Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

Így égünk ma – Az autók füstgázainak toxicitása

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4413-igy-egunk-ma-–-az-autok-fustgazainak-toxicitasa

Hajlamosak vagyunk szinte minden az elektromos autók nyakába varrni, pláne, ha garázstűzben égő járműről beszélünk. Pedig ebben nagyrész ártatlanok – akkor mégis miért és mitől lenne jó védekeznünk egy mélygarázstűz után? Mi maradhat lerakódva a falakon, járműveken, tárolókban lévő tárgyakon?

Nem az elektromos járművek jelentik az egyedüli gondot! Nézzünk rá egy régi és egy mai autóra – például a legutóbbi mélygarázsban égőkre – ezek az újabb járművek nagyobbak és legalább pár száz kilóval nehezebbek a régieknél. Mindez a súlytöbblet pedig műanyagokban és a járművekben lévő elektronikában jelenik meg. Nyolc jármű égése esetén több, mint egy tonnányi műanyag és elektronika, valamint típustól és a tank töltöttségétől függően akár négyszáz liter üzemanyag égésére kell számítanunk.

Ez a beavatkozó tűzoltókra is nagyobb kockázatot jelent. Nagy hőségre, itt, a keletkezés helye felett akár 1000 °C-os hőmérsékletre, az akár robbanásveszélyes tűzgázok felhalmozódásának lehetőségére is fel kell készülni. A rossz látási viszonyok és a korlátozott szellőzés pedig még mind pluszban hozzájárulnak a magas kockázat kialakulásához.

Ezek az autók intenzívebben égnek, több hőt termelnek, így gyorsabban meggyújtják a mellette parkoló járművet, ebből aztán egy intenzív, gyorsan terjedő tűz alakul ki.

Itt a műanyagok tökéletlen égése során gyakori égési gáz a szén-monoxid, a szén-dioxid, a kobalt-klorid, a nitrogén-oxidok, a hidrogén-klorid, kén-dioxid. Az égés különböző fázisaiban megjelenő égéstermékek között megkülönböztetünk széntartalmú égéstermékeket, dioxinokat és furánokat, illetve aldehideket. A  policiklikus  aromás  szénhidrogének és  az  aromaták rákkeltő hatását már korábban megállapították. Ezeket pedig leggyakrabban a koromban találhatjuk meg. Mint nehezen illó vegyületek a koromban maradnak. Ezért a kormot rákkeltő szennyeződésként kell kezelni, és a tűz után 2 órával a levegőben a rákkeltő anyagok magas koncentrációjával kell számolni.

Milyen füstgázok keletkeznek a jármű égése során?

Sun által 2020-ban végzett tűzgázelemzés eredménye szerint a járműtűzben keletkező fő gázok:

  • hidrogén-fluorid (HF),
  • hidrogén-cianid (HCN), és
  • szén-monoxid (CO).

A rossz hír az, hogy mindegyik egészségügyi kockázatot jelentő anyag! Ezért érdemes a bőrt és a légzőszerveket védeni.

Aktuális Információk

Egy nyaralás nem fogja helyrehozni – Oszlassuk el a kiégés körüli mítoszokat!

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/egy-nyaralas-nem-fogja-helyrehozni-oszlassuk-el-a-kieges-koruli-mitoszokat-20250423.html

Létezik olyan megközelítés, mely szerint a stressz a munka része vagy a kiégést megoldhatjuk azzal, ha elmegyünk nyaralni, ám a szakértők szerint nem szabad beletörődnünk, hogy a folyamatos kimerültség az életünk része.

A modern munkahelyek körül rengeteg a stresszel és a kiégéssel kapcsolatos mítosz- olyan elképzelésekkel, amelyek elhitetik velünk, hogy a kimerültség normális és elkerülhetetlen. A HR Drive cikke ezeket a tévhiteket vette szemügyre és mutatta meg, hogy miként érdemes felvenni a küzdelmet a kiégés ellen.

1. „A kiégés csak azt jelenti, hogy szabadságra van szükséged”

A szabadság segít a feltöltődésben – de a kiégés mélyebb annál, hogy szükségünk van egy kis szünetre. Krónikus stressz, amelyet a munka túlterheltsége, a támogatás hiánya okoz. A Deloitte felmérése szerint a szakemberek 77%-a tapasztalta már a kiégést jelenlegi munkahelyén, és több mint a fele többször is említette már a kiégést. Kivehetünk egy kis szabadságot, de ha semmi sem változik, mire visszatérünk akkor megint ott vagyunk, ahol elkezdtük.

A mítosz megdöntése: A szabadidő nem oldja meg a kiégést, ha a munkakörnyezet nem változik. Az igazi megoldás a jólét beágyazása a napi rutinokba. A rövid, gyakori mozgásszünetek – mint például a nyújtás, a séta vagy az irányított légzés – segítenek szabályozni a stresszt és javítják a koncentrációt. Az egyensúly nem a munka elől való menekülésről szól – hanem a munkavégzés módjának átalakításáról.

2. „Ha szenvedélyes vagy, nem fogsz kiégni”

Ha szeretjük azt, amit csinálunk, attól még nem leszünk immunisak a kiégésre – sőt, még ronthat is rajta. Ha szenvedélyesen szeretjük a munkánkat, nagyobb valószínűséggel vállalunk túl sokat, elmossuk a munka és a magánélet határait, és figyelmen kívül hagyjuk a kimerültség figyelmeztető jeleit.

A mítosz megdöntése: A szenvedélyt határokkal kell párosítani. A lelkesedés és a jólét fenntartásához egyaránt kulcsfontosságú a pihenési idő előtérbe helyezése, a munkaidő utáni kikapcsolódás, valamint a munkaterhelés fenntarthatóságának biztosítása. Tanulmányok azt mutatják, hogy már ötperces aktivitási szünetek is növelik az energiát és megelőzik a szellemi fáradtságot.

3. „Több igyekezet = több siker”

A „grind culture” mítosz káros a hosszú távú teljesítményre. A megállás nélküli munkavégzés a döntési fáradtsághoz, gyengébb minőségű munkához és hosszú távú egészségügyi kockázatokhoz vezet. A Stanford Egyetem kutatása szerint a termelékenység meredeken csökken heti 50 óra munka után, 55 óra után pedig a többletmunka nem nyújt mérhető előnyöket. A krónikus túlhajszoltság rossz döntéshozatalt, csökkent kreativitást és hosszú távú egészségügyi kockázatokat is eredményez.

A mítosz lerombolása: Az okos munkaszokások – mint például a mozgásalapú szünetek és a strukturált pihenőidő – fokozzák a termelékenységet és a kreativitást. Az alkalmazottak ösztönzése arra, hogy elvonuljanak az íróasztaltól egy gyors mozgásos vagy nyújtózkodási szünetre, magasan tartja az energiaszintet anélkül, hogy a teljesítmény feláldozná.

4. „A stressz csak a munka része”

A stressz előfordul, de a krónikus stressz nem lehet a norma. Ha nem kezelik, a krónikus stressz szorongáshoz, depresszióhoz és akár komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet. Az American Institute of Stress jelentése szerint a munkahelyi stressz évente több mint 300 milliárd dollárba kerül az amerikai vállalatoknak a hiányzások, a fluktuáció és a csökkent termelékenység miatt.

Különbség van az egészséges kihívás és a káros stressz között. A fitneszalapú stresszoldást – mint például a mozgáskihívások, a wellness-ösztönzők és az irányított légzésfejlesztés – támogató munkahelyek segítenek a munkavállalóknak a rugalmasság kialakításában. A jó közérzetet értékelő kultúra csökkenti a kiégést, és egészségesebb, elkötelezettebb csapatokat támogat.

5. „Az öngondoskodás csak habfürdőzés és meditáció”

Bár ezek nagyszerűek, az igazi öngondoskodás mélyebbre hatol. Olyan döntések meghozataláról van szó, amelyek megóvják a dolgozó mentális és fizikai egészségét – például a testmozgásról, a helyes táplálkozásról és a munkahelyi határok kijelöléséről. A kutatások szerint a rendszeres testmozgás összefüggésbe hozható a stressz csökkentésével és a hangulat javulásával. A testmozgás, a megfelelő táplálkozás és a tartalmas társas kapcsolatok döntő szerepet játszanak a stressz csökkentésében és a kiégés megelőzésében. A mítosz lerombolása: Az öngondoskodásnak elérhetőnek és megvalósíthatónak kell lennie. Az alkalmi wellness-előnyök helyett a vállalatoknak napi szintű mozgást, stresszkezelést és táplálkozási forrásokat kellene integrálniuk.

Aktuális Információk

Egyre aggasztóbb a helyzet: a lazítások emberéletekbe kerülhetnek

forrás: https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/munkabalesetek-zlati-robert-szakszervezetek-munakvallalo-veszely-birsag-halal-biztonsag-epitoipar.808384.html

Tavaly húsz százalékkal több munkavállaló vesztette életét munkavégzés közben, mint egy évvel korábban. Zlati Róbert szakszervezeti vezető szerint a munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog.

Húsz százalékkal emelkedett a halálos munkabalesetek száma, 2024-ben 75 ember vesztette életét, ami 13-mal több mint 2023-ban – hívta fel a figyelmet az aggasztó helyzetre a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja alkalmából a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

A legveszélyesebb ágazatok továbbra is az építőipar, raktározás, feldolgozóipar és a mezőgazdaság. Minél kisebb a cég, annál több a munkabaleset. A legtöbb halálos baleset – a teljes szám 62 százaléka – a 45-64 közötti munkavállalókat éri. Hatékony megelőzési tervre lenne szükség, ám a kormány ezen a téren rossz irányba tart.

Veszélyesek a könnyítések

A munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog

 – mondta Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke.

Annak ellenére, hogy tavaly 20 százalékkal többen haltak meg a munkahelyükön mint 2023-ban, a kormány még mindig nem veszi elég komolyan a balesetek megelőzését, kevés és nem is elég hatékony a munkaügyi ellenőrzés, 2024-2025-ben történtek olyan munkavédelmi jogszabályi változások, amelyek miatt a szakszervezetek, így a MASZSZ is hallatta a hangját.

Ilyen volt egyebek között egy veszélyes könnyítés, amely szerint bizonyos munkakörökben a hagyományos helyett elég egy általános írásos munkavédelmi „oktatás” és megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági – üzemorvosi – vizsgálat is, a munkáltatóra bízták, hogy költ-e az alkalmazottai egészségügyi vizsgálatára.

Ráadásul egyes esetekben munkaerőhiány miatt az  orvosokat kényszerűségből más  egészségügyi végzettséggel rendelkezőkkel próbálják helyettesíteni. És akkor még nem is beszéltünk a kevés felderített foglalkozási megbetegedésről, amely valós számai így rejtve maradnak, holott nemzetközi példák alapján nagyságrendekkel több munkahelyi eredetű megbetegedéssel kalkulálhatunk a valóságban, mint munkabalesettel.

Ez ellen a szakszervezeteken kívül a munkavédelmi szakma is, kiemelten a foglalkozás egészségügyi orvosok is sok fórumon tiltakoztak, mindhiába – idézte fel az elnök. Szerencsére a nagyobb cégeknél, és ahol jellemzően vannak szakszervezetek, munkavédelmi képviselők, a vizsgálatok változatlanul fennmaradtak. De a kisebb cégek, és az állami szféra területeinél várhatóan nem ez lesz a jellemző jó gyakorlat. Idén január 1-jétől a munkahelyi kockázatértékelést az eddigi 3 helyett elég 5 évente elvégezni. Ez a döntés sem szolgálja a jobb munkavédelmet.

A felsorolt lazítások akár néhány ember egészségébe, életébe is kerülhet

– szögezte le Zlati Róbert.

A kevés a hatékony védelem 

Az elnök kedvező változásnak tartja viszont, hogy a 2024–2027-es munkavédelmi politika részeként nőtt a kiszabható bírságok összege, és szigorodtak a hatósági ellenőrzések, ám egyértelműen még több és még hatékonyabb megelőző intézkedésre, hatósági ellenőrzésre, anyagilag is megbecsült, elismert szakemberekre lenne szükség.

Elemző szemmel nézve a jelen magyar munkavédelmi helyzetet, vegyes képet kapunk – véli az elnök. Vannak pozitív törekvések, mint például a munkavédelmi hatóságok szigorúbb ellenőrzései vagy az egyes iparágakban megvalósuló biztonságtudatos képzések. Ugyanakkor a rendszer még mindig súlyos hiányosságokkal küzd:

  • A prevenció gyakran alárendelt szempont. A munkáltatók egy része csupán papíron tesz eleget a kötelezettségeinek.
  • A munkavédelmi kultúra gyenge. Sok helyen hiányzik a valódi biztonságtudatosság, különösen a kis- és középvállalkozások körében.
  • A hatósági kapacitások korlátozottak. Bár a munkavédelmi felügyelők elkötelezettek, a létszámuk nem elég a széles körű, rendszeres ellenőrzésekhez.
  • A dolgozók képzése és tájékoztatása nem elégséges. Sok munkavállaló nincs tisztában az őt megillető jogokkal és a veszélyekkel.

A hivatalos, 2024. évi NGM munkabaleseti jelentésből a következők szűrhetők le:

  • az ismertté vált munkabalesetek száma – 20 400 – enyhe csökkenést, de inkább stagnálást mutat.
  • a halálos munkabalesetek száma viszont 20 százalékkal emelkedett, 75 ember vesztette életét a tavalyi évben, szemben a 2023-as 62-vel.
  • a legveszélyesebb ágazatok továbbra is az építőipar, raktározás, feldolgozóipar és a mezőgazdaság. Ezeken a területeken további, az eddigieknél hatékonyabb, kiemelt ellenőrzések szükségesek.
  • a tendencia továbbra is és sokat mondó összefüggés, hogy minél kisebb a cégméret, annál több halálos munkabaleset történik.
  • a 45-64 év közöttiek körében van a legtöbb haláleset, az összes esetszám 62 százaléka. Azt mutatja, hogy fontos a már régebb óta ott dolgozók folyamatos képzése, a munkahelyet és szakmát váltók rendszeres munkavédelmi oktatása, a tudásuk ellenőrzése, gyakoroltatása.

A felsorolt adatok és kritizált jogszabályváltozások alaposan kijelölik minden munkavédelemmel foglalkozó szakember, munkavédelmi képviselő, hatósági ellenőrző szerv és munkavállaló, munkáltató teendőit a jövőre nézve. A döntéshozókét is – jelentette ki a MASZSZ elnöke.