Létezik olyan megközelítés, mely szerint a stressz a munka része vagy a kiégést megoldhatjuk azzal, ha elmegyünk nyaralni, ám a szakértők szerint nem szabad beletörődnünk, hogy a folyamatos kimerültség az életünk része.
A modern munkahelyek körül rengeteg a stresszel és a kiégéssel kapcsolatos mítosz- olyan elképzelésekkel, amelyek elhitetik velünk, hogy a kimerültség normális és elkerülhetetlen. A HR Drive cikke ezeket a tévhiteket vette szemügyre és mutatta meg, hogy miként érdemes felvenni a küzdelmet a kiégés ellen.
1. „A kiégés csak azt jelenti, hogy szabadságra van szükséged”
A szabadság segít a feltöltődésben – de a kiégés mélyebb annál, hogy szükségünk van egy kis szünetre. Krónikus stressz, amelyet a munka túlterheltsége, a támogatás hiánya okoz. A Deloitte felmérése szerint a szakemberek 77%-a tapasztalta már a kiégést jelenlegi munkahelyén, és több mint a fele többször is említette már a kiégést. Kivehetünk egy kis szabadságot, de ha semmi sem változik, mire visszatérünk akkor megint ott vagyunk, ahol elkezdtük.
A mítosz megdöntése: A szabadidő nem oldja meg a kiégést, ha a munkakörnyezet nem változik. Az igazi megoldás a jólét beágyazása a napi rutinokba. A rövid, gyakori mozgásszünetek – mint például a nyújtás, a séta vagy az irányított légzés – segítenek szabályozni a stresszt és javítják a koncentrációt. Az egyensúly nem a munka elől való menekülésről szól – hanem a munkavégzés módjának átalakításáról.
2. „Ha szenvedélyes vagy, nem fogsz kiégni”
Ha szeretjük azt, amit csinálunk, attól még nem leszünk immunisak a kiégésre – sőt, még ronthat is rajta. Ha szenvedélyesen szeretjük a munkánkat, nagyobb valószínűséggel vállalunk túl sokat, elmossuk a munka és a magánélet határait, és figyelmen kívül hagyjuk a kimerültség figyelmeztető jeleit.
A mítosz megdöntése: A szenvedélyt határokkal kell párosítani. A lelkesedés és a jólét fenntartásához egyaránt kulcsfontosságú a pihenési idő előtérbe helyezése, a munkaidő utáni kikapcsolódás, valamint a munkaterhelés fenntarthatóságának biztosítása. Tanulmányok azt mutatják, hogy már ötperces aktivitási szünetek is növelik az energiát és megelőzik a szellemi fáradtságot.
3. „Több igyekezet = több siker”
A „grind culture” mítosz káros a hosszú távú teljesítményre. A megállás nélküli munkavégzés a döntési fáradtsághoz, gyengébb minőségű munkához és hosszú távú egészségügyi kockázatokhoz vezet. A Stanford Egyetem kutatása szerint a termelékenység meredeken csökken heti 50 óra munka után, 55 óra után pedig a többletmunka nem nyújt mérhető előnyöket. A krónikus túlhajszoltság rossz döntéshozatalt, csökkent kreativitást és hosszú távú egészségügyi kockázatokat is eredményez.
A mítosz lerombolása: Az okos munkaszokások – mint például a mozgásalapú szünetek és a strukturált pihenőidő – fokozzák a termelékenységet és a kreativitást. Az alkalmazottak ösztönzése arra, hogy elvonuljanak az íróasztaltól egy gyors mozgásos vagy nyújtózkodási szünetre, magasan tartja az energiaszintet anélkül, hogy a teljesítmény feláldozná.
4. „A stressz csak a munka része”
A stressz előfordul, de a krónikus stressz nem lehet a norma. Ha nem kezelik, a krónikus stressz szorongáshoz, depresszióhoz és akár komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet. Az American Institute of Stress jelentése szerint a munkahelyi stressz évente több mint 300 milliárd dollárba kerül az amerikai vállalatoknak a hiányzások, a fluktuáció és a csökkent termelékenység miatt.
Különbség van az egészséges kihívás és a káros stressz között. A fitneszalapú stresszoldást – mint például a mozgáskihívások, a wellness-ösztönzők és az irányított légzésfejlesztés – támogató munkahelyek segítenek a munkavállalóknak a rugalmasság kialakításában. A jó közérzetet értékelő kultúra csökkenti a kiégést, és egészségesebb, elkötelezettebb csapatokat támogat.
5. „Az öngondoskodás csak habfürdőzés és meditáció”
Bár ezek nagyszerűek, az igazi öngondoskodás mélyebbre hatol. Olyan döntések meghozataláról van szó, amelyek megóvják a dolgozó mentális és fizikai egészségét – például a testmozgásról, a helyes táplálkozásról és a munkahelyi határok kijelöléséről. A kutatások szerint a rendszeres testmozgás összefüggésbe hozható a stressz csökkentésével és a hangulat javulásával. A testmozgás, a megfelelő táplálkozás és a tartalmas társas kapcsolatok döntő szerepet játszanak a stressz csökkentésében és a kiégés megelőzésében. A mítosz lerombolása: Az öngondoskodásnak elérhetőnek és megvalósíthatónak kell lennie. Az alkalmi wellness-előnyök helyett a vállalatoknak napi szintű mozgást, stresszkezelést és táplálkozási forrásokat kellene integrálniuk.