
A megelőzés nem luxus, hanem jól térülő befektetés

Egy jól működő mentális egészségi program csökkenti a fluktuációt, növeli a munkavállalói lojalitást, és javítja a vállalat hírnevét, nemcsak munkaerőpiaci, de üzleti szempontból is. A döntés az önök kezében van.

Koch Mária
employer branding tanácsadó
menopauza kutató, klimaxcoach
egészégügyi szakújságíró
MMT és MOTE tagja
helloklimax® program alapító
menopauzashop.hu alapító

2025.05.17.2025.05.17.Aktuális Információk

Így égünk ma – Az autók füstgázainak toxicitása

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4413-igy-egunk-ma-–-az-autok-fustgazainak-toxicitasa

Hajlamosak vagyunk szinte minden az elektromos autók nyakába varrni, pláne, ha garázstűzben égő járműről beszélünk. Pedig ebben nagyrész ártatlanok – akkor mégis miért és mitől lenne jó védekeznünk egy mélygarázstűz után? Mi maradhat lerakódva a falakon, járműveken, tárolókban lévő tárgyakon?

Nem az elektromos járművek jelentik az egyedüli gondot! Nézzünk rá egy régi és egy mai autóra – például a legutóbbi mélygarázsban égőkre – ezek az újabb járművek nagyobbak és legalább pár száz kilóval nehezebbek a régieknél. Mindez a súlytöbblet pedig műanyagokban és a járművekben lévő elektronikában jelenik meg. Nyolc jármű égése esetén több, mint egy tonnányi műanyag és elektronika, valamint típustól és a tank töltöttségétől függően akár négyszáz liter üzemanyag égésére kell számítanunk.

Ez a beavatkozó tűzoltókra is nagyobb kockázatot jelent. Nagy hőségre, itt, a keletkezés helye felett akár 1000 °C-os hőmérsékletre, az akár robbanásveszélyes tűzgázok felhalmozódásának lehetőségére is fel kell készülni. A rossz látási viszonyok és a korlátozott szellőzés pedig még mind pluszban hozzájárulnak a magas kockázat kialakulásához.

Ezek az autók intenzívebben égnek, több hőt termelnek, így gyorsabban meggyújtják a mellette parkoló járművet, ebből aztán egy intenzív, gyorsan terjedő tűz alakul ki.

Itt a műanyagok tökéletlen égése során gyakori égési gáz a szén-monoxid, a szén-dioxid, a kobalt-klorid, a nitrogén-oxidok, a hidrogén-klorid, kén-dioxid. Az égés különböző fázisaiban megjelenő égéstermékek között megkülönböztetünk széntartalmú égéstermékeket, dioxinokat és furánokat, illetve aldehideket. A policiklikus aromás szénhidrogének és az aromaták rákkeltő hatását már korábban megállapították. Ezeket pedig leggyakrabban a koromban találhatjuk meg. Mint nehezen illó vegyületek a koromban maradnak. Ezért a kormot rákkeltő szennyeződésként kell kezelni, és a tűz után 2 órával a levegőben a rákkeltő anyagok magas koncentrációjával kell számolni.

Milyen füstgázok keletkeznek a jármű égése során?

Sun által 2020-ban végzett tűzgázelemzés eredménye szerint a járműtűzben keletkező fő gázok:

hidrogén-fluorid (HF),
hidrogén-cianid (HCN), és
szén-monoxid (CO).

A rossz hír az, hogy mindegyik egészségügyi kockázatot jelentő anyag! Ezért érdemes a bőrt és a légzőszerveket védeni.

2025.05.01.2025.04.29.Aktuális Információk

Egy nyaralás nem fogja helyrehozni – Oszlassuk el a kiégés körüli mítoszokat!

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/egy-nyaralas-nem-fogja-helyrehozni-oszlassuk-el-a-kieges-koruli-mitoszokat-20250423.html

Létezik olyan megközelítés, mely szerint a stressz a munka része vagy a kiégést megoldhatjuk azzal, ha elmegyünk nyaralni, ám a szakértők szerint nem szabad beletörődnünk, hogy a folyamatos kimerültség az életünk része.

A modern munkahelyek körül rengeteg a stresszel és a kiégéssel kapcsolatos mítosz- olyan elképzelésekkel, amelyek elhitetik velünk, hogy a kimerültség normális és elkerülhetetlen. A HR Drive cikke ezeket a tévhiteket vette szemügyre és mutatta meg, hogy miként érdemes felvenni a küzdelmet a kiégés ellen.

1. „A kiégés csak azt jelenti, hogy szabadságra van szükséged”

A szabadság segít a feltöltődésben – de a kiégés mélyebb annál, hogy szükségünk van egy kis szünetre. Krónikus stressz, amelyet a munka túlterheltsége, a támogatás hiánya okoz. A Deloitte felmérése szerint a szakemberek 77%-a tapasztalta már a kiégést jelenlegi munkahelyén, és több mint a fele többször is említette már a kiégést. Kivehetünk egy kis szabadságot, de ha semmi sem változik, mire visszatérünk akkor megint ott vagyunk, ahol elkezdtük.

A mítosz megdöntése: A szabadidő nem oldja meg a kiégést, ha a munkakörnyezet nem változik. Az igazi megoldás a jólét beágyazása a napi rutinokba. A rövid, gyakori mozgásszünetek – mint például a nyújtás, a séta vagy az irányított légzés – segítenek szabályozni a stresszt és javítják a koncentrációt. Az egyensúly nem a munka elől való menekülésről szól – hanem a munkavégzés módjának átalakításáról.

2. „Ha szenvedélyes vagy, nem fogsz kiégni”

Ha szeretjük azt, amit csinálunk, attól még nem leszünk immunisak a kiégésre – sőt, még ronthat is rajta. Ha szenvedélyesen szeretjük a munkánkat, nagyobb valószínűséggel vállalunk túl sokat, elmossuk a munka és a magánélet határait, és figyelmen kívül hagyjuk a kimerültség figyelmeztető jeleit.

A mítosz megdöntése: A szenvedélyt határokkal kell párosítani. A lelkesedés és a jólét fenntartásához egyaránt kulcsfontosságú a pihenési idő előtérbe helyezése, a munkaidő utáni kikapcsolódás, valamint a munkaterhelés fenntarthatóságának biztosítása. Tanulmányok azt mutatják, hogy már ötperces aktivitási szünetek is növelik az energiát és megelőzik a szellemi fáradtságot.

3. „Több igyekezet = több siker”

A „grind culture” mítosz káros a hosszú távú teljesítményre. A megállás nélküli munkavégzés a döntési fáradtsághoz, gyengébb minőségű munkához és hosszú távú egészségügyi kockázatokhoz vezet. A Stanford Egyetem kutatása szerint a termelékenység meredeken csökken heti 50 óra munka után, 55 óra után pedig a többletmunka nem nyújt mérhető előnyöket. A krónikus túlhajszoltság rossz döntéshozatalt, csökkent kreativitást és hosszú távú egészségügyi kockázatokat is eredményez.

A mítosz lerombolása: Az okos munkaszokások – mint például a mozgásalapú szünetek és a strukturált pihenőidő – fokozzák a termelékenységet és a kreativitást. Az alkalmazottak ösztönzése arra, hogy elvonuljanak az íróasztaltól egy gyors mozgásos vagy nyújtózkodási szünetre, magasan tartja az energiaszintet anélkül, hogy a teljesítmény feláldozná.

4. „A stressz csak a munka része”

A stressz előfordul, de a krónikus stressz nem lehet a norma. Ha nem kezelik, a krónikus stressz szorongáshoz, depresszióhoz és akár komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet. Az American Institute of Stress jelentése szerint a munkahelyi stressz évente több mint 300 milliárd dollárba kerül az amerikai vállalatoknak a hiányzások, a fluktuáció és a csökkent termelékenység miatt.

Különbség van az egészséges kihívás és a káros stressz között. A fitneszalapú stresszoldást – mint például a mozgáskihívások, a wellness-ösztönzők és az irányított légzésfejlesztés – támogató munkahelyek segítenek a munkavállalóknak a rugalmasság kialakításában. A jó közérzetet értékelő kultúra csökkenti a kiégést, és egészségesebb, elkötelezettebb csapatokat támogat.

5. „Az öngondoskodás csak habfürdőzés és meditáció”

Bár ezek nagyszerűek, az igazi öngondoskodás mélyebbre hatol. Olyan döntések meghozataláról van szó, amelyek megóvják a dolgozó mentális és fizikai egészségét – például a testmozgásról, a helyes táplálkozásról és a munkahelyi határok kijelöléséről. A kutatások szerint a rendszeres testmozgás összefüggésbe hozható a stressz csökkentésével és a hangulat javulásával. A testmozgás, a megfelelő táplálkozás és a tartalmas társas kapcsolatok döntő szerepet játszanak a stressz csökkentésében és a kiégés megelőzésében. A mítosz lerombolása: Az öngondoskodásnak elérhetőnek és megvalósíthatónak kell lennie. Az alkalmi wellness-előnyök helyett a vállalatoknak napi szintű mozgást, stresszkezelést és táplálkozási forrásokat kellene integrálniuk.